Az idei harmadik negyedévben éves szinten 0,4 százalékkal visszaesett a japán gazdaság teljesítménye, így már második negyedéve okoz kellemetlen meglepetést a bruttó hazai termék (GDP) adata a japánok számára. Az áprilistól júniusig tartó időszakban éves összehasonlításban 3,7 százalékkal esett vissza a szigetország gazdaságának teljesítménye, míg a múlt héten publikált friss makroadat ismét rosszabb lett a várakozásoknál - a japán gazdaság recesszióba süllyedt. Kaoru Joszano pénzügyminiszter attól tart, hogy a globális válság Japánt is elérte, sőt a jelenleginél is kedvezőtlenebb körülmények közé sodródhat a szigetország, mielőtt helyreáll a gazdasági növekedés üteme. A Financial Times által megkérdezett elemzők a harmadik negyedévre a teljesítmény kismértékű növekedését prognosztizálták.
Japán a banki kamatok közötti eltérésből eredő profitot ígérő carry trade-ügyletek kedvelt célpontja volt az elmúlt években, hiszen az alacsony - a múlt hónapig 0,5 százalékos, majd az októberben bejelentett kamatcsökkentés óta mindössze 30 bázispontos - irányadó kamatszint mellett felvett jenhitel jó befektetésnek számított azokban az országokban, ahol a magasabb kamatok egyben magasabb állampapír- és banki hozamokat ígértek. Ám a tőzsdepiaci hangulat romlásával párhuzamosan a carry trade-pozíciók pánikszerű likvidálása is elkezdődött, ami a japán deviza iránti kereslet hirtelen megugrását eredményezte. A jen szeptember vége óta közel 10 százalékot erősödött a dollárral szemben, a zöldhasúért csütörtökön már csak 95,31 jent kellett fizetni a nemzetközi devizapiacokon, míg egy euróért 119,31 jent adtak. Az euró/jen árfolyama október elején még a 150-es szinteken mozgott.
Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci üzletágának vezetője szerint ez a trend rövid távon tovább folytatódhat, hiszen bár a tőzsdei hangulat, illetve a japán jen közötti negatív korreláció október eleje óta némiképp gyengült, az árfolyam-befolyásoló hatás továbbra is jelen van. A Bank of Japan részéről ugyan nem várható kamatszintcsökkentés, ám a kereskedelmi bankok a likviditás visszaálltával a kamatpiacon közelíthetik a most még jobbára szimbolikusnak számító irányadó ráta szintjéhez saját kamataikat. Ez elvben enyhítheti a hazai jenhitelesek terheit - vélekedett a szakértő. Ennek ellenére a Buda-Cash szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy még a jen hosszabb távú leértékelődése mellett sem valószínű a jenalapú devizahitelek törlesztőrészleteinek nagyarányú mérséklődése, hiszen a forint várható gyengülése a jen dollárral és euróval szembeni pozícióvesztésénél is nagyobb lehet.
A Buda-Cash szakembere szerint az euró/forint árfolyam az elmúlt időszakban kitartóan tesztelte a 272,50-es ellenállást, és bár áttörni eddig nem tudta, amennyiben ez a szint elesik, a forint értékvesztése felgyorsulhat. Taraczky azonban felhívta a figyelmet, hogy egyrészt a hangulat további jelentős romlása is kellene ahhoz, hogy a forintot a mélybe rántsák, másrészt a piac arra számít, hogy az MNB beavatkozna a forint védelmében, ha az meredek értékvesztésbe fordulna. A devizapiaci szakember ennek ellenére hosszabb távon a forint gyengülését tartja valószínűnek, már csak azért is, mert az MNB sem állhat ellen sokáig annak a regionális kamatcsökkentő trendnek, amelyet már a hazai politikai nyomás is erősít. A jegybank ugyan 300 bázispontos kamatemeléssel reagált a régióban az elmúlt hónapokban tapasztalt kamatcsökkentésre, ám amennyiben végül a trend követése mellett dönt, rövid távon a forint értékvesztését segíti. Taraczky sietett leszögezni: egy MNB-kamatcsökkentés feloldhatná a kamatpiacon tapasztalható feszültségeket, ami hosszú távon akár a forintnak is segítene.
