Papp Zoltán

Washington meghátrál a WTO-vitákban

Az Egyesült Államok kész megszüntetni az exportőr vállalatoknak adott, de a Kereskedelmi Világszervezet által illegálisnak minősített adókedvezményeket, amelyek miatt az EU szankciókat helyezett kilátásba.

Ötmilliárd dollár nyereséget tüntetett el a Freddie Mac

Az elmúlt években a ténylegesnél nettó 5 milliárd dollárral kisebb nyereséget mutatott ki jelentéseiben a Freddie Mac, az Egyesült Államok második legnagyobb jelzálog-finanszírozási társasága. A pénzintézet még januárban sokkolta a befektetőket azzal, hogy könyvelésében több évre visszamenően komoly hibák vannak, de csak most részletezte azokat. A revízió szerint 2002-ben 4,33 milliárd, 2000-ben 1,12 milliárd, a megelőző esztendőkben pedig 600 millió dollárral alulbecsülték a nettó nyereséget, viszont 2001-re a valóságosnál 989 millió dollárral nagyobb profitot jelentettek. Az óriási eltéréséket részben akaratlan hibák okozták - főleg a derivatívaportfólió értékelésével összefüggésben -, ugyanakkor a Freddie Mac vezetése szándékosan is manipulálta a számokat azért, hogy a negyedéves nyereségadatok egyenletesebbnek tűnjenek, tehát hogy eltitkolja a Wall Street előtt, mennyire volatilisek valójában az eredmények. Az új adatok csakugyan hatalmas kilengésekről árulkodnak, így például 2001 első negyedévében 111 millió dollár veszteség keletkezett, 2002 harmadik negyedében viszont már 5,7 milliárd dollár nyeresége volt a vállalatnak. A botrány miatt júniusban menesztették a társaság vezérigazgatóját és két másik csúcsvezetőjét, s több szövetségi vizsgálat is folyamatban van. Bár a pénzügyi stabilitás nincs veszélyben - a Standard & Poor's, a Moody's és a Fitch megerősítették az AAA, illetve ennek megfelelő legjobb hitelkockázati besorolást -, az eset különösen nagy vihart kavart, mivel adófizetői pénzek foroghatnak kockán, ugyanis a Freddie Macet és a nála nagyobb Freddie Maet a kongresszus hozta létre arra, hogy jelzálogkölcsönöket vásároljanak a hitelezőktől (maguk nem nyújtanak közvetlenül kölcsönöket).

Befuccsolt a Danone orosz terve

A francia Danone élelmiszer-ipari csoport kétévi tárgyalássorozat után végérvényesen elállt attól a szándékától, hogy felvásárolja a gyümölcsleveket és tejtermékeket gyártó orosz Wimm-Bill-Dann Foods (WBD) céget. A tájékoztatás szerint a Danone - amelynek 7,2 százalékos tulajdonrésze van a WBD-ben - nem tudott megállapodni az orosz vállalat fő részvényeseivel az üzlet feltételeiről. A Financial Times a tárgyalásokhoz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az ár, a stratégia és a jelenlegi WBD-menedzsment jövője kapcsán egyaránt nézetkülönbségek maradtak. A lap szerint végül a WBD részvényesei vetettek véget a megbeszéléseknek, ám erre reagálva a Danone szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a két fél közösen döntött. A Financial Times azt is megjegyzi, hogy a tárgyalások leállításának nincs köze a külföldi befektetők körében a Jukosz-ügy miatt tapasztalható elbizonytalanodáshoz. A WBD tavaly 825 millió dollárnak megfelelő árbevétel mellett 36 millió dollár nettó nyereséget ért el, a vállalat értékét egymilliárd dollárra becsülik.

Fordulat Grúziában

Tegnap este lemondott posztjáról Eduard Sevardnadze grúz államfő. A hírt a Tbilisziben tüntető ellenzék vezére, Mihail Szaakasvili jelentette be, majd megerősítette Sevardnadze is, aki a hírek szerint elhagyta az országot. A tiltakozó megmozdulások a november 2-ai választások után kezdődtek - az azokon történt csalásokat a minap Sevardnadze egyik munkatársa is elismerte -, a hétvégén a tömeg elfoglalta a parlamentet, s a rendőrség és a belbiztonsági erők is átálltak az ő oldalukra. Az államfői hatalmat - korlátozott jogkörrel - az ellenzék parlamenti vezetője, Nino Burdzsanadze gyakorolja az előrehozott választásokig, amelyeket 45 napon belül megtartanak.

Sínen az Amerikai Szabadkereskedelmi Térség

Sikerrel zárult a 34 észak-, közép- és dél-amerikai ország miniszteri szintű tanácskozása Miamiban: megszületett a megállapodás arról, hogy 2005-ben létrejön az egész kontinensre kiterjedő Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (FTAA). Ennek nyomán jövőre megindulhatnak a részletes tárgyalások. Az Alaszkától Patagóniáig terjedő FTAA a világ legnagyobb ilyen társulása lesz, a részt vevő országok együttes bruttó hazai terméke 14 ezer milliárd dollár - ebből tízezermilliárd az USA-é -, az összlakosság pedig 800 millió fő. A szabad kereskedelemről már tíz éve folynak tárgyalások, így a mostani, a vámok leépítésére, a szolgáltatási piacok megnyitására, a beruházásokra, a szellemi jogok védelmére, a versenypolitikára, a közbeszerzésekre, a támogatásokra, a dömpingellenes intézkedésekre és a vitarendezésre kiterjedő egyezmény mérföldkőnek számít, még akkor is, ha a kényszerű kompromisszumok miatt vissza kellett venni az eredeti tervekből. Miután Brazília, Argentína és Venezuela elzárkózott a teljesen szabad kereskedelemtől, a megállapodás értelmében az egyes országok különböző mértékben kötelezhetik el magukat a piacnyitás mellett. Az USA-ban, valamint Kanadában, Mexikóban és Chilében több üzleti csoport bírálta az „FTAA Light”-nak elkeresztelt egyezményt, de elemzők szerint csak jövőre, a további tárgyalások során fog kiderülni, hogy voltaképpen mi is fér bele ebbe a könnyített változatba. Eközben Alan Greenspan, a Federal Reserve elnöke egy konferencián arról beszélt, hogy újabban kezd feléledni a protekcionizmus, amit meg kell akadályozni, mivel káros a globalizációra nézve. Bár Greenspan arra hegyezte ki mondandóját, hogy a protekcionizmus veszélyezteti a nemzetközi pénzpiacok rugalmasságát, észrevételei nyilván nem függetlenek attól, hogy az Egyesült Államok a múlt héten bejelentette: korlátozni kívánja a kínai textiláruk importját (NAPI Gazdaság, 2003. november 20., 2. oldal). Pekingben erre közölték, hogy válaszul büntetővámokat fognak kivetni egyes amerikai feldolgozóipari termékekre. Supacsai Panicspakdi, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója óvta Kínát ettől a lépéstől, és tárgyalásokat sürgetett. Rámutatott arra, hogy az USA az érvényben lévő WTO-szabályok alkalmazásával korlátozza a textilimportot, a kínai válaszlépésnek viszont nem volna ilyen alapja.

Vidámparki hangulatban a Disney

Az elemzői várakozásokat felülmúlva az egy évvel korábbinak közel két és félszeresére, 415 millió dollárra növelte nettó nyereségét az üzleti év szeptemberrel zárult utolsó negyedében az egyesült államokbeli Walt Disney Co. szórakoztatóipari társaság. A részvényenként 20 centes profit 5 centtel magasabb a Wall Street-i konszenzusnál. A hétmilliárd dollárnál valamivel nagyobb árbevétel megfelel a várakozásoknak. Az üzleti év egészében a Disney 27,1 milliárd dollár árbevétel mellett 1,34 milliárd dollár nettó nyereséget ért el, szemben a tavalyi 25,3, illetve 1,24 milliárddal. A javulás a filmgyártó és a televíziós üzletágaknak köszönhető. A Studio Entertainment részleg árbevétele a negyedik negyedben éves összehasonlításban 9 százalékkal, 2,2 milliárd dollárra, üzemi nyeresége pedig 75-ről 205 millió dollárra nőtt, amiben nagy szerepe volt A Karib-tenger kalózai és a Pixar rajzfilmstúdióval közösen készített Nemo nyomában című produkciók kiugró sikerének. Hasonlóan jól teljesített az ABC tévécsatornát és kábeltévés hálózatokat üzemeltető Media Networks, ahol részben a reklámbevételek erősödése nyomán az árbevétel 8 százalékkal, 2,6 milliárd dollárra, az üzemi eredmény pedig az egy évvel korábbinak a duplájára, 298 millió dollárra emelkedett. A vidámparki részlegben viszont mind az árbevétel, mind az üzemi nyereség romlott, az előbbi 1 százalékkal, 1,6 milliárd dollárra, az utóbbi 4 százalékkal, 225 millióra. A folyó negyedévben azonban már nő a vidámparkok látogatottsága, s miután a többi üzletág is jól szerepel, a Disney biztos benne, hogy a jelen üzleti évben eléri vagy felülmúlja a 35 százalékos nyereségnövekedésről szóló elemzői várakozást.

Jövőre már nyereséget vár az Opel

A gyenge piaci növekedés és a tartós árnyomás ellenére 2004-re már csekély üzemi nyereséget vár az Adam Opel AG autógyár - tájékoztatott egy sajtóbeszélgetésen Carl-Peter Forster vezérigazgató. Az egyesült államokbeli General Motors német leányvállalata 2001-ben indított el egy szerkezetátalakítási programot, s abban az évben 674 millió euró, tavaly már csak 227 millió euró üzemi veszteséget könyvelt el. Az idei első félév nyereséges volt, ám Forster szerint a második hat hónap újra veszteséggel zárul, és az egész évi mérleg is negatív lesz. Számszerű prognózist nem adott, de a Reutersnak nyilatkozó vállalati bennfentesek szerint százmilliós nagyságrendű veszteségre kell számítani. A kereslet gyengeségén túl a vállalat helyzetét az is nehezíti, hogy a francia és a japán riválisok - jobb költségszerkezetüket kihasználva - lenyomják az árakat. Az Opel ezért szintén árcsökkentésre kényszerült, ami segített a piaci részesedés bővítésében, ugyanakkor le fogja rontani az idei eredményt. A 21 ezer embert foglalkoztató Opel a minap 5500 alkalmazott heti munkaidejét 35-ről 30 órára vitte le, hogy létszámleépítés nélkül teljesíteni tudja a 2004-re vonatkozó nyereség-célkitűzést.

Csalódást okozott az Air France

Az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal, 48 millió euróra esett az Air France SA nettó nyeresége az áprilisban kezdődött üzleti év második negyedévében. Európa második legnagyobb légitársasága ezzel alulmúlta a várakozásokat, a Reutersnál ugyanis 72 millió, a Dow Jonesnál 76 millió euró volt az elemzői konszenzus. A gépeladásokból származó bevételt nem tartalmazó üzemi eredmény 28 százalékkal, 100 millió euróra süllyedt, a 3,18 milliárd euró árbevétel pedig 1,5 százalékos csökkenést jelent. Az eredmény romlását a vállalat az iraki háborúval, a SARS-járvánnyal, az üzemanyagköltségek növekedésével, valamint a nyomott gazdasági helyzettel magyarázza. Bár a legtöbb piacon vannak fellendülésre utaló jelek, Jean-Cyril Spinetta elnök szerint egyelőre nem lehet abban bízni, hogy ez erősíti az Air France nyereségességét. A társaságnak ezért az üzleti év második felében 60 millió euróval csökkentenie kell költségeit, hogy az év egészében üzemi szinten nyereséget érjen el. Áprilistól indul egy hároméves program, amely a költségek hatszázalékos lefaragását irányozza elő, ebben benne vannak a holland KLM NV felvásárlása nyomán keletkező megtakarítások is.

Berlin nem kér a brüsszeli javaslatokból

A német kormány elutasítja az Európai Unió brüsszeli bizottságának az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó javaslatát, mert az nincs tekintettel a gazdasági helyzetre. A bizottság 2005-ig adna haladékot arra, hogy a bruttó hazai termékhez viszonyított deficit a valutauniós stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos limit alá kerüljön, de azt várja, hogy Berlin jövőre 0,8 százalékponttal faragja le az úgynevezett strukturális - az adóbevételeknek és a munkanélküli-segélyeknek a gazdaság ciklikus mozgása miatt bekövetkező változását nem tartalmazó - hiányt. Ez 0,2 százalékponttal több a német kormány által tervezettnél, s a bizottság által 2005-re javasolt további 0,5 százalékpontos deficitcsökkentéssel együtt 4 milliárd euró megszorítást jelentene. Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter élesen bírálta Brüsszelt, mondván, a javaslat nem veszi figyelembe, hogy a gazdaság növekedési pályára állításához szükség van a tervezett 15,6 milliárd eurós adócsökkentésre. Hans Eichel pénzügyminiszter is elutasította a bizottsági indítványt, leszögezve, hogy olyan politikát kell folytatniuk, amely kivezeti az országot a háromévi stagnálásból. Eichel szerint Németország amúgy is kivételes bánásmódot érdemel ambiciózus reformprogramja miatt. Hozzátette, hogy a deficit várhatóan az extra megszorítások nélkül is 3 százalék alá csökken 2005-re. A brüsszeli javaslatról a jövő héten döntenek az EU pénzügyminiszterei.