Papp Zoltán

Iraki megbízás 15 milliárd dollárért

Az amerikai hadsereg műszaki alakulatának vezetése tíz szerződést ítélt oda olyan munkálatokra, amelyek a külföldön – elsősorban Irakban – állomásozó csapatok tevékenységét segítik. Az építési és szerelési munkálatokra szóló keretmegbízásokat kizárólag amerikai vállalatok kapták. Egy-egy szerződés értékplafonja az első évben félmilliárd dollár, de a szerződések négyszer egy esztendőre meghosszabbíthatók évi 250 millió dollárig, így a teljes érték elérheti a 15 milliárd dollárt. Egyes vállalatok már hozzájutottak iraki megbízásokhoz: ilyen a Perini, a Washington Group International, a Fluor, valamint a Dick Cheney alelnök korábbi cégéhez, a Halliburtonhöz tartozó Kellogg Brown & Root, amelynek iraki foglalkoztatását demokrata oldalról élesen bírálják. Az új szerződésről a Halliburton szóvivője úgy nyilatkozott, hogy azzal a hadsereg a társaság Irakban végzett eddigi munkáját ismeri el. A mostani megbízások nem tartoznak bele abba a 18,6 milliárd dolláros keretbe, amelyet az amerikai törvényhozás tavaly novemberben hagyott jóvá az iraki és afganisztáni újjáépítésre, s amelynek első ötmilliárdos részére a múlt héten írták ki a versenytárgyalást. Washington eredetileg csak a háborút támogató országok vállalatai számára akarta engedélyezni a tendereken való részvételt, de az amerikai államok csúcstalálkozóján George W. Bush elnök közölte, hogy kanadai cégek is indulhatnak. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy a mintegy hatmilliárd dollár összértékű szerződésre várhatóan más olyan országokból is pályázhatnak majd vállalatok, amelyek nem tagjai a koalíciónak, azt azonban nem árulta el, mely országokra akarják kiterjeszteni a kört.

Egymilliárd dolláros fényképezőgép a Marson

Legalább nem vesztettünk olyan sokat - maximum ezzel vigasztalódhatnak az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) emberei, miután a karácsonyi landolás óta semmit sem tudnak Beagle-2 marsjárójukról. Az ESA, a brit kormány és magáncégek pénzéből megépített 60 kilogrammos jármű ugyanis viszonylag szerény összegbe, 45 millió fontba került. A Mars Express hordozószonda nem tudott ennél nagyobb terhet szállítani, és a helyszűke miatt el kellett hagyni azt a készüléket is, amely jeleket közvetíthetett volna a leszállásról a Földre. Mark Sims, a Beagle-misszió vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a kifejezetten az élet nyomainak kutatására szánt eszköz épségben landolt, csak szoftver- vagy rádióhiba miatt nem tudnak kapcsolatot létesíteni vele. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA központjában viszont okkal hihetik, hogy megérte közel egymilliárd, egész pontosan 950 millió dollárt költeni a Spirit marsjáróra. A golfkocsi nagyságú hatkerekű jármű január 4-én sikeresen landolt a vörös bolygó Guszev-kráterében, majd megkezdte a háromdimenziós, nagy felbontású panorámaképek küldését. A közel féltonnás jármű 17-szer nehezebb az 1997-ben a Marsra küldött Sojournernél, számítógépes kapacitása pedig ezerszeresen múlja felül az elődöt. A tudósok persze nem elsősorban a marsi tájban szeretnének gyönyörködni, hanem azt megállapítani, utal-e valami a bolygón víz egykori jelenlétére. A Spirit fő feladata az, hogy infravörös készülékével bizonyos távolságból osztályozza a környékén lévő sziklákat, majd az idelentről érdekesnek tűnőket megközelítve robotkarjával mintát vegyen belőlük, s az így nyert adatokat továbbítsa a Földre. A marsjáró a tervek szerint kilencven napig dolgozhat, ezután ugyanis a napelemeken felgyülemlő por túlságosan csökkenti azok teljesítményét. A NASA öröme akkor lenne teljes, ha a Spirithez hasonlóan sikeresen célba érne párja, az Opportunity, amelynek január végén kell landolnia a bolygó átellenes pontján.

Előretörnek a digitális fényképezőgépek

A digitális fényképezőgépek gyártásában világelső japán Sanyo Electric Co. arra számít, hogy a 2005 áprilisával kezdődő évben e készülékekből 50 százalékkal többet fog eladni, mint idén. Ez 300 milliárd jenes, azaz közel 3 milliárd dollárnak megfelelő bevételt jelent a folyó üzleti évre várt 200 milliárd után (1 dollár=106 jen). A Sanyo piaci elsősége azért nem közismert, mert a vállalat az általa gyártott fényképezőgépek 90 százalékát nem saját márkanéven hozza forgalomba, hanem az Olympusnak és más cégeknek értékesíti. 2003-ban a digitális fényképezőgépek világpiacának értéke mintegy tízmilliárd dollár volt. A Sanyo egyébként 3 ezer milliárd jen összforgalmat és 160 milliárd jen üzemi nyereséget tervez a 2005/2006-os üzleti évre, szemben az ez évre tervezett 2450, illetve 101 milliárddal. Japán harmadik legnagyobb elektronikai gyártója a digitális fényképezőgépek mellett erős növekedést valószínűsít a mobiltelefonok terén is, 2005/2006-ra 500 milliárd jen bevételt tűzött ki célul, ami közel másfélszerese az idei 345 milliárdnak. Az InfoTrends Research Group prognózisa szerint a digitális fényképezőgépek globális forgalma idén először meg fogja haladni a hagyományos gépekét: az utóbbiaké 36 millióra csökken a tavalyi 48-ról, az előbbieké 41-ről 53 millióra nő. E változásra reagálva – illetve azt elő is mozdítva – az Eastman Kodak Co. bejelentette, hogy az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában leáll az analóg masinák értékesítésével, azokat csak Kínában, Indiában, Kelet-Európában és Latin-Amerikában forgalmazzák.

Elégedett a cseh jegybank az árfolyammal

A cseh korona jelenleg elfogadható szinten van az euróhoz és a dollárhoz képest – jelentette ki Jan Frait, a cseh jegybank kormányzótanácsának tagja. Hozzátette: a fizetőeszköz csak nagyon csekély mértékben erősödhet úgy, hogy ez a gazdasági fundamentumok felől nézve indokolt legyen. Frait szerint a jegybank a 32,5 korona/euró árfolyamot tartja kívánatosnak, ez kevéssel jobb a tegnapi 32,59-es kurzusnál, de elemzők szerint a korona idén erősödni fog az euróhoz képest. A dollárral szemben a hétfői 25,25-ös rekord után tegnap valamivel gyengébben, 25,755-ön állt a korona. Frait úgy látja, a dollár gyengülése jelenleg nem veszélyes a cseh gazdaság számára, sőt a pozitív hatások túlsúlyban vannak a negatívakhoz képest. A cseh statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint novemberben az ipari termelés 4,8 százalékkal nőtt éves viszonylatban, nagyrészt az olajfinomításnak, a műanyagiparnak és az autógyártásnak köszönhetően. Ez lassabb ugyan az októberi 5,2 százaléknál, de így is messze meghaladja az 1,5 százalékos elemzői konszenzust. Januártól novemberig az ipari export 8,4 százalékkal bővült, ám ezen belül novemberben csak 0,1 százalékkal, ami arra utal, hogy a vállalatok a kereslet erősödésének reményében fokozták termelésüket.

Felülvizsgálják az európai munkaidő-direktívát

Az Európai Bizottság kezdeményezi az 1993-ban elfogadott munkaidő-direktíva felülvizsgálatát, mivel egyre több ország kívánja kivonni magát annak hatálya alól, és ez veszélyeztetheti a munkavállalók jogait.

Infineon-pakettet adott el a Siemens

A német Siemens AG elektronikai és gépipari csoport a jelenlegi közel 40-ről 19 százalékra mérsékli tulajdonhányadát egykor százszázalékos leányvállalatában, az Infineon Technologies AG-ben. A Siemens már korábban jelezte, hogy hosszú távon meg akar válni Infineon-részvényeitől; a most megmaradó csomagot leghamarabb fél év múlva adhatja el. A vállalat 150 millió papírt dob piacra az amerikai Citigroupon keresztül, ami 1,8 milliárd euró körüli bevételt és 600 millió euró adómentes nyereséget jelent. Az eladás bejelentését követően az Infineon árfolyama csaknem 5 százalékkal, 11,83 euróra esett, de elemzők szerint ez csak átmeneti süllyedés. Nyolc veszteséges félév után az Infineon a 2003-as üzleti év utolsó negyedében újra nyereséget ért el, s árfolyama az elmúlt 12 hónapban 84 százalékkal emelkedett, úgyhogy a Siemens jól időzítette az értékesítést. Igaz, egyes elemzők szerint várhatott volna még tovább is, mert a félvezetőipar kilátásainak javulása miatt az árfolyam akár 16,5 euróra is felmehet. Az ágazat vezetője, az amerikai Intel Corp. a személyi számítógépes mikroprocesszorok mellett elkezdi a nagy felbontású lapos tévékhez és az úgynevezett otthoni szórakoztató PC-khez való chipek gyártását is - jelentette be Paul Otellini, a vállalat elnöke a Las Vegas-i fogyasztói elektronikai kiállításon. A tévékhez az Intel a Liquid Crystal on Silicon (LCoS) nevű chipeket fejlesztette ki, egyes kínai, tajvani és amerikai képernyőgyártók már használják is a prototípusokat. Otellini ígérete szerint az újfajta chippel egy 50 hüvelykes átmérőjű lapos tévé kevesebb mint 1800 dollárba fog kerülni. A szórakoztató PC-k - amelyek a tévét, a videót, a DVD-t, a zenelejátszót, a fényképszerkesztőt és a játékkonzolt egyesítik magukban - 3 gigahertzes processzorokkal fognak működni, áruk 800 dollár körül lesz. A tévéchipek gyártása napirendre került a japán Matsushita Electricnél is - a Panasonic-termékeket előállító csoport 1,2 milliárd dollárnak megfelelő összeget invesztál egy olyan üzem megépítésébe, amely lapos tévékhez és DVD-felvevőkhöz való chipeket fog gyártani.

Washington felélesztené a liberalizációs tárgyalásokat

Az Egyesült Államok sürgeti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjait, hogy újítsák föl a világkereskedelmi liberalizációs tárgyalásokat, amelyek a dohai forduló keretében tavaly megtartott cancúni miniszteri találkozón holtpontra jutottak. Erről Robert Zoellick, az USA elnökének kereskedelmi megbízottja beszélt, aki tegnap ilyen értelmű levelet küldött a 148 WTO-tagállam kereskedelmi minisztereinek. A levél nem tartalmaz drámaian új elképzeléseket, ehelyett azt szorgalmazza, hogy az országok az év közepéig egyezzenek meg egy tárgyalási menetrendben, s ennek keretei között folytassák az egyezkedést az év végi hongkongi miniszteri értekezletig. A levélben azonban van két új momentum, s mindkettő az USA és az Európai Unió között eddig létező, a fejlődő országok ellen képviselt egységfront megbomlását mutatja. Zoellick szerint nem lehetséges olyan új liberalizációs megállapodás, amely ne tartalmazná az exportszubvenciók bizonyos határidőig történő leépítését. Az EU ebbe aligha megy bele, még akkor sem, ha az USA cserébe hajlandó volna eltörölni exporthitelprogramjainak szubvenciós elemét. Az exporttámogatások megszüntetése mellett kardoskodva Zoellick a fejlődők álláspontját támogatja, s ugyancsak az ő oldalukra áll azzal a javaslatával, amely szerint a siker érdekében vegyék le a napirendről a befektetési és a versenypolitikát. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások erre a két területre is kiterjedjenek.

Aggódik az ECB az euró erősödése miatt

Tegnap új rekordra erősödött az euró a dollárral szemben, de csakhamar megfordult a trend, miután a G-10 jegybankelnökeinek tanácskozása után az ECB elnöke aggodalmának adott hangot az árfolyam alakulása miatt.

Bírálja az IMF a cseh csődtörvényt

Csehországnak javítania kell a hitelezők jogainak védelmét, és gyorsítania kell a bírósági eljárásokat a pénzügyi szektor erősítése érdekében – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében. A Reuters által megszerzett dokumentum szerint a csődtörvény módosításai nyomán az elmúlt években történt ugyan némi javulás, de a problémák továbbra is fennállnak. Így a hitelezők jogai nem érvényesülnek kellőképpen, és a bíróságokon jelentős ügyhátralék halmozódott fel, ráadásul a perek költségesek és nehezen átláthatók. Csehországot több nemzetközi hitelintézet és hitelminősítő sürgette egy hatékonyabb csődtörvény megalkotására, ami lehetővé tenné a működésképtelen vállalatok felszámolását, rugalmasabbá tenné a foglalkoztatási környezetet és hozzájárulna a gazdasági növekedéshez. Az Európai Unió ugyancsak szorgalmazta a jogi és igazságszolgáltatási rendszer megreformálását. Az érintett cseh minisztériumok tavaly elkezdték egy új csődjogszabály kidolgozását, de a munka csúszik, és a tervezet csak hónapok múlva kerülhet a kormány elé.