A főbb nyugat-európai részvényindexek lényeges csökkenéssel zártak kedden, Londonban és Frankfurtban 2,6 százalékos, Párizsban 3,6 százalékos veszteség érte a börzét. A StoxxEurope 600-as mutató közel három százalékkal került lejjebb, s ezzel a márciusi szintekre esett vissza. Lapzártánkkor a tengerentúlon is komoly mínuszokat regisztráltak - a Dow Jones blue chip index 2,1, az S&P-500 2,3, a Nasdaq pedig 3,1 százalékos veszteséget jelzett. Kiemelkedően nagy leértékelődés volt a légiipari szektorban, miután hétfőn a United Airlines és a Continental összeolvadásának hírére feltornászott árfolyamok kedvező profitrealizálási lehetőséget teremtettek. A legnagyobb veszteséget azonban Európa-szerte a bankszektor regisztrálta, miután felmerült: a dél-európai állampapírpiacokon kitettséggel rendelkező pénzintézetek helyzete továbbra is bizonytalan, annak ellenére, hogy Görögország jelentős nemzetközi segélyben részesült. A közalkalmazotti sztrájk kapcsán pedig azt találgatták, vajon a görög kormány társadalmi támogatottság híján képes lesz-e véghezvinni a nemzetközileg elvárt reformokat. Az athéni tőzsde irányadó indexe 6,7 százalékkal csökkent, a portugál PSI-200-as mutató 4,2, a madridi IBEX-35-ös irányadó index pedig 5,5 százalékot veszített értékéből. Spanyolországban annak ellenére alakult ki kisebb pánik, hogy mind a Moody's, mind a Fitch közölte: nem áll szándékában rontani az ország hosszú távú tripla A-s adósbesorolási osztályzatán. A UBS pedig annak ellenére zárt veszteséggel, hogy közölte: az idei első negyedévben működése újra profitabilissá vált. A Lufthansa részvényei közel öt százalékot veszítettek értékükből, miután a társaság jelezte: első negyedéves vesztesége meghaladta a tavalyi év első három hónapjában elértet, s alulmúlta az elemzői várakozásokat.
Pápai Csaba