BUX 131773.44 -0,21 %
OTP 40710 -0,9 %
header

Pápai Csaba

10.
05.
23:00

Egy nátha is ledöntheti lábáról Magyarországot

A válság az európai feltörekvő piaci országok középmezőnyébe száműzte Magyarországot, a talpra állás még régiós viszonylatban is lassú lesz, ám az előttünk álló kockázatok kezelhetők maradnak, amennyiben a strukturális reformok folytatódnak - vélekedett Irina Ivasenko, az IMF magyarországi irodájának vezetője a Nemzetközi Valutaalap régiós gazdasági előrejelzését kommentálva. Míg a feltörekvő európai országokban az idén átlagosan 6,6 százalékos visszaesést, jövőre pedig 1,7 százalékos növekedést jelez előre a Valutaalap, addig Magyarországon 6,7, illetve 0,9 százalékos zsugorodásra számít, az inflációt 2009-ben 4,5, 2010-ben 4,1 százalékra becsüli. Ivasenko szerint a nyugat-európai országok elhúzódó kilábalása a régióban érezteti majd hatását, annak ellenére, hogy a hitelezési hajlandóság visszaesése a várakozásokon aluli volt a térségben. A munkanélküliség és a hitelbedőlések további emelkedése jövőre újabb problémák elé állíthatja a kelet-közép-európai és balti országokat - az utóbbi esetében Magyarország kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen a devizaalapú lakossági hitelek aránya a teljes portfólióban csak Észtországban, Lettországban és Ukrajnában magasabb. Srobona Mitra, az IMF előrejelzésének elkészítésében is közreműködő közgazdász a középtávú kilátásokat elemezve elmondta: a Magyarország válság utáni növekedését leginkább hátráltató tényező továbbra is a magas államadósság-állomány lesz. Az FDI beáramlása és a banki hitelezés az európai országok tartós növekedési pályára állása után is a válság előtti szintek alatt marad majd, sőt várhatóan a külső finanszírozási formák kockázati felára sem csökken a 2008 előtti értékekre. Ezek a tényezők, valamint a kockázati megítélés és a nemzeti devizák válság előttinél magasabb volatilitása is arra kényszeríti Európa feltörekvő gazdaságait, hogy korábbi növekedési modelljeiket felülvizsgálják. Amíg ez nem történik meg, a befektetői hangulat legkisebb változása is jelentősen drágíthatja a külső forrásokat.

Szerző(k):
Pápai Csaba
10.
04.
23:00

Az S&P erősítette a forintot

Bár gyengüléssel indult a nap a forint számára, s az euró jegyzése 270 fölé is felment a délelőtt folyamán, a Standard & Poor's bejelentése, miszerint negatívról stabilra változtatja Magyarország országkockázati megítélését, erősítette a devizánkat. Az euró egészen 267,10-ig pörgött le a közlemény nyilvánosságra hozatalát követően, majd egy rövid visszateszt után 267,50-en, 1,3 százalékos eséssel zárt. A svájci frankért 184, a dollárért 182,80 forintot kértek a bankközi piacon péntek délután. Az euró/dollár keresztárfolyam napközben többnyire stagnált, ám a vártnál kedvezőtlenebb amerikai munkanélküliségi adatra reagálva a dollár gyengülni kezdett, s zárásra a jegyzés 1,464-ig szökött fel, ami közel egyszázalékos dollárgyengülést jelent. A magyar állampapírok másodlagos piacán az előző napok tendenciájával szemben pénteken jelentős hozamemelkedést regisztrált az Államadósság Kezelő Központ. Az éven túli lejáratú állampapírok referenciahozama átlagosan 15 bázisponttal emelkedett, ezzel az államkötvények átlagos hozama meglehetősen nagy szórás mellett 7,62 százalékra nőtt. A rövid oldalon minimális mértékben ugyan, de folytatódott a hozamcsökkenés pénteken is.

Szerző(k):
Pápai Csaba
10.
04.
23:00

Vészesen kezdődött az év vége

A Dow Jones blue chip index 1,9, az S&P-500 1,8, a Nasdaq 2,1 százalékos veszteséget halmozott fel a múlt héten, ilyen gyenge eredményt utoljára nyár elején produkált a New York-i tőzsde. Pénteken csak enyhe süllyedéssel zárt a parkett, a Dow 0,2, az S&P-500 és a Nasdaq pedig 0,5 százalékkal csökkent. Az európai piacokon pár nap alatt eltörölték az elmúlt hónap eredményeit - az FTSEurofirst pénteki 1,7 százalékos csökkenése után az index szeptember eleji szintekre esett. A Footsie 1,2, a DAX 1,6, a CAC-40 1,9 százalékos mínuszban zárt. A globális hangulatra a szeptemberi munkanélküliségi adat nyomta rá a bélyegét - az előző hónapban 26 éves csúcsra emelkedett az álláskeresők aránya. Az elemzők által vártnál közel 100 ezerrel több, 263 ezer nem a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatott ember vesztette el munkahelyét. A kormányzat becslése szerint a recesszió kezdete óta 7 millióval, 15 millió fölé nőtt a munkanélküliek száma, arányuk szeptemberben elérte a 9,8 százalékot. Példátlanul magas a hosszú távon munkanélküliek aránya, 35 százalék. Az olaj jegyzése a hét elején elért 71 dollár feletti szintekről ugyan csökkent, ám 69,70-es pénteki záróértéke még így is meghaladta az egy héttel korábbit. Az arany jegyzése nem tudta áttörni a hét első felében ostromolt 1010 dolláros szintet, de így is 1,3 százalékkal az előző pénteki jegyzés fölött, 1004 dolláron fejezte be a múlt hetet. Az IMF vártnál lassúbb európai növekedésről szóló előrejelzése a bankszektornak fájt a leginkább - a szektor részvényeinek mozgását követő S&P bank index közel 8 százalékot vesztett értékéből a hét eleji szintekhez képest. A héten kezdődik a harmadik negyedévi gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban, a Dow blue chipjei között elsőként jelentő Alcoa szerdán hozza nyilvánosságra eredményét.

Szerző(k):
Pápai Csaba