Katasztrofális év vár az ukránokra
Észak-keleti szomszédunk már most kemény küzdelmet folytat október és november havi gázszámlája miatt, ám ha hihetünk az előrejelzéseknek, ennél csak rosszabb lesz jövőre Ukrajnának.
Sohasem volt forint elleni támadás
Valójában sosem volt igazi forint elleni támadás - állította Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatója a cég tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Sőt, a hazai deviza a térség országainak devizáival ellentétben meglehetősen ellenállónak bizonyult a világ piacain tomboló válság hatásaival szemben. Amint Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci üzletágának vezetője elmondta, a 2001-2008 közötti időszakban vizsgálták a forint, a cseh korona, a lengyel zloty és a török líra (a régiós szempontból meghatározó jelentőségű devizák) euróval szembeni árfolyammozgásait. Elemzésükből kiderült, hogy az euró/forint a 255-ös történelmi középértékhez viszonyítva átlag 10 százalékos sávban mozgott, míg a térség többi devizáinak ingadozása ennél jóval jelentősebbnek bizonyult. A cseh korona mínusz 13,5 és plusz 20 százalék közötti, a zloty plusz-mínusz 20 százalékos, míg a török líra 22,2 és 20 százalékos mértékben távolodott el a hétéves középértékétől 2001-2008 között. Ezekhez a devizákhoz képest tehát a forint viszonylag stabilnak bizonyult. A Buda-Cash szakértői szerint a forint mozgásait valójában nem a magyar gazdaságban bekövetkezett fejlemények befolyásolták, hanem a világpiacon jelentkező folyamatok együttese, a világ hitelpiacainak kiszáradásával bekövetkező likviditásszűke, a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével leálló carry trade és a dollár gyorsütemű erősödése. Mindez viszont azt is jelenti, hogy a forint gyengülését nem a hazai kamatok szintje okozta, így azok emelése sem az igazi megoldás. A Magyar Nemzeti Bank lépése szerintük legfeljebb rövid távon, akciószerűen lehet jó lépés. Egy esetleges decemberi kamatcsökkentés lehetőségéről ugyan nem ejtettek szót, de azt elmondták: gyorsabb kamatcsökkentéseknek kellene következni, hiszen a jelenlegi magas kamatokkal tulajdonképpen a devizaadósokat védi az MNB a forinthitelesekkel szemben, ez pedig nagyon sokba kerül a magyar gazdaságnak.
Szeszélyesen mozgott a forint
A hazai deviza euróval szembeni árfolyama a szerdai bankközi kereskedésben a 259-261-es sávon belül változott, ám különösebb következetesség nélkül - számolt be Geszti Pál, az ING devizapiaci kereskedője. A szakember megjegyezte, a térségben tapasztalt folyamatok a forint nagyobb arányú erősödését is lehetővé tették volna, hiszen a lengyel zloty annak ellenére erősödött, hogy a jegybank váratlan, 25 bázispontos kamatvágással 5,75 százalékosra mérsékelte az ott érvényben lévő irányadó kamatot. A cseh korona is felértékelődést mutatott az euróval szemben. A dollárért 201,30, a svájci frankért 168,50 forintot kellett fizetni szerda délután. Az állampapírpiacok pozitívan reagáltak az MNB hétfői kamatmódosító döntésére, hiszen az Államadósság Kezelő Központ szerdai referenciahozamai mind a rövid, mind a hosszú oldalon jelentős mértékben, átlag 25 bázisponttal mérséklődtek. A legkisebb csökkenés, 15 bázispont a három hónapos papíroknál volt megfigyelhető, a legnagyobb, 33 bázispont pedig a három- és ötéves papíroknál.
A Fed megint megvett egy rakás hitelt
A Federal Reserve összesen 800 milliárd dollár értékű beavatkozást jelentett be az Egyesült Államok hitelpiacán. Intézkedéseivel egyrészt a lakáshitelek, másrészt az egyéb lakossági hitelek kondícióit kívánja javítani.
Mi lesz a jenhitelekkel?
Hosszú távon a japán deviza gyengülésére számítanak a szakértők, a zéró kamatpolitika felé tendáló fejlett országok közül Japán a 30 bázispontos irányadó kamatszintjével áll a legközelebb a "kamatmentes világhoz".
Mi lesz a jenhitelekkel?
A válság a japán gazdaságot is elérte, a szigetországba hat év óta először ismét beköszöntött a recesszió. Hosszú távon a japán deviza gyengülésére számítanak a szakértők, a zéró kamatpolitika felé tendáló fejlett országok közül Japán a 30 bázispontos irányadó kamatszintjével áll a legközelebb a "kamatmentes világhoz". Ennek ellenére a jenalapú devizahitelek törlesztőrészletei a forintkilátások miatt tovább emelkedhetnek.
Az MNB erősítette a forintot
A monetáris tanács meglepetésszerű, 50 bázispontos kamatcsökkentését követően némi késéssel ugyan, de az euró a 260-as szint alatt is megfordult a hazai devizával szemben, így egyértelműnek tűnik, hogy a piac pozitív reakcióval nyugtázta az MNB döntését, hogy 11,50 százalékról 11 százalékra mérsékelte az alaprátát, egyúttal a bankok céltartalékát 5 százalékról 2 százalékra csökkentette decembertől. Az euró jegyzése a reggeli 266 körüli start után még a kamatdöntés előtt a 262-es szintre gyengült. Geszti Pál, az ING Bank devizapiaci tradere szerint ez azonban nem a kamatvágással kapcsolatos várakozások nagyarányú erősödését jelezte, csak annyit, hogy a pozíciók likvidálása nagyon meglátszik a "vékony", azaz jelenleg kevés szereplős és kis forgalmú devizapiacon. Zárásra az euró/forint kurzusa a 261-es szintre állt be. Az Államadósság Kezelő Központ jelentése szerint mind a rövid, mind a hosszú oldalon minimális mértékben emelkedtek a hozamok a hétfői kereskedési napon. A pénteki forinterősödéssel párhuzamos állampapír-piaci hozamcsökkenést követően hétfőn átlag 5 bázispont alatt emelkedtek a hazai állampapírok kamatai.
Az oroszok elengedték a rubel kezét
Az orosz gazdaság szempontjából kulcsfontosságúnak számító olaj jegyzésének esése tovább növelte a rubel értékvesztésének esélyeit. A jegybank eszköztára egyre korlátozottabb a devizáért folytatott küzdelemben.
Decemberben újabb meglepetés jöhet?
A következő kamatdöntő ülésen akár újabb kamatvágásról is határozhat az MT amennyiben a forint tartani tudja az euróval szembeni jelenlegi szintet.
Eladósorban a Citigroup?
A WSJ értesülései szerint a Citigroup vezetősége azt fontolgatja, hogy eladja a társaság egy részét, vagy akár teljes egészét is.
