Papp Zoltán

TOP 25

Helyezés Név Társaság Ágazat Illetőség Jövedelem* 1. Daniel Vasella Novartis gyógyszeripar svájci 12,4 2. Chris Gent Vodafone távközlés brit 12,3 3. John Browne BP olajipar brit 10,5 4. Igor Landau Aventis gyógyszeripar francia 10,3 5. Josef Ackermann Deutsche Bank bank német 9,6 6. Lindsay Owen-Jones L’Oréal kozmetikumok francia 8,2 7. Jorma Ollila Nokia távközlés finn 7,5 8. Marcel Ospel UBS bank svájci 5,9 9. Tom McKillop AstraZeneca gyógyszeripar brit 5,5 10. Matthew Barrett Barclays bank brit 5,5 11. Thierry Desmarest Total olajipar francia 5,2 12. Peter Brabeck-Letmathe Nestlé élelmiszeripar svájci 5,2 13. Franck Riboud Danone élelmiszeripar francia 4,9 14. Jean-Pierre Garnier GlaxoSmithKline gyógyszeripar brit 4,9 15. Martin Bouygues Bouygues építőipar, távközlés francia 4,9 16. Francisco González BBVA bank spanyol 4,8 17. Terry Leahy Tesco kiskereskedelem brit 4,5 18. Michael Baily Compass élelmezés brit 4,4 19. Franz Humer Roche gyógyszeripar svájci 4,3 20. John Bond HSBC bank brit 3,8 21. Daniel Bouton Société Générale bank francia 3,7 22. Fred Goodwin Royal Bank of Scotland bank brit 3,4 23. Kai-Uwe Ricke Deutsche Telekom távközlés német 3,3 24. Bertrand Collomb Lafarge építőipar francia 3,3 25. Emilio Botín BSCH bank spanyol 3,2 * a 2003-ban kapott fizetés, bónuszok, opciók és más juttatások együttesen, millió dollárban Forrás: Fortune

Kínai krigliharc a SABMiller és az Anheuser-Busch között

A SABMiller többségi tulajdonrészt szerezne az egyik vezető kínai sörgyártóban, de nagyobb riválisa, az Anheuser-Busch várhatóan ellenakcióba lendül. A belga Interbrew közben nagy lépést tett a világpiaci elsőség felé.

Brüsszel bekeményít támogatásügyben

Az Európai Bizottság hétfőn szokatlanul kemény hangú üzenetben tudatta a francia kormánnyal, hogy csak abban az esetben hajlandó jóváhagyni az Alstom SA gépipari vállalat állami segítségnyújtást is magába foglaló megmentési tervét, ha a társaság záros határidőn belül talál magának egy magánkézben lévő ágazati partnert jövőjének biztosítása érdekében. Az elképzelés szerint 800 millió euró adósság részvényekké való átalakításával az állam 31,5 százalékos tulajdonrészt szerezne a többek közt a TGV-vonatokat, erőművi berendezéseket és hajókat gyártó, most épp összeomlás előtt álló cégben. Nem hivatalos információk szerint Párizs tiszta francia megoldást szeretett volna, a most megfogalmazott brüsszeli követelmény azonban keresztülhúzza ezt a számítást, ugyanis az országon belül nincs megfelelő partner az Alstom számára, így a vállalat az állami segítség igénybe vételéhez kénytelen lesz egy külföldi társasággal – a német Siemensszel, az amerikai General Electrickel vagy a japán Mitsubishivel – partnerségre lépni. A bizottság közölte azt is, hogy vizsgálatot indított a lengyel Huta Czestochova SA acélipari csoportnál, mert felmerült a gyanú, hogy szerkezetátalakítási programjának részeként az állam az adósság egy részének leírásával támogatásban részesítette a vállalatot, továbbá hogy a kormány a működés finanszírozásába is besegít. Az uniós csatlakozási szerződésben a második legnagyobb lengyel acélgyártó nem szerepel az állami támogatásra jogosult vállalatok között, így a segítségnyújtás – ha valóban megtörtént – ellenkezik a vonatkozó EU-törvénnyel.

A vezető EU-tagok módosítanák a paktumot

A valutauniós országok államháztartási hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában maximáló stabilitási paktum alkalmazásának rugalmasabbá tétele mellett foglalt állást a brit, a francia és a német pénzügyminiszter. A Financial Times pénteki számában megjelent levelükben Gordon Brown, Nicolas Sarkozy és Hans Eichel azt javasolják, hogy az egyes országok fiskális helyzetének értékelésekor vegyék figyelembe a gazdasági ciklusból és a strukturális adottságokból fakadó körülményeket, a hosszú távú adósságot, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer finanszírozási szükségleteit, valamint az állami pénzügyek minőségének javulását. Ezek az elvek az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia államháztartási politikáját idézik, ami arra utal, hogy Brown el tudta fogadtatni kollégáival a paktum ilyen irányú módosítását alátámasztó érveit - korábban főleg Párizs ellenezte ezt. A levél ugyanakkor hangsúlyozza a fiskális fegyelem fontosságát. A miniszterek szerint a korrekció révén nagyobb lehetőség nyílna a gazdasági növekedés serkentésére és a foglalkoztatás erősítésére. Elemzők szerint nem lényegtelen az írásnak az a megállapítása, hogy az egyes kormányok maguk felelnek országuk fiskális politikájáért, ez ugyanis azt jelezheti, hogy a németek és a franciák nem erőltetik tovább az adóharmonizációt, s esetleg felhagynak az alacsony társasági adókat alkalmazó országok - köztük az új EU-tagok - kritizálásával.

Felpörgött a lengyel gazdaság

A lengyel gazdaság erőteljes fellendüléséről tanúskodnak a legújabb, áprilisra vonatkozó adatok. A kiskereskedelmi eladások a 20 százalékos előzetes piaci konszenzussal szemben 30,6 százalékkal nőttek tavaly áprilishoz képest, igaz, ebben nagy szerepet játszott az, hogy a fogyasztók az EU-csatlakozás előtt - az árak és az adók emelkedésétől való félelmükben - megrohanták az áruházakat és az autókereskedéseket. Nagy meglepetést okozott a termelői árak alakulása: az index 2 százalékkal emelkedett márciushoz képest, így a tizenkét havi mutató 7,5 százalék lett. A gazdaság felpörgése közeli kamatemelést valószínűsít: a piaci szereplők a jelenleg 5,25 százalékos alapkamat 50 bázispontos növelését várják júniusra.

Együttműködésre lép a Microsoft és az Oracle

A világ szoftveriparának két óriása, a Microsoft Corp. és az Oracle Corp. bejelentette, hogy technológiai partnerségre lépnek, amelynek keretében a szoftverfejlesztők a Microsoft fejlesztési eszközeit használhatják ahhoz, hogy programokat írjanak az Oracle adatbázisaira. A megállapodás nagy meglepetést keltett, a két amerikai vállalat ugyanis - túl azon, hogy sok területen közvetlen riválisok - mindeddig határozottan ellenséges viszonyban is volt egymással. Évekkel ezelőtt az Oracle teljes mellszélességgel támogatta a szövetségi kormány monopóliumellenes akcióját, aminek eredményeként a bíróság végül kimondta, hogy a Microsoft visszaélt a Windows operációs rendszer biztosította piaci fölényével - emlékeztet a Dow Jones. Ehhez képest a két társaság most nemcsak technológiai szövetségre lép, hanem egyéb kezdeményezésekről is tárgyalásokat kezd, köztük egy közös reklámkampányról, amely az Oracle adatbázisszoftvereinek a Windowson való használatát népszerűsítené. Ez azért figyelemre méltó, mert a Microsoftnak van saját konkurens terméke, az SQL Server nevű adatbázisszoftver. Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója elmondta, hogy a kampány ötletével a Microsoft állt elő, ami igen meglepte őt. Elemzők szerint nem arról van szó, hogy a két vállalat vezetői hirtelen megszerették egymást, az együttműködés mögött sokkal inkább a felhasználók nyomása áll, akik kifogásolják, hogy a gyártók közti konfliktusok nehezítik a tőlük beszerzett technológiák integrációját.

Az Oracle csak kevesebbet adna a PeopleSoftért

Az amerikai Oracle Corp. szoftvercég részvényenként 26-ról 21 dollárra vitte le a vállalati szoftvereket gyártó, szintén amerikai PeopleSoft Inc.-re tett ellenséges felvásárlási ajánlatát, amelynek összértéke így 7,7 milliárd dollárra csökkent az eddigi 9,4 milliárdról. Jeff Henley, az Oracle elnöke közleményében a piaci feltételek megváltozásával és az PeopleSoft árfolyamának alakulásával magyarázta a döntést. A PeopleSoft részvényei a januárban elért, 52 hetes csúcsot jelentő 24,04 dollárról mostanra 17 dollárra csúsztak vissza. Az Oracle még tavaly júniusban tette meg első, részvényenként 16 dolláros felvásárlási ajánlatát, amelyet aztán februárban 26 dollárra emelt. Ez 19 százalékos felárat jelentett az akkori árfolyamhoz képest, míg a mostani ajánlat 21 százalékos felárat foglal magában. A PeopleSoft még májusban értékelni fogja az új ajánlatot, de az igazgatóság nem hivatalos álláspontja szerint valószínűtlen, hogy az Oracle bármilyen áron is keresztül tudná vinni felvásárlási szándékát. Az ajánlatcsökkentés időzítése egyébként meglepő, ugyanis épp három hét múlva kezdődik az a bírósági tárgyalás, amelyen USA igazságügyi minisztériuma a felvásárlás megtiltását szeretné elérni. A tárca álláspontja szerint az ügylet megvalósulásával a vállalati szoftverek piaca kétszereplőssé szűkülne, hiszen a vezető német SAP AG mögött a harmadik helyen álló Oracle szerezné meg a második PeopleSoftot.

Szufficites a lengyel büdzsé

Áprilisban a lengyel központi költségvetés 800 millió zloty többlettel zárt – közölte a varsói pénzügyminisztérium (1 euró=4,78 zloty). Az év első négy hónapjában a bevételek 50,8 milliárd, a kiadások 61,8 milliárd zlotyt tettek ki, a kumulált hiány 24,3 százaléka az éves előirányzatnak. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit az éves terv 46,6 százalékát érte el. A gyors gazdasági növekedésnek hála – az első negyedévben év/év alapon 6 százalékkal nőtt a GDP – négymilliárd zlotyval több folyt be közvetett adókból, mint a tavalyi első négy hónapban. A kiadások csökkenése viszont főleg a számítási módszer változásaira vezethető vissza, valamint arra, hogy a nyugdíjalapoknak juttatott pénzeket kivették a költségvetési kiadások közül, az egészségügyben pedig elrejtik a növekvő adósságot – írta a Reuters. A kormány reményei szerint az éves deficit ötmilliárd zlotyval kisebb lesz az előirányzott 43,5 milliárdnál, de elemzők az uniós pénzből megvalósuló projektek társfinanszírozási kötelme miatt ez túl ambiciózus célnak tartják.

Jön a forrásadó, marad a banktitok Svájcban

Az Európai Unió tárgyalói és a svájci kormány között létrejött kompromisszumos megállapodás értelmében az alpesi ország vállalta, hogy elfogadja a megtakarítások megadóztatásáról szóló uniós direktívát, és 35 százalékos forrásadót vet ki az EU-állampolgárok svájci bankokban elért kamatjövedelmeire. Cserébe az ország úgy csatlakozhat a személyek és az áruk szabad mozgásáról rendelkező schengeni egyezményhez, hogy a többi tagtól eltérően nem kell megosztani az adófizetés elkerülésére vonatkozó információkat, vagyis lényegében változatlan formában fenntarthatja a banktitok intézményét. Bern enélkül nem volt hajlandó belemenni a forrásadó kivetésébe, mert attól tartott, hogy bankjai elveszítenék vonzerejüket, az EU viszont mindenképpen el akarta érni, hogy Svájc megadóztassa a kamatokat, s így az ott landoló uniós megtakarításoknak legalább egy része hazatérjen. A kétoldalú megállapodásokat várhatóan holnap, az EU–svájci csúcstalálkozón írják alá, habár Hollandiának és a skandináv EU-tagországoknak még vannak kifogásaik. Az egyezménynek része az is, hogy Svájc öt év alatt 650 millió eurót fizet a kibővült EU gazdasági és szociális kohéziójának erősítésére. A kompromisszummal jól járt a forrásadót korábban ugyancsak elutasító Luxemburg is, amely most ígéretet kapott arra, hogy svájci mintára szintén fenntarthatja a banktitkot.