A válság az európai feltörekvő piaci országok középmezőnyébe száműzte Magyarországot, a talpra állás még régiós viszonylatban is lassú lesz, ám az előttünk álló kockázatok kezelhetők maradnak, amennyiben a strukturális reformok folytatódnak - vélekedett Irina Ivasenko, az IMF magyarországi irodájának vezetője a Nemzetközi Valutaalap régiós gazdasági előrejelzését kommentálva. Míg a feltörekvő európai országokban az idén átlagosan 6,6 százalékos visszaesést, jövőre pedig 1,7 százalékos növekedést jelez előre a Valutaalap, addig Magyarországon 6,7, illetve 0,9 százalékos zsugorodásra számít, az inflációt 2009-ben 4,5, 2010-ben 4,1 százalékra becsüli. Ivasenko szerint a nyugat-európai országok elhúzódó kilábalása a régióban érezteti majd hatását, annak ellenére, hogy a hitelezési hajlandóság visszaesése a várakozásokon aluli volt a térségben. A munkanélküliség és a hitelbedőlések további emelkedése jövőre újabb problémák elé állíthatja a kelet-közép-európai és balti országokat - az utóbbi esetében Magyarország kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen a devizaalapú lakossági hitelek aránya a teljes portfólióban csak Észtországban, Lettországban és Ukrajnában magasabb.
Srobona Mitra, az IMF előrejelzésének elkészítésében is közreműködő közgazdász a középtávú kilátásokat elemezve elmondta: a Magyarország válság utáni növekedését leginkább hátráltató tényező továbbra is a magas államadósság-állomány lesz. Az FDI beáramlása és a banki hitelezés az európai országok tartós növekedési pályára állása után is a válság előtti szintek alatt marad majd, sőt várhatóan a külső finanszírozási formák kockázati felára sem csökken a 2008 előtti értékekre. Ezek a tényezők, valamint a kockázati megítélés és a nemzeti devizák válság előttinél magasabb volatilitása is arra kényszeríti Európa feltörekvő gazdaságait, hogy korábbi növekedési modelljeiket felülvizsgálják. Amíg ez nem történik meg, a befektetői hangulat legkisebb változása is jelentősen drágíthatja a külső forrásokat.
Pápai Csaba