A Hamburghoz közeli stadei atomerőmű múlt pénteki leállításával Németországban kezdetét vette az a program, amelynek keretében legkésőbb 2025-ig bezárják mind a tizenkilenc atomerőművet. A kormány erről még 2000-ben állapodott meg az áramtermelő cégekkel, miután 1998-ban a zöldek ezt szabták feltételül ahhoz, hogy koalícióra lépjenek a szociáldemokratákkal. A 2001-ben elfogadott jogszabály az új atomerőművek építésének tilalmát is tartalmazza. Az E.ON AG tulajdonában lévő stadei erőmű több mint harminc évig üzemelt, kapacitása 660 megawatt volt. A létesítmény lebontása a fűtőelemek elszállítása után 2005-ben kezdődik, és várhatóan tíz-tizenkét évig tart, a költségeket félmilliárd euróra becsülik. A program következő állomásaként a Baden-Württemberg tartományban található, 340 megawattos obrigheimi erőművet állítják le, amely a legrégebbi az országban.
A német áramszükségletnek közel egyharmadát az atomerőművek biztosítják, a bezárásukkal kieső 40 ezer megawattos kapacitást földgázzal, valamint szél- és napenergiával kívánják pótolni, ám az erre vonatkozó tervek még nincsenek kidolgozva.
A legnagyobb gazdaságok közül Németország az egyetlen, amely búcsút mond az atomerőműveknek. Svédország és Belgium szintén tervbe vette az atomerőművek leállítását, sőt Svédországban már ki is kapcsoltak egy reaktort, de a program folytatását a sok áramot fogyasztó iparvállalatok tiltakozására többször elhalasztották. Ugyanakkor Nagy-Britannia és a szükségletének 80 százalékát atomenergiából fedező Franciaország nyitva tartja azt a lehetőséget, hogy új atomerőművekkel pótolja az elkövetkező húsz évben kiöregedő létesítményeket, Finnországban pedig nemsokára megkezdődik az ötödik atomerőmű építése.
Papp Zoltán