Pápai Csaba

Hat forintot drágult kedden az euró

December óta nem látott szintekre drágult az euró kedden a nemzetközi piacon, ahol zárásban közel 276 forintot kértek a közös devizáért, pedig a nap elején még 270 forint alatt forgott. A forint régiós viszonylatban is gyengén teljesített, ami arra utal, hogy a piacok szerint továbbra is Magyarország a régió legtörékenyebb országa - mondta Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője, aki szerint a közeljövőben nem számíthatunk 270 forint alatti euróárfolyamra. További veszélyforrás a devizahiteleseknek, hogy a svájci jegybank elengedheti a frank árfolyamát a gyengülő euróval szemben, bár egyelőre nem engedi erősödni az alpesi devizát. Annak ellenére sem, hogy az euró a dollárral szemben kedden újabb csatát vesztett, s a keresztárfolyam több mint egyéves mélypontra, 1,3035-re esett. A másodlagos állampapírpiacon is ritkán látható mértékű elmozdulás volt, a kincstárjegyek referenciahozama 5-15, az államkötvényeké 21-32 bázisponttal emelkedett. A háromhavi lejáratú kincstárjegyek aukcióján is mérséklődött a kereslet, bár az április 27-i aukción elért 4,80 százalékos átlaghozamhoz képest csak két bázispontos volt a hozamnövekedés.

Mélyrepülés újabb görög kételyekkel

A főbb nyugat-európai részvényindexek lényeges csökkenéssel zártak kedden, Londonban és Frankfurtban 2,6 százalékos, Párizsban 3,6 százalékos veszteség érte a börzét. A StoxxEurope 600-as mutató közel három százalékkal került lejjebb, s ezzel a márciusi szintekre esett vissza. Lapzártánkkor a tengerentúlon is komoly mínuszokat regisztráltak - a Dow Jones blue chip index 2,1, az S&P-500 2,3, a Nasdaq pedig 3,1 százalékos veszteséget jelzett. Kiemelkedően nagy leértékelődés volt a légiipari szektorban, miután hétfőn a United Airlines és a Continental összeolvadásának hírére feltornászott árfolyamok kedvező profitrealizálási lehetőséget teremtettek. A legnagyobb veszteséget azonban Európa-szerte a bankszektor regisztrálta, miután felmerült: a dél-európai állampapírpiacokon kitettséggel rendelkező pénzintézetek helyzete továbbra is bizonytalan, annak ellenére, hogy Görögország jelentős nemzetközi segélyben részesült. A közalkalmazotti sztrájk kapcsán pedig azt találgatták, vajon a görög kormány társadalmi támogatottság híján képes lesz-e véghezvinni a nemzetközileg elvárt reformokat. Az athéni tőzsde irányadó indexe 6,7 százalékkal csökkent, a portugál PSI-200-as mutató 4,2, a madridi IBEX-35-ös irányadó index pedig 5,5 százalékot veszített értékéből. Spanyolországban annak ellenére alakult ki kisebb pánik, hogy mind a Moody's, mind a Fitch közölte: nem áll szándékában rontani az ország hosszú távú tripla A-s adósbesorolási osztályzatán. A UBS pedig annak ellenére zárt veszteséggel, hogy közölte: az idei első negyedévben működése újra profitabilissá vált. A Lufthansa részvényei közel öt százalékot veszítettek értékükből, miután a társaság jelezte: első negyedéves vesztesége meghaladta a tavalyi év első három hónapjában elértet, s alulmúlta az elemzői várakozásokat.

Csak a Richter úszta meg

A BÉT irányadó indexe 24 550 ponton, 0,9 százalékos mínuszban zárt hétfőn, annak ellenére, hogy a kereskedés utolsó órájában 100 pontra megközelítette a pénteki zárószintet (ekkor 24 677 ponton állt). Máskor viszont 24 364 pont alá is benézett, reagálva a tengerentúli tőzsde pénteki nagyarányú esésére. A részvények forgalma elmaradt a mostanában megszokottól, az OTP papírjaira például kevesebb mint hatmilliárd forint értékű kötés született, a többi blue chip iránti érdeklődés nem haladta meg egyenként az egymilliárd forintot. (Mindebben szerepet játszhatott a londoni kereskedési szünet.) Az OTP a negatív tartományban nyitott, a bankpapírra érkezett első ajánlat is több mint 30 forinttal maradt el a pénteki záróártól, ám a részvény eztán csak olcsóbb lett, árfolyama egészen 7021 forintig csökkent kora délutánra. Ekkor a kedvező makroadatok nyomán emelkedő New York-i tőzsdemutatók Budapesten is meghozták a vásárlókedvet. Az OTP végül 7115 forintot, 0,9 százalékkal kevesebbet ért záráskor, mint a múlt hét végén. A Richter 42 500 forinton nyitott, majd innen folyamatosan emelkedve délutánra már a pozitív tartományban forgott. A gyógyszeripari papírért 43 700 forintot is adtak nem sokkal zárás előtt, ám az utolsó pillanatban visszarántották, így a 43 000 forintos nap végi árfolyama mindössze tíz forinttal haladta meg a péntekit. A Mol 1,3 százalékkal, 20 280 forintra értékelődött le a nap végére, ám az olajpapírra ennél olcsóbban, 20 150 forinton is érkezett napközben kötés. A részvény jegyzése a nap folyamán egyszer sem érte el a nyitásban beállított 20 475 forintos szintet, ami még így is 75 forinttal alulmúlta a pénteki záróárát. A Magyar Telekom 1,3 százalékot veszített értékéből, ezzel a legrosszabbul teljesítő blue chip volt: a távközlési cég papírjai zárásban 708 forintot értek.

Masszívan mínusz 500 pont körül

A BÉT irányadó indexe közel 700 pontos mínuszban nyitott szerdán, igazodva a rossz nemzetközi tőkepiaci hangulathoz és reagálva a keddi tőzsdezárás után érkezett - a görög és a portugál államadósság leminősítéséről szóló - hírekre. A BUX 24 558 ponton tetőzött, majd innen zárásban 24 321,96 pontig esett, ami 2,3 százalékos veszteséget jelent. A blue chipek mind árfolyamcsökkenéssel végeztek, délelőtt alacsonyabban álltak, délután kissé magukhoz tértek, a nap végén pedig újra kissé estek. A legnagyobb veszteséget a Magyar Telekom szenvedte el, a részvény 804 forintos keddi záróértékéhez képest közel 10 százalékkal értékelődött le a nap végére, így 723 forintot ért zárásban, ám ezt természetesen nagyrészt az okozta, hogy a 74 forintos osztalékszelvény kikerült a részvény árfolyamából. Az OTP 3,8 százalékkal, 7000 forintra esett, nyitóára több mint 300 forinttal múlta alul keddi záróértékét, és a papír eztán még lejjebb, 6895 forinton is megfordult a délelőtt folyamán. A Mol-részvényekre 19 850 forinton született az első kötés, az olajpapír napközben ugyan ledolgozott valamennyit hátrányából, ám 20 053 forintnál magasabbra nem tudott emelkedni, ráadásul a záró szakaszban ismét lerántották, így 20 000 forinton távozott, 1,9 százalékkal alacsonyabban, mint a keddi legutolsó kötés. A Richter szintén visszaesett a nap végén, így 1,8 százalékos árfolyamveszteséggel, 42 450 forinton zárt, annak ellenére, hogy a blue chipek közül egyedüliként délután még esélyesnek tűnt arra, hogy előző napi záróértékét újra elérje. Végül 43 100 forinton, 115 forinttal a keddi záróérték alatt fordult meg a legdrágábban. A Pannergy részvénye 868 forinton, közel négyszázalékos drágulással zárt, miután leányvállalata több mint 400 millió forint támogatásban részesült az NFÜ-től.

Hatalmasat ugrott az euró egy nap alatt

Az euró jegyzése 267,80 forintra ugrott fel kedd délután, ami masszív elmozdulás a reggeli, 263 forint körüli szintekhez képest, sőt késő este 269 forintot is mutattak a monitorok. A gyengülés egyértelműen külföldi hatások miatt következett be, a görög-portugál fejlemények rosszul érintették a régiót, illetve negatívan hatott a befektetők kedvére, hogy Németország keményebb feltételeket szabott a Görögországnak nyújtandó támogatás ügyében - közölte a Napival Ruzsonyi Ákos. Pokorni Zoltán nyilatkozata, melyben Simor Andrást felszólította a jegybankelnöki posztról történő lemondásra, kevéssé befolyásolta a piacokat a szakértő szerint. A forint euróhoz viszonyított árfolyama kissé alulteljesítette ma a régiót, bár a zlotyt is alaposan felhúzták, 3,881 alól egészen 3,92-ig. A magyar deviza gyengült a dollárral és a svájci frankkal szemben is, előbbiért 201, utóbbiért 186,40 forintot fizettek a bankközi devizapiacon. A magyar állampapírok másodpiacán egyelőre nem látszott pánik a görög helyzet drámai romlása ellenére sem. Az 1-6 bázispontos hozamemelkedés mérsékeltnek tekinthető a romló világpiaci hangulatban. A keddi aukción jelentős túljegyzés mellett csökkenő, 4,8 százalékos átlaghozam mellett értékesítették a háromhavi lejáratú kincstárjegyeket.

Kitépték az OTP-t

A BUX 2 százalékos pluszban, 24 952 ponton zárt hétfőn.

Szigorúbb származékos-szabályozást sürget Soros

Az Egyesült Államoknak végre szembesülnie kell a származékos termékekben rejlő veszélyekkel és az elfogadásra váró pénzpiaci törvényben szigorúan kellene szabályozni a derivatívák és a szintetikus pénzügyi eszközök létrehozását, valamint az azokkal történő kereskedést - hangsúlyozza Soros György a Financial Timesban megjelent cikkében, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaz.

A bankok vitték a prímet

A nyugat-európai és a tengerentúli tőzsdék irányadó indexei is gyarapodtak a hét utolsó kereskedési napján. A heti mérleg az öreg kontinensen ennek ellenére negatív volt, a Stoxx Europe 600-as index 0,2 százalékot veszített értékéből a hét során, bár az FTSE-100 1 százalékkal, a DAX-30 1,5 százalékkal, a CAC-40 pedig 0,7 százalékkal emelkedett pénteken. New Yorkban a Dow Jones blue chip index 0,6, az S&P 500 0,7, a Nasdaq 0,4 százalékka került feljebb.

Lerántották a BUX-ot

A BUX a pozitív tartományban, réssel nyitott csütörtökön és a délelőtti órákban 24 323,42 pontig emelkedett. A pesti parkett a főbb európai tőzsdék iránymutatását követve az eurózóna költségvetési hiányadatára reagálva még délelőtt a nyitószintre zuhant vissza, s a délután folyamán itt oldalazott. A New York-i tőzsdék gyenge teljesítménye még egyet taszított a mutatón, amely ezáltal a negatív tartományba süllyedt. Innen ugyan nem sokkal a kereskedés vége előtt még kitört, ám a záró szakaszban 23 927,45 pontig, napi legalacsonyabb szintjére nyomták le a mutatót.