Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint annak ellenére, hogy a monetáris tanácsnak (MT) nagyarányú kamatvágásra nem volt lehetősége, a 11,50 százalékos kamatszint 50 bázispontos enyhítésével, valamint a bankok decembertől érvényes készenléti tartalékának 5 százalék helyett 2 százalékban történő meghatározásával jelentős monetáris politikai enyhítést jelentett be az Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn.
Jelentős enyhítés a monetáris politikában
A szakember szerint ugyan a tartalékképzésre vonatkozó enyhítést előbb-utóbb meg kellett volna lépni, hiszen a mostani döntéssel hangolta össze a jegybank saját előírásait az ECB által alkalmazottakkal, ám a kamatvágással azonos időben bejelentett módosítás komoly ösztönző erőként hathat a hitelintézetekre. Kolba Miklós az ING devizapiaci üzletágának vezetője a döntéssel kapcsolatban elmondta: mintegy 380 milliárd forint szabadulhat fel a készenkéti tartalékból, amelynek forgalomba visszakerülése egyértelműen a pénzpiaci likviditás élénkítését eredményezheti.
Suppan szerint a piaci várakozásokat megtörő kamatcsökkentésre azért is volt lehetősége a jegybanknak, mert az elmúlt időszak során nagyarányú kamatcsökkentési hullám söpört végig az országon, a nagy jegybankok által kialakított kedvező kamatkörnyezet pedig lehetőséget adott az MNB-nek arra, hogy a legutóbbi rendkívüli ülésén a forint védelme érdekében 300 bázisponttal megemelt kamatszintet most 11 százalékra módosítsa. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint az elmúlt időszakban létrejött kamatprémium mellett a a Nemzetközi Valutaalap hitele is kedvezően hatott a forint stabilitására, megágyazva az MT mai döntésének.
A rendkívüli helyzet rendkívüli lehetőségeket teremtett
Török szerint az elemzők azért fogadtak szinte egyöntetűen a szinten tartásra mert a jelenlegi rendkívüli helyzetben, amelyben a régi berögződések nem működnek teljesen megbízhatóan, a kvantitatív elemzések pedig nemigen működnek a szakértők nem számoltak a kamatvágás lehetőségével.
A stabilizálódás nem jelent egyértelmű normalizálódást, ahogy ez az állampapírpiacon is tükröződik, és egy ideig még nem is várható, hogy teljesen helyreállnak a körülmények - véli az elemző. Ennek ellenére, a költségvetési helyzet elmúlt években tapasztalt javulása miatt a magyar kockázat a válság levonultával vélhetően lényegesen kisebb lesz, mint azelőtt, így akár gyors eurócsatlakozás is jöhet a következő évtized első éveiben - fogalmaz Török Zoltán.
Decemberben veletek ugyanitt?
A monetáris tanács közeljövőben alkalmazandó kamatpolitikájával kapcsolatban már most eltérő vélemények láttak napvilágot. Suppan szerint a forint egyelőre nem bírna ki egy havonta megismétlődő kamatcsökkentési hullámot, hiszen a magyar deviza közel sem tekinthető stabilnak. A Takarékbank elemzője szerint az MT legkorábban jövő januárban folytathatja a ráta mérséklését, ám ezt is csak akkor teheti meg, ha az euró/forint árfolyama stabilan a 260-65-ös szinten ragad.
Ezzel ellentétben Kolba Miklós, az ING szakembere úgy véli, amennyiben a forint az MT decemberi üléséig a 260-65-ös sávon belül marad, tovább folytatódhat a kamatcsökkentési trend. Ezt a vélekedést támasztja alá Török Zoltán megjegyzése is, miszerint az inflációs kilátások világszerte gyorsan mérséklődnek, és ilyen környezetben lehetőség szerint célszerű megszabadulni az extra kamatprémiumtól. Igaz, érdemben vélhetően nem lendít túl sokat a hitelezésen a fél százalékkal alacsonyabb kamatszint - teszi hozzá az elemző.
A Raiffeisen vezető elemzője szerint, éppen ezért, ha a piaci körülmények megengedik, vagyis nagyjából a mostani nyugodt mederben folynak a dolgok, akkor már decemberben folytathatja a kamatvágást a jegybank. Ezt egyébként az is indokolná, hogy a feltörekvő országokat összehasonlítva Magyarországon kiugróan magas kamatprémiumot találunk az inflációhoz viszonyítva - teszi hozzá Török Zoltán.
Előttünk a szebb jövő?
A korábbiakhoz képest jelentős változás, hogy a jegybanki inflációs kilátások 2010-re most már akár 2 százalék alatti pénzromlást feltételeznek, míg korábban az MNB rendre óvatosságra intett látványosan csökkenő infláció mellett is - mondta el Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. A Magyar Nemzeti Bank most már egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a kockázatok csökkentek - véli az elemző. Igaz, annyira azért nem érezték enyhülni a helyzetet, hogy 100 bázisponttal csökkentsenek, márpedig erről is volt szó a monetáris tanácsban - mondta Jobbágy.
Míg az MNB nemrég még 300 bázisponttal emelte az irányadó rátát, közben a globális trend már a kamatvágás felé tolódott el, vagyis a forint kamattöbblete a mostani mérsékléssel sem igen csökkent a régiós devizákkal szemben. Az IMF-hitel odaítélése óta a forint árfolyama egyértelműen stabilabbnak tűnt a kihívásokkal szemben, mint a lengyel, vagy a cseh deviza.
A mostani 50 bázispontos kamatvágást jelzésértékű lépésnek is lehet tekinteni, és úgy tűnik, az euróval szemben a 260-as szint alá erősödő forint vissza is igazolta a döntés helyességét - mondja az elemző. A kamatvágások, egyelőre óvatosan ugyan, de tovább folytatódnak majd - kedvező forgatókönyv esetén akár már decemberben - véli a CIB elemzője.
