Pápai Csaba

Fordult a trend az olajpiacon?

Az elmúlt két napon tapasztalt meredek zuhanás akár azt is jelentheti, hogy megfordult a trend az olaj piacán - vélik a Solar Capital szakemberei.

Hirtelen támadt fel a Mol

Több mint egyszázalékos előnnyel fejezte be a szerdai kereskedést a BUX, az index 22 738 ponton zárt, ami 1,1 százalékkal magasabb, mint a keddi - szintén pozitív mérlegű - eredmény. A tegnapi trend megfelelt a nagyobb európai tőzsdéken tapasztaltnak. A kereskedés elején még változékony befektetői hangulatot fél egy környékén végképp optimistává varázsolta a Mol váratlan talpra állása; az olajpapírok a délelőtt során megmerítkeztek ugyan a mínuszokban, ám végül 1,9 százalékos ugrással, 23 100 forinton zártak. Az olajipari társaság részvényei 4,9 milliárd forintos forgalmat generáltak. A kereskedés során stabilan előretörő OTP is jó teljesítményt mutatott; a bankpapír jegyzése 1,4 százalékkal haladta meg keddi záróértékét, így szerdán 7087 forinton zárt, 7,8 milliárd forintos forgalom mellett. A gyógyszeripari szektorral kapcsolatban hektikus volt a befektetői hangulat. A Richter árfolyama, bár a nap nagy részében keddi záróértéke körül mozgott, egy zárás előtti bevásárlási hullámnak köszönhetően végül 1,1 százalékkal e fölé ugrott, így a részvény 34 690 forinton zárt. Ugyanakkor az Egist egészen késő délutánig alig méltatták figyelemre a befektetők, majd egy nagy csomag papírt dobtak a parkettre, ami 1,8 százalékos zuhanás után jóval 17 100 forint alá küldte az árfolyamot, amelyet aztán kis tételekkel tornásztak újra 17 280 forintra, így a gyógyszeripari részvény 1,2 százalékkal a keddi záróértéke alatt fejezte be a kereskedést. A blue chipek között az egyedüli fekete bárány a Magyar Telekom lett; a papír csak a délelőtt folyamán volt képes átlépni keddi záróárát, amúgy folytatta napok óta tartó lejtmenetét, minek következtében 1,5 százalékkal múlta alul a keddi teljesítményét, és 777 forinton állapodott meg.

Iránykeresés a tengerentúlon

A nyersolaj árfolyama lefelé, a vezető európai tőzsdék irányadó indexei felfelé mozdultak el szerdán; a párizsi CAC-40 1,3, a frankfurti DAX 1,1, a Footsie egyedüli lemaradóként 0,2 százalékos emelkedést regisztrált keddi záróértékéhez viszonyítva. Az emelkedést nagyrészt az energiahordozó árára érzékeny autó- és légiipari társaságok vezették, ám a techszektor is kivette részét a rallyból, miután a Cheuvreux brókercég felértékelte a német SAP részvényeit, arra hivatkozva, hogy az üzletiszoftver-gyártóban megvan a lehetőség, hogy szektorában világelsővé váljon. Az it-szektorban jól szerepelt még a Capgemini azt követően, hogy a Cazenove vételre javasolta a francia társaság részvényeit. Bár az irányadó indexek mind a pozitív tartományban nyitottak szerdán a tengerentúlon, a pénzügyi szektorból érkező kellemetlen hírek hatására hamar lelohadt az olaj árának csökkenése és a kedvező makroadatok által táplált optimizmus. Lapzártánkkor a Dow Jones kivételével a negatív tartományban mozogtak az irányadó indexek; a DJIA és az S&P-500 keddi záróértéke közelében, a Nasdaq pedig 0,2 százalékkal az alatt állt. A fordulatot a Citigroup szakembereinek bejelentése hozta; szerintük az Egyesült Államok biztosítási szektorának óriása, az American International Group (AIG) számára nem lesz elég a múlt hét során végrehajtott tőkeemeléssel összegyűjtött 20 milliárd dollár ahhoz, hogy átvészelje a másodpiaci válság okozta károkat, így újabb adag friss tőke után kell néznie. A társaság részvényei a közlemény kiadását követően 4,6 százalékot zuhantak, magukkal rántva a pénzpiaci blue chipeket is. A Dow Jones index nagyobb arányú esését a techszektor akadályozta meg, a HP és az IBM részvényei 1 százalék feletti mértékben emelkedtek.

Az MNB lökdöste a forintot

Jelentős régiós hatás nélkül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatdöntése, valamint az azt kísérő elemzői kommentárok hatására rekedhetett meg az euró a 244 forintos szint közelében. Az árfolyam napközben sem lépett ki a 243,75-244,15 forintos sávból - mondta el Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője. Az MNB hétfői nyilatkozata a forintot ugyan nem, az állampapírok hozamait azonban sikeresen meglódította. A jegybank szerint a forint árfolyamának nem volt meghatározó szerepe a legutóbbi kamatdöntésben. A hétfői kijelentést Király Júlia, az MNB alelnöke keddi nyilatkozatában enyhíteni próbálta, amikor azt mondta: az MNB ugyan kitart korábbi monetáris szigora mellett, ám ez a forint megfelelő árfolyama mellett nem feltétlenül jelent újabb kamatemelést. A 12 hónapos irányadó állampapír-piaci referenciahozam 7, a 3 hónapos 16 bázisponttal került feljebb. A legrövidebb instrumentumok aukcióján 1,2-szeres túljegyzés mellett 40 milliárd forint értékben bocsátott ki három hónapos diszkontkincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ, vagyis szerény volt az érdeklődés. Az átlaghozam az egy héttel korábbihoz képest 14 bázisponttal, 8,68 százalékra emelkedett.

Az olaj fojtogatja a tőzsdéket

A keddi hangulatváltás után szerdán igen rossz napot zártak az európai tőzsdék és az Egyesült Államokban sem volt felhőtlen a hangulat. Az olaj jegyzésének 130 dollár fölé emelkedése nemcsak az autógyártók és a légitársaságok árfolyamát törte le, de világszerte tovább gerjesztette az inflációs félelmeket is, amelyet Európában alátámasztott a Bank of England monetáris tanácsának üléséről készült jegyzőkönyv. Kiderült, a döntéshozók elsöprő többséggel az inflációs hatásokat fékező kamattartás mellett voksoltak a gazdasági folyamatok felpörgetését megcélzó kamatcsökkentés helyett. Némiképp ellensúlyozta a képet az Ifo németországi felmérése, miszerint az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a vártnál bizakodóbb a versenyszféra, annak ellenére, hogy az ECB továbbra sem mutat hajlandóságot a 4 százalékos irányadó kamat csökkentésére. Az európai autóipar megítélésén nem javított a Merrill Lynch elemzőinek számítása, miszerint a növekvő nyersanyagköltségek 4 milliárd eurós többletkiadást okozhatnak a szektornak. Emellett leminősítette a Porsche részvényeit is, melyek 5 százalékot zuhantak. A rekordszintű olajár a légiipart sem kímélte, az Air France 3,5, a Ryanair közel 8 százalékot esett és a Boeing is megzuhant. Egyedül az energiaszektor húzott hasznot a tegnapi pánikhelyzetből, az E.On és az RWE részvényei mellett az olajtársaságok papírjai is kelendőnek bizonyultak a parketteken, a tengerentúlon is az Exxon és szektortársai profitáltak leginkább. A DAX 1,1, a CAC 40 0,5 százalékos veszteséggel, míg a Footsie 0,1 százalékos előnnyel zárta a kereskedést. Lapzártánkkor a DJIA 0,6, az S&P 500 és a Nasdaq pedig 0,3 százalék veszteséget mutatott.

Meddig erősödhet még a forint?

Szerdán volt olyan időszak, amikor egyetlen euróért már csak 242,40 forintot kellett adni. Németh Dávid, a K&H Bank makroelemzője szerint a régiós devizák közül a forint erősödése az euróhoz képest nem példa nélküli. Németh úgy tapasztalta, hogy devizánk már majdnem behozta lemaradását a régiós devizák euróhoz viszonyított, ez év eleje óta tartó erősödésében. Azonban a 242,50 forintos árfolyam meglehetősen erős támasz, ha ezt nem csak pár üzlet alatt töri át az euró, akkor egészen 240-ig, az egykori sáv széléig gyengülhet, ami igen erős pszichológiai határnak számít. A technikai elemzés szerint azonban a 238-238,50-es sávot is igen hamar elérheti az árfolyam, főleg ha opciókkal zsúfolt ez az intervallum - állítja Németh. Kolba Miklós, az ING üzletkötője ehhez hasonlóan úgy véli, hogy az euró 240 forintig gyengülhet. Ugyanakkor ha a keresztárfolyam tartósan áttöri a 242,50-es szintet, akkor egy-két stoploss-szintet kiütve akár 238-ig is elmehet. A keddi stagnálást követően ismét alig mozdult a referenciahozamok többsége az állampapírok másodlagos piacán. Két kivétel azért akadt, a 12 hónapos benchmark 10 bázisponttal, 8,85, a hároméves 12 bázisponttal, 9,12 százalékra süllyedt.

Kettétört remények

Az európai tőzsdéket hétfőn még felfelé húzó bányavállalatok részvényeit kedden már meredek lejtőre küldték az olaj jegyzésének további emelkedése miatt tőkeátcsoportosításra kényszerülő befektetők. A londoni tőzsdeindex, a Footsie 3 százalékos veszteségéért nagyrészt a BHP Billiton, a Rio Tinto, az Anglo American és szektortársaik rendre 6 százalék feletti zuhanása tehető felelőssé, ám az Imperial Tobacco bejelentése sem javította a hangulatot, miszerint 5 milliárd fontos tőkeemelésre kényszerül, hogy finanszírozni tudja az Altadis felvásárlását. A frankfurti börzén is borongós volt a hangulat azt követően, hogy a várakozásokkal ellentétben továbbra sem javult a befektetői hangulat Németországban. A ZEW által publikált hangulatindex az áprilisi 40,4 pontról 41,4 pontra csökkent. A DAX 1,5 százalékos veszteséggel zárta a napot. Párizsban az EADS bejelentése kavarta a legnagyobb port, a társaság papírjainak megítélését a UBS semlegesre minősítette le azt követően, hogy az Airbus gyártója bejelentette: egyesült államokbeli terjeszkedését fontolgatja annak ellenére, hogy továbbra is nehézségei akadnak az új modellek határidőre történő szállításával. A CAC-40 1,7 százalékos mínuszban zárt kedden. Az Egyesült Államokban már a nyitás előtt temették a tőzsdenapot azt követően, hogy a munkaügyi minisztérium közölte: a termelői árak éves szinten - az élelmiszerek és az energia árának változását nem számítva - 17 éve nem látott mértékben emelkedtek áprilisban. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi szektorból is csak rossz hírek futottak be; a legnagyobb tengerentúli barkácsáruházlánc, a Home Depot profitja kétharmadával csökkent az első negyedévben, a Target áruházlánc pedig továbbra sem tudott fordítani hét negyedév óta tartó romló teljesítményén. Lapzártánkkor a DJIA 1,4, az S&P- 500 0,7, míg a Nasdaq 0,8 százalékos mínuszban állt.

Folyamatos nyomás alatt az OTP

A hétfői veszteség után kedden további apadással rajtolt, majd még nagyobb veszteségeket halmozott fel a BÉT indexe. Késő délelőtt ugyan sikerült áttörni a 22 949-es hétfői záróértéket, és egy kis időre egészen 23 023 pontig a felszín fölé emelkednie, ám végül 22 716 ponton, egy százalékot meghaladó csökkenéssel fejezte be a kereskedést a BUX. A vezető részvények közül egyedül a közel 2,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító Mol tudott emelkedni; az olajipari papír jegyzését 0,5 százalékkal, 22 560 forintra tornászták fel az invesztorok. A többi blue chip lefelé húzta az indexet. Hétfőn a zárás előtt még kihúzták a kátyúból az OTP-t, ám tegnap nem akadt, aki komolyabb tételt vásárolt volna, így az árfolyam 2,5 százalékkal zuhant. A Richter árfolyama 1,6 százalékkal, 33 700 forintra csökkent, a Telekom pedig 0,9 százalékos árfolyamveszteség után 795 forinton zárt. Napközben egyedül a jelentőset bucskázó OTP-nek nem sikerült levegőhöz jutnia; a bankpapír jegyzése 3,7 milliárd forintos forgalom mellett a nap során folyamatosan csorgott lefelé, anélkül, hogy akár megközelítette volna az előző napi záróértékét. A legaggasztóbb a pesti kereskedés képében, hogy az utóbbi napokban teljesen eltűnt a forgalom a parkettről. Az adásvétel üteme a 2000. év elejét idézi, a részvényszekció forgalma az elmúlt napokban egyszer sem érte el a tízmilliárd forintot, miközben tavaly a 30 milliárdos szintet közelítette a napi átlag. A kereskedési nap során a legnagyobb bukta a 3,4 százalékkal visszaeső Egisnek és a 2,7 százalékkal, 691 forintra tovább zuhanó Fotexnek jutott, miközben a Danubius 4,5 százalékkal, 7155 forintra ugrott. A TVK sem bírta a rá nehezedő eladói nyomást, a papírt a korábbiakban mindig megtartó ötezer forintos szint elesett, a részvény kurzusa 4970 forintra süllyedt.

Újra divatos lett a feltörekvő piac

A subprime-válság (utó)hatásai szinte érzékelhetetlenné váltak, a piac nem számít újabb kellemetlen meglepetésekre, nem csoda, ha a feltörekvő piacokra irányuló carry-trade-ek újra divatba jöttek - magyarázta a bankközi devizapiacon tapasztalható hangulatot Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. A szakember hozzátette: amíg kamatemelési tendenciáktól hangos a piac, addig tartható lesz a jelenlegi optimizmus. A hazai deviza - regionális társaival együtt - hétfőn ott folytatta, ahol a múlt hét pénteken abbahagyta: az euró/forint kurzusa 247,00 körül mozgott délelőtt, majd egy "nagybevásárlás" után 246-ig esett, hogy aztán a 246,80-os szint közelében zárjon. A dollár 158,40 forintot, a svájci frank pedig 151,30 forintot ért hétfőn a bankközin. Az állampapírok másodlagos piacán nagyrészt hozamcsökkenéssel szembesültek a szereplők, mindössze a három- és hathavi lejáratú diszkontkincstárjegyek referenciahozama emelkedett 5 és 2 bázisponttal 8,48, illetve 8,72 százalékra hétfőn, miközben a hosszú oldalon 10 bázispont körüli csökkenést regisztráltak a benchmarkok esetében. A legkisebb mértékben, 7,85 százalékra a 15 éves államkötvények hozama csökkent, míg a legnagyobb mértékben, 8,85 százalékra az ötéves lejáratú papíroké.