Pápai Csaba

A média is a csőd útján?

A Los Angeles Times és a Chicago Tribune tulajdonosa megkezdte a csődvédelmi eljárás előkészületeit azt követően, hogy sikertelenül tárgyalt az amerikai pénzintézetekkel 12 milliárd dolláros adósságállományának megújításáról.

A félelmek kitartanak

Az európai piacokon a csütörtök délelőtt folyamán tapasztalt optimizmus egy pillanat alatt elpárolgott a svéd, a brit és az európai jegybank kamatcsökkentésről szóló döntése nyomán. A főbb irányadó mutatók végül szerdai záróértékük alatt végeztek, bár kora délutáni veszteségeiket némiképp mérsékelni tudták. A Footsie és a CAC-40 0,2, a DAX pedig 0,1 százalékos mínuszban zárta a napot. A tőzsdék a várakozásoknak részben megfelelő, ám mindenképp rekordértékűnek számító kamatcsökkentés ellenére kora délután délnek fordultak, elemzők szerint azért, mert a piac továbbra is elégedetlen maradt a jegybankok válságkezelő lépéseivel. A pesszimizmus térnyeréséhez az is hozzájárulhatott, hogy Jean-Claude Trichet ECB-elnök a monetáris tanács döntését kommentálva még a korábbi előrejelzésnél is borúsabb képet festett a 2009-es esztendőről, a gazdaság egyszázalékos zsugorodását is lehetségesnek tartotta, hozzátéve, hogy a 2008. negyedik negyedéves GDP-adat még az előző három hónapra vonatkozó eredménynél is rosszabb lehet. A parkettek teljesítményét az utóbbi időszakban rendkívül hektikusan viselkedő nyersanyagipari cégek teljesítménye rontotta le, és az elbocsátásokról és romló kilátásokról szóló újabb híradások sem emelték a kereskedés hangulatát. Csütörtökön többek között a Philips és a Nokia közölt a korábbinál gyengébb profit-előrejelzést, valamint a Credit Suisse és az AT&T jelentett be nagyarányú leépítést. A tengerentúli mutatók lapzártánkkor újra a negatív tartományban mozogtak, azt követően, hogy a kereskedés első harmadában már emelkedést is mutattak. Az amerikai kereskedést a kivárás jellemzi, a piac a detroiti autógyártók szenátusi meghallgatására figyel, hiszen az elemzők úgy értékelik, a döntés a gazdaság egészére hatással lehet.

Nincs is hitelválság? (bővített)

Az Európai Központi Bank elnöke szerint a jövő év negatív növekedési kilátásokat, emellett azonban az árstabilitás középtávú elérését hozhatja el az eurózónában.

Ez várható csütörtökön

December negyedikén a hazai makronaptár meglehetősen sovány lesz, ám annál fontosabb információkhoz juthatunk külföldről.

Felemás várakozások mozgatják a piacokat

A kamatvágási remények hajtották előre az európai tőzsdéket szerdán. A Footsie 1,1, a DAX 0,8, míg a CAC-40 0,4 százalékos előnnyel zárta a napot, annak ellenére, hogy mindhárom irányadó index zömében a negatív tartományban mozgott a nap folyamán az eurózóna szolgáltatóiparának októberi, vártnál nagyobb arányú teljesítménycsökkenésére reagálva. A tengerentúlon lapzártákra felszínre bukkantak már a főbb tőzsdemutatók, bár a kereskedést komoly mínuszokkal indították a kedvezőtlen makroadatok hatására. A Dow Jones ipari átlag 0,8, az S&P-500 0,9, a Nasdaq pedig 1,3 százalékos emelkedésben volt a kereskedés első harmada után. Míg Európában pozitív várakozásokkal tekintenek a hét második felére, hiszen az ECB és a brit jegybank csütörtökre tervezett kamatdöntő ülésétől további, a gazdaság teljesítményén segítő kamatcsökkentő intézkedéseket várnak, az Egyesült Államokban óvatosak a pénteken közlésre kerülő munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban. Az ADP szerdán közölt adataira építő elemzői előrejelzések szerint akár 25 éves mélypontra is zuhanhatott a tengerentúli foglalkoztatottság mértéke novemberben. A magánszektorban készített felmérésből kiderült: negyedmillió embert bocsátottak el egy hónap alatt, erre pedig 2001 óta nem volt példa. A technológiai szektort kedvezőtlenül érintő hírek láttak napvilágot szerdán azt követően, hogy a BlackBerryt is gyártó Research in Motion közölte: előfizetőinek száma, valamint pénzügyi eredménye is alulmúlta a várakozásokat a harmadik negyedévben. Ezzel párhuzamosan a német Infineon bejelentette: jövő évi eredménye legalább 15 százalékkal rosszabb lehet az ideinél, úgy, hogy a negyedik negyedévben már veszteséget termelt. Ennek ellenére az európai techszektor részvényei emelkedtek, a befektetők ugyanis a hitellehetőségek enyhülésétől már a kö­zeljövőben a lakossági költés élénkülését várják. A szakemberek többsége 50 bázispontos kamatcsökkentést vár a központi banktól, nem elenyésző azonban azoknak a száma sem, akik minden eddiginél nagyobb arányú, 75 bázispontos vágást is lehetségesnek tartanak.

Szélcsendben erősödött a forint

Annak ellenére, hogy eseménytelen napra számítottak szerdán a forint piacán, a hazai deviza javítani tudott euróval szembeni megítélésén, hiszen a reggeli 262-es szintekről, ami gyakorlatilag megegyezik a keddi árfolyamszinttel, egészen 260,25-ig sikerült erősödnie. Geszti Pál, az ING Bank devizapiaci tradere szerint a forint erősödését a regionális hangulat sem támasztja alá. A szakember szerint a kötvénypiacra ugyan némi élénkséget hozott az MNB legutóbbi kamatdöntése, ám még ez sem elég ok a forint teljesítményéhez. Az Államadósság Kezelő Központ jelentése szerint a magyar állampapír-piaci érdeklődés töretlenül emelkedik a jegybank legutóbbi kamatcsökkentése óta. Az állampapírokkal szembeni növekvő bizalmat jelzi az is, hogy a hozamok az elmúlt napokban folyamatosan csökkentek. Szerdán a diszkontkincstárjegyeknél 10 bázispont körüli hozamcsökkentést regisztrált az ÁKK, ezzel minden éven belüli lejárat esetében 10,61 százalékra állt be a hozamszint. A hosszú oldalon a három- és ötéves lejáratoknál szintén 10 bázisponttal, az ennél hosszabb lejáratok esetében azonban mindössze 1-2 bázisponttal mérséklődtek a hozamok. Sikertelenül zárult azonban a hároméves államkötvények visszavásárlási aukciója szerdán, az ÁKK egyetlen ajánlatot sem fogadott el.

Véget ért az állampapír-piaci korrekció?

Az Államadósság Kezelő Központ pénteki jelentése szerint a rövid oldalon nem változtak érdemben az állampapírok referenciahozamai, az éven túli lejáratok esetében kisebb mértékben folytatódott a hozamcsökkenés a másodlagos piacon, miután a hét a hozamok ütemes csökkenésével telt el. A három- és hathavi lejáratú diszkontkincstárjegyek referenciahozama 10,75 százalék maradt. Tíz bázispont feletti volt a negatív korrekció a három-, illetve az ötéves lejáratú államkötvényeknél, amelyek referenciahozama így 11,05, illetve 10,94 százalékra módosult. A reggeli, 260 forint körüli szintekről egészen 258 forintig gyengült az euró kora délutánra, majd onnan lassan visszaereszkedett a 259,50 körüli szintre, és végül itt zárta a hét utolsó kereskedési napját. Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője elmondta: az Egyesült Államok ünnepnapja miatt sem a régióban, sem a hazai devizapiacon nem volt érdemi mozgás, a piac rendkívül gyenge, a forgalom szinte a nullával egyenlő, így egy-egy szereplő fellépése jelentős elmozdulásokat okozott az árfolyamban. A dollár/forint 203,50, a svájci frank/forint árfolyam pedig 168-on betonozódott be.

Szebb idők szele fúj a parketten?

A New York-i tőzsdék zárva tartottak csütörtökön a hálaadásnapi ünnep miatt, és pénteken is csak rövidített kereskedési nap lesz a Wall Streeten, keleti parti idő szerint délután egyórai zárással. Európában azonban nem állt meg az élet, a nyugat-európai börzék irányadó indexei az energiaipari és a bankrészvények emelkedésének köszönhetően soványabb forgalom mellett ugyan, de a pozitív tartományban zártak. Az FTSEurofirst 300-as index 2,6 százalékos emelkedése tovább növelte a hét folyamán bekövetkezett 12 százalékos korrekciót, ám a mutató továbbra is 43 százalékkal elmarad az év eleji értékétől. Szakértők szerint a hét folyamán tapasztalt emelkedést nagyban segítette a Citigroup megmentésére irányuló terv bejelentése. A Fed új, 800 milliárd dolláros hitelpiaci csomagja, valamint a szerdán nyilvánosságra hozott összeurópai gazdaságélénkítő tervezet is hozzájárulhatott a kockázatéhség fokozódásához. Az optimizmust jelzi az Európa-szerte tapasztalható állampapír-piaci hozamcsökkenés is, amely, ha kitart még egy ideig, kellő alapot adhat egy részvénypiaci feltámadásnak is - vélekednek az elemzők A visszatérő bizalom jeleként értékelik a pénzügyi szektorban tapasztalt árfolyam-emelkedést is, bár a csütörtökön több mint 10 százalékkal felfelé liftező Allianz esetében mindössze technikai jellegű korrekciót emlegetnek. A német biztosító szektortársai, az Aviva, az ING és az Axa is jól szerepeltek. A legkomolyabb pletyka továbbra is a BNP Paribas és a Fortis esetleges összefonódása, melynek hatására a korábban a bedőlés határára sodródó belga társaság részvényei 20 százalékkal megugrottak. Bár az olaj árfolyama közel egyszázalékos mérséklődést mutatott, az energiaipari társaságok részvényeinek jegyzése is felfelé mozgott.

Erősödött a hozamzuhanás

Csütörtökön is folytatódott a hétfői, 50 bázispontos MNB-kamatvágást követő hozamszakadás. A referenciahozamok az előző napokhoz képest még nagyobb elánnal estek, jellemzően 50-93 bázispont közötti volt a mínusz. Ezalól két kivétel akadt, a leghosszabb, tíz- és tizenöt éves mutatók csak 6, illetve 4 bázisponttal kerültek lejjebb. Az éven belüli hozamok ezzel már 25-31 bázisponttal alul is múlják a 11 százalékos jegybanki alapkamatot, ami a kamatcsökkentési várakozások feléledésére utal. Az euró/forint a 260,20-261,30-as sávban mozgott csütörtökön, a zárva tartó tengerentúli piacok szereplőinek hiányában Geszti Pál, az ING devizapiaci tradere szerint az aktivitás csekély volt, nem csoda, ha a hazai deviza nem követte a régiós emelkedést. Az euró/forint 260,50-en zárt, a dollárért 201,80 forintot, a svájci frankért 168,50 forintot kértek. Az euró negyedik napja folytatja dollárral szembeni emelkedését, a jelenséget a Bloomberg által megkérdezett szakemberek a kockázatéhség növekedésével magyarázzák. Az euró/dollár a szerdai 1,2880-as szintről 1,2906-ig mozdult el. A 12 hónapos kincstárjegyek aukcióján a meghirdetett 30 milliárd forintos mennyiségre 133,5 milliárdnyi ajánlatot nyújtottak be, így az ÁKK 35 milliárd forintra emelte a mennyiséget. A 10,61 százalékos átlaghozam a szerdai másodpiaci benchmarkot 64 bázisponttal múlta alul.