BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
header

Napi Gazdaság

02.
14.
00:00

Élhetőbb és turistákat vonzó várost szeretnének

Győrben idén újabb lendületet kapott a belső városrész rehabilitációja: a történelmi belváros funkcióbővítő fejlesztésének második üteme indult el. A száz százalékban állami és uniós forrásokból finanszírozott program teljes költsége 794 millió forint, ennek keretében több belvárosi utca és épület újul meg. Az első ütem munkái januárban kezdődtek: az Esterházy-palota léghűtéses rendszerét építették ki. A Városi Művészeti Múzeumnak otthont adó XVIII. századi barokk palotában így minden évszakban lehet rendezvényeket tartani. A léghűtéses rendszer nemcsak a látogatók számára teremt kellemesebb klímát, műtárgyvédelmi szempontból is fontos.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
02.
14.
00:00

Magyarországon egyre kevesebb a lakásbiztosítás

A szaporodó földrengés-, vihar- vagy árvízkárok ellenére az elmúlt három évben mintegy 93 ezerrel, 2,98 millióra csökkent Magyarországon a lakásbiztosítások száma − közölte tegnap a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A tavaly kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot. Ez az összeg közel ezer forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a biztosítók a 2012-es, 5,7 százalékos inflációt sem érvényesítették a díjakban − áll a közleményben. 2010-ben a kiemelkedően sok vihar, illetve árvíz következtében még nőtt az állomány, azóta viszont évről évre folyamatosan csökken, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett. A pénzügyi válság láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosításon is kénytelen spórolni − közölte Balla Tamás, a Mabisz Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Tavaly a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele (a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt) 104,9 milliárd forintot tett ki.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
02.
14.
00:00

Elegáns luxuskupé jön a Mercedestől

Újra készül kétajtós modell a Mercedes S-osztályból. Az utóbbi években CL-ként ismert típus a legnagyobb, egyben legelegánsabb kupék egyike lesz: hossza meghaladja az öt métert, szélessége pedig tíz centi híján eléri a két métert. A luxusautó acéltető helyett egy hatalmas, 1,32 négyzetméteres panoráma üvegtetőt kap, ami opcióként gombnyomásra tud besötétedni, illetve kivilágosodni. Világújdonság, hogy a légrugózás két kamerával figyeli az utat és előre felkészíti a futóművet a várható helyzetre, a kanyardőlés-funkciónak hála pedig a kétajtós S-osztály szabályosan bedől a kanyarba, mintha csak egy motorkerékpár volna. A belső tér az S-osztályból ismerős − kisebb módosításokkal − és minden eddiginél jobban a vevői igényekre igazítható.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
02.
14.
00:00

Vasarely korai ritkaságai

Ne keressünk most op-art képeket vagy kinetikus objekteket, amelyek később világhírűvé tették Victor Vasarelyt − az óbudai Zichy-kastélyban mától látható tárlaton kizárólag a művész korai rajzait, grafikáit, terveit és kísérleteit mutatják be. Az 1926 és 1946 közötti periódusból származó, a fénytől is óvott, savasodástól védett papírlapok rendkívül sérülékenyek, ezért még a szakemberek elé is csak ritkán kerülnek. Pedig a múzeumi gyűjtemény egynegyedét teszik ki ezek a kuriózumok, amelyeket a mester saját kezűleg keretezett és rendezett tematikus vagy vizuális egységekbe az adományozás előtt. Így áttételesen maga Vasarely kalauzolja végig a néző pályafutása első három szakaszán. A húszas években még hagyományos aktrajzolást tanult a nagybányaiakhoz tartozó Podolini-Volkmann Artúr budapesti szabadiskolájában, aztán Bortnyik Sándornak a Bauhaus oktatási módszerein alapuló műhelyébe járt, majd 1930-ban Párizsba költözött. A francia fővárosban akkoriban évente bemutatkoztak a Grand Palais nemzetközi seregszemléjén a "dekoratőr" kézműves tervezők, az erre szakosodott magyar művész reklámgrafikai megbízások sorát kapta neves kiadóktól. Denise René galériással megismerkedve váltott képzőművészetre: a szürrealizmus hatására előbb össze nem illő figuratív elemeket helyezett egymás mellé, majd sorra jöttek a frottázsok, kollázsok és montázsok. Az illúziókeltő fekete-fehér kontrasztok korai képviselői az első Zebrák voltak 1939-ből − a folytatás ismert.

Szerző(k):
Napi Gazdaság