Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legnagyobb mértékben Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Írországban ugrott meg az NPL, és az átfogó tanulmányból − amelyet kétévente készít a cég − az derül ki, hogy egyelőre nem számolnak a helyzet javulásával. 2011-ben az NPL 1090 milliárd eurót tett ki.
Hat ország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Írország, Olaszország és Franciaország bankrendszerének NPL-állománya tavaly több mint százmilliárd euróval nőtt, amellyel összesen mintegy 900 milliárd eurót tett ki egyedül ennek a hat országnak az állománya. A rosszhitel-minősítést az Európai Központi Bank (ECB) értelmezésében azok a kintlevőségek érik el, amelyek törlesztésében legalább 90 napos fizetési késedelem van.
Mindazonáltal a nemzetközi befektetők körében nagy az érdeklődés a rossz hitellel történő kereskedések iránt, 2013 első nyolc hónapjában 46 milliárd eurót tett ki névértékben az európai hitelportfóliók kereskedése, amely megfelel a tavalyi év teljes volumenének. Az NPL iránti keresletben elsősorban az Egyesült Államok jeleskedik, a PwC szerint jelentős a távol-keleti pénzügyi befektetők részesedése is, továbbá más szuverén vagyonalapok is növekvő mértékben válnak aktívvá ezen a piaci szegmensen.
A bankok várhatóan gyorsabb tempóban igyekeznek majd megszabadulni a rosszul teljesítő hitelektől, hogy egészségesebb mérleggel állhassanak a jövőre esedékes stresszteszt elé. Az ECB a bankunió megteremtése keretében az eurózóna 128 bankcsoportja állapotfelmérését végzi el és dönthet feltőkésítésükről. Az átvilágításban a 30 milliárd eurót vagy az anyaország GDP-jének a 20 százalékát meghaladó mérleggel rendelkező pénzintézetek vesznek részt. A tételes átvilágítás egyik fő célja éppen a rossz hitelekek beazonosítása lesz.
Jóllehet az Európai Unió a pénzügyi válság nyomán két alkalommal is elvégezte a nemzetközi pénzintézetek stressztesztjét, de Brüsszelben elismerik, hogy a módszertan kívánnivalót hagyott maga után, korántsem tárt fel minden hiányosságot. A következő átvilágítás azonban szigorú lesz, hiszen az ECB alá tartozó bankfelügyelet nem kockáztathatja hitelességét. Ugyanakkor Mario Draghi, a jegybank elnöke szerint a 2010-es helyzethez képest jelentősen javult a bankok helyzete, többek között likviditásuk. Ennek ellenére frankfurti várakozások szerint is korrekcióra szorulhat tőkeellátottságuk.
Szerző: Fóti Tamás
