Napi Gazdaság

Egyre népszerűbbek a kis cégek a tőzsdén

Az átlagosnál magasabb értékben cserélnek gazdát a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) lévő kis és közepes cégek részvényei az utóbbi hónapokban, és a régióban is több kisebb kapitalizációjú cég az intézményi befektetők érdeklődésének homlokterébe került − derült ki a BÉT és a KBC Securities keddi közös befektetői konferenciáján. Míg az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. stabil osztalékfizetése alapján már sokak favoritja, addig a CIG Pannónia Nyrt. inkább a fel nem fedezett sztorik közé tartozik, hangsúlyozta a KBC Securities részvényelemzője.

Évi százmilliárd euróval nő az EU rosszhitel-állománya

Az Európai Unióban összesen 1200 milliárd eurót tesz ki a pénzintézetek rosszhitel-állománya (NPL), amely 2012-ben közel 100 milliárddal növekedett − derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC)jelentéséből. A fizetési késedelmek gyarapodása meglepő, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy az európai gazdaság kifelé tart a recesszióból.

Még mélyebb lesz az olasz gödör

Idén 1,8 százalékkal zsugorodik az olasz GDP, jövőre viszont 1,1 százalékos növekedés következhet − jelentette ki a szenátus költségvetési bizottságának meghallgatásán Fabrizio Saccomanni gazdasági miniszter. Saccomanni ezzel lényegében felülírta a hivatalos prognózist, hiszen a kormány alig több mint egy hónapja még 1,7 százalékos mínuszt jelzett 2013-ra (Napi Gazdaság, 2013. szeptember 23.). Az olasz jegybank, ugyancsak tegnap, csak 0,7 százalékos GDP-növekedést jelzett a jövő évre, a Reuters e havi elemzői konszenzusa pedig 0,5 százalékról szól. A deficit/GDP aránynak 3 százalék alatt kell maradnia − figyelmeztetett a gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a végcél a költségvetés egyensúlyba hozása. Saccomanni szerint radikális lépések is szükségesek ahhoz, hogy a húsz éve stagnáló gazdaságban beinduljon a növekedés, a versenyképességhez pedig nem több állami kiadás kell, hanem nagyobb hatékonyság és egyszerűbb szabályozás.

Mindenkit megleptek a japán háztartások

Meglepően jó makrogazdasági adatok érkeztek Japánból, újra igazolva az Abenomics-politika pozitív hatását. A kiskereskedelmi eladások 3,1 százalékkal növekedtek szeptemberben éves alapon, ami jócskán megelőzte az előzetes, 1,9 százalékos piaci várakozásokat. Az eladásokat leginkább a luxuscikkek, élelmiszerek és autók kereslete nyomta felfelé. Még meglepőbb a háztartási kiadások növekedése, amely az augusztusi 1,6 százalékos éves visszaesés után szeptemberben 3,7 százalékkal emelkedett a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten, miközben az elemzők mindössze 0,5 százalékos bővüléssel számoltak. A háztartások fogyasztását a jó állapotban lévő munkaerőpiac is segíti, a szintén kedden közölt munkanélküliségi ráta 4 százalékos, enyhe javulást mutatva augusztushoz képest. Japán közgazdászok szerint a két kiemelkedő makroadat azt jelzi, hogy Abe miniszterelnök élénkítő politikája jól halad előre. Azt azonban kiemelik, hogy a hosszú távú növekedéshez nem elég a monetáris és fiskális élénkítés, ahhoz az Abenomics harmadik pilléreként emlegetett strukturális reformokra is szükség lesz, ezek azonban egyelőre váratnak magukra. Jerry Schiff, az IMF japán missziójának vezetője a Bloombergnek úgy nyilatkozott, a három pillérből eddig másfélben történt előrelépés, és reméli, hogy hamarosan az adópolitika, a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjában is sikerül felmutatni eredményeket.

Egyre takarékosabbak a szlovákok

Egyre takarékosabbak a szlovák polgárok, idén havi átlagban 90 eurót tesznek félre, ez két euróval több, mint tavaly − derült ki a Slovenská Sporitelna szlovák takarékpénztár adataiból. Az Erste-leány megbízásából készült szeptemberi felmérés szerint a lakosság negyede abban bízik, hogy a közeljövőben még a jelenleginél is többet tud félretenni. A szlovák polgárok az elmúlt három év átlagában a rendelkezésre álló jövedelmük mintegy 9 százalékát takarítják meg, ha ehhez hozzászámítjuk a magánnyugdíjpénztárakba folyó összeget is, akkor ez az arány felkúszik 11 százalékra. Egybevetve, 2007 és 2009 átlagában csupán a jövedelmük 4 százalékát tették félre. A régióban a szlovákok a megtakarítás bajnokai közé tartoznak, ugyanis az osztrákok után, akik havi átlagban 181 eurót spórolnak meg, a második helyen állnak, majd a csehek következnek 81 eurós átlaggal, a horvátok idevágó mutatója 58 euró, a magyaroké 49, a románoké 40, a szerbeké pedig 36 euró. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) szerint a lakossági banki megtakarítás összvolumene augusztus végén elérte a 25 milliárd eurót (egy főre 4700 euró jut), ami 4,1 százalékkal haladja meg a 2012-es adatot.

Jövő decemberig kitart a Fed élénkítő kedve

Még több mint egy évig tarthat a Fed mennyiségi élénkítő politikája − erre számítanak a piaci elemzők a CNBC felmérése szerint. Véleményük szerint az elmúlt egy hónapban sok minden történt, ami az álláspontjuk újragondolására késztetheti az amerikai monetáris politikai döntéshozókat, ahogy a csatorna által kérdezett elemzők előrejelzése is nagyon sokat változott. Míg szeptemberben még ez év novemberét jelölték meg átlagosan a havi 85 milliárdos kötvényvásárlási program visszafogásának dátumaként, a friss konszenzus szerint 2014 áprilisáig marad a program a mostani formájában, míg a válaszadó elemzők és portfóliómenedzserek 40 százaléka arra tippel, 2015 előtt nem csökken az élénkítés. Következő kamatdöntését ma este publikálja, kétnapos ülése után a Fed nyíltpiaci bizottsága. Azzal kapcsolatban, hogy mikor érhet teljesen véget a program, a válaszadók átlaga jövő év decemberét jelölte meg, míg korábban 2014 augusztusára számítottak a piacon; az első alapkamat-emelést továbbra is 2015 második negyedévére teszik. A CNBC-nek válaszoló szakértők szerint a Fed élénkítése az év végéig meghaladja az 1000 milliárd dollárt, jövőre pedig még 646 milliárdot pumpálhatnak az amerikai gazdaságba, ami több mint másfélszerese annak, amire egy hónapja számítani lehetett.

Többet kapnak kézhez a BP részvényesei

Az egész olajiparnak kedvezőtlen gazdasági környezet, illetve saját nehézségei ellenére is a vártnál nagyobb nyereséget tudott elérni a BP, amely elsőként számolt be negyedéves eredményéről a nagy olajtársaságok közül. A brit cég profitja − amelynek számításában nem veszik figyelembe az olajár ingadozását − 3,69 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, ami ugyan visszaesés a tavalyi 5,02 milliárdhoz képest, ám az elemzők csak 3,17 milliárdot vártak. (A csökkenés főként a finomítói marzsok szűkülésének, a finomítók eladásának és az oroszországi piacvesztésnek tudható be.) Az olajvállalat 5,6 százalékkal emelte az osztalékot, így 9,5 centet fizetnek részvényenként. Ezzel talán sikerül megnyugtatni a tulajdonosokat, akik az egész olajiparban attól tartanak, hogy a vállalatok emelkedő költségei és egy esetleges olajáresés miatt kevesebbet látnak viszont a befektetésükből, mint amire korábban számítottak.

Fokozatosan szűkül a mozgástér

A lapunk által megkérdezett elemzőket nem lepte meg az újabb kamatvágás, többségük szerint jövőre nem lesz tér a folytatáshoz. A mostani döntéssel kapcsolatban viszonylag kevés volt a bizonytalanság, hiszen a szeptember eleje óta tartó piaci optimizmus a tőkepiacokon kitartani látszik − állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Véleménye szerint az amerikai költségvetés leállása miatt elszenvedett reálgazdasági károk nyomán a Fed feltehetően még később kezdi meg a likviditásbőség mérséklését. A várakozások ezzel kapcsolatban fokozatosan 2014 elejére tolódtak. A lassabb kivezetést csak erősítette, hogy egyértelművé vált, az amerikai jegybank élén Janet Yellen váltja majd Ben Bernankét, így maradhat az ösztönző és az alacsony kamatokra építő monetáris politika az USA-ban, újabb lökést adva a kockázatosabb befektetéseknek − így a feltörekvő piaci eszközöknek. Mindez érződik a forint- és az állampapír-piaci hozamok süllyedésében, amelyek megközelítették a májusi erős szinteket. A forint megítélése a feltörekvő piaci devizák között továbbra is kedvező, elsősorban a többletes folyó fizetési mérleg és az alacsony infláció miatt. A hazai folyamatokban nincsen változás, az infláció továbbra is alacsony, és a folyamatos rezsicsökkentések miatt az is marad, bár az MNB által publikált keresletérzékeny árindex mérséklődése már megállt. Bebesy továbbra is úgy gondolja, hogy fokozatosan fogy az MNB mozgástere, ahogy a hazai folyamatokban is inkább romlás várható, és jövőre emelkedik az infláció, a növekedési hitelprogram nyomán pedig romlik a külső egyensúly.

Újra óvatosan vágott az MNB monetáris tanácsa

A piac által vártnak megfelelően folytatta a 20 bázispontos ütemű kamatvágások sorozatát az MNB, és az indoklásból az is kiderült, hogy még nem ért véget a lazítás. Egyes elemzők viszont arra figyelmeztetnek, saját eredménye miatt is az alacsony kamatban érdekelt a jegybank.