BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
header

Napi Gazdaság

09.
30.
07:31

Sikeres volt a Christie\'s kínai premierje

Szép eredménnyel zárult a Christie\'s első árverése a szárazföldi Kínában: a szeptember 26-i sanghaji aukció 25 millió dolláros összértékesítést hozott (a vevői jutalékkal együtt számolva), szemben a 16 milliós összesített becsértékkel (Napi Gazdaság, 2013. szeptember 23.). Az eredetileg 42 tételesre tervezett árverésen végül 39 tétel került kalapács alá és csak egy nem talált gazdára (a kortárs Giorgio Morandi 850 ezer dollárra becsült képe). A legdrágább műalkotás Picasso 1969-es, Ülő férfi című képe lett, amely mintegy egymillió dolláros felső becslés után 1,9 millió dollárig jutott (az aukción az árakat jüanban adták meg, eszerint a kép 11,55 millió jüanért kelt el). A legmagasabbról kezdő nyugati műtárgy, egy 1965-ös Alexander Calder-mobilplasztika valamivel felső becslése fölött, 1,59 millió dollárért talált gazdára. A katalógus legdrágább tétele a Faidee hongkongi ékszerészcég rubin-gyémánt nyaklánca volt, ez végzett a leütési lista élén is, közel 3,5 millió dollárral. A vevőkör érdeklődését mutatja, hogy a vegyes profilú aukció legjobban szereplő tételei között volt egy 2003-ban készült egyedi Patek Philippe aranyóra, amely csaknem 700 ezer dollárnak megfelelő összegért talált gazdára, de szépen elkeltek a ritka bordeaux-i borokból összeállított tételek is. A legnagyobb sikert azonban egy tízcentis jade Buddha-szobor érte el: 132 ezer dolláros felső becsérték után egymillió dollárig jutott a licitharc során.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
09.
30.
00:00

Teret nyer a természethű borászat

Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek egy jelentős részénél a tudatos vásárlók egyre inkább keresik a megbízható árucikkeket, ezzel szemben a bor kultúrtermékből egyre inkább ipari termékké kezdett válni − hívta fel a figyelmet a tendenciákra Nemes Richárd, a Terra Hungarica márkaigazgatója. A szakember szerint a világ legtöbb borászata ma már rutinszerűen használ vegyszereket a szőlőgazdálkodásban, és a borkészítésben a kis pincészetek szintjén is megjelentek az adalék anyagok. A két évvel ezelőtt alapított szervezet tagjai kizárólag a saját borvidéken termett szőlőből készíti borait, és azokat a borvidéken kívül csak palackozott formában értékesíti, kerüli továbbá a felszívódó gyom- és rovarirtó szerek, műtrágya, gépi szüretelő eszközök használatát. Nem használnak hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az aromákat befolyásoló fajélesztőkre, enzimekre, hozzáadott savra, aszkorbinsavra, tápsókra, stabilizáló adalék anyagokra, hozzáadott cukorra, tanninra és fachipsre. A közelmúltban létrejött a Terra Hungarica Borpont-hálózat, amelyhez eddig tucatnyi borszaküzlet csatlakozott, és egyre több étteremben kaphatók Terra Hungarica kóstolósorok.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
09.
30.
00:00

Előnybe kerülhetnének az unión belül a GMO-mentes mézek

A tervek szerint a jövőben fel kellene tüntetni az uniós piacon, ha egy méz genetikailag módosított (GMO) virágport tartalmaz. Itthon nem engedélyezett a GMO termesztése, így a magyar méz előnyhöz juthatna a külpiacokon − véli az uniós mézirányelvhez módosító javaslatokat beterjesztő Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a virágport pusztán természetes alkotóelemnek tekintsék a méz esetében, noha az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy ez a méz egyik összetevője. A különbség azért fontos, mert az összetevők esetén külön-külön vizsgálni kell, hogy meghaladja-e azokban a GMO aránya a 0,9 százalékot, míg a bizottság javaslata azt jelentené, hogy a méz egészében kellene átlépnie a kötelező jelöléshez a GMO arányának a megadott határértéket. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, vagyis ebben az esetben semmilyen módon nem lehetne tudni, hogy tartalmaz-e az adott méz GMO-s virágport. A cél most az lenne, hogy génmódosított pollent mindig fel kelljen tüntetni a méz címkézésén, függetlenül annak mennyiségétől. Ezzel a lépéssel a remények szerint vissza lehetne szorítani a Brazíliából és Kínából származó méz mennyiségét, és kedvező lehetőséget lehetne teremteni a hazai GMO-mentes méz számára.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
09.
30.
00:00

A kolbász sem az mindig, aminek látszik

A kolbásszal is vigyázni kell, legalábbis ez derült ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) mostani vizsgálatából. A hatóság 23-féle kolbász, sütni való kolbász, illetve parasztkolbász megnevezésű terméket vont ellenőrzés alá. A vizsgálat során kiderült, hogy nem maradéktalanul teljesültek a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt követelmények az adott termékek megnevezésének tükrében. A kolbászokkal és a parasztkolbászokkal nem is volt baj, de a sütni való kolbászok negyede nem felelt meg a fehérje-, zsír-, víztartalom-értékekre, illetve az ezekből számolt víz/fehérje, zsír/fehérje hányados értékekre előírt jogszabályi előírásoknak. A kifogásolt sütni való kolbászok közül egy terméknél a 60 százalékban maximált víztartalom jelentősen túllépte a megengedett határértéket, a többi terméknél a zsírtartalom értéke kirívóan haladta meg a határértéket, a legfeljebb 35 százalékban rögzített mennyiség helyett volt, ahol közel 50 százalék zsírtartalmat mértek.

Szerző(k):
Napi Gazdaság