Napi Gazdaság

A kkv-szektort érintő intézkedések javították a magyar versenyképességet

A kkv-szektort érintő intézkedések javították, a nehézkes adminisztráció és a lassan bekötött áramszolgáltatás pedig rontották a Világbank Doing Business 189-es listáján Magyarország helyezését.

Keményen bűnhődik a Rabobank

Összesen 774 millió eurót (1,1 milliárd dollár) kell büntetésként kifizetnie a Rabobank Groepnek, miután a holland bank is részt vett a Libor és az Euribor bankközi kamatlábak manipulálásában. A pénzintézetet az USA, Nagy-Britannia és Hollandia illetékes hatóságai büntették meg - idézte a Bloomberg ezek közös közleményét. A Rabobank elnöke, Piet Moerland bejelentette, hogy távozik tisztéből.A holland bank az ötödik társaság, amely pénzbüntetést kapott a tavaly kipattant Libor-botrány nyomán; az eddigiek, a Barclays Plc, a Royal Bank of Scotland Group Plc, a UBS AG és az ICAP Plc együtt összesen 2,6 milliárd dollárt róttak le a felügyeleti szerveknek. Ebből másfél milliárd jutott a UBS-re, a most nyilvánosságra került összeggel a Rabobankra esett a második legnagyobb büntetés − egyszersmind a legsúlyosabb, amit a közel 120 éves pénzintézetre kivetettek.

Tizenkétezer forintba is kerülhet egy késedelmes számla

Nyár óta akár egynapos késedelem és bármilyen összegű esedékes számla esetén − a 7-ről 8 százalékra növekvő késedelmi kamat érvényesítésén felül − joga van bármely cégnek 40 eurós kötbér jellegű átalánybüntetéssel sújtania üzleti partnerét. Az uniós szabályozás a magyar polgári törvénykönyv módosításába is bekerült, azaz jövő márciustól is érvényben marad − mondta Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia cégcsoport értékesítési igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Intrum 29 ország közel 10 ezer cégének megkérdezésével készített Európai Fizetési Kockázati Indexének elemzéséből kiderült, hogy idén a teljes leírt tartozásállomány értéke jóval 350 milliárd euró felett alakult, az üzleti tranzakciók 3 százalékát kellett leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt. Az átlagnál rosszabb a helyzet az építőipar, a média és az oktatás területén, az egy évvel korábbi felméréshez képest a legnagyobb mértékben az egészségügyben tevékenykedő cégekkel szemben leírandó követelésállomány ugrott meg.

A Generalival szövetkezik a Sberbank

Hat közép-kelet-európai országra, köztük Magyarországra is vonatkozó stratégiai biztosítási együttműködési megállapodást írt alá a Sberbank Europe és a Generali biztosító régiós holdingtársasága, a GPH. A régióban a Generali újonnan kötött üzleteinek nagyjából 10 százaléka bankbiztosítási hálózatokból származik, ráadásul ez a szegmens az, ahol egyértelmű növekedés várható a következő években. A két társaság tervei szerint a pénzügyi szolgáltatások teljes skáláját fogják kínálni meglévő ügyfeleiknek, a fókuszban a lakosság mellett a kis- és középvállalkozások állnak.

Újabb milliárdos fejlesztésbe kezd a PCI

A keresletnövekedés, illetve az egyre nagyobb volumenű megrendelések miatt jövőre tovább bővíti gyártókapacitását a Pineaud Casting Industry-csoporthoz tartozó mohácsi székhelyű PCI Forma-öntöde Magyarország Kft. − értesült lapunk. A 2011-ben létrehozott, alumíniumból készülő autóipari alkatrészeket gyártó társaság egymilliárd forintot költ technikai és technológiai fejlesztésekre. A könnyűfémöntéssel foglalkozó PCI idén 911 millió forintos költséggel épített új üzemcsarnokot − felerészben uniós és hazai pályázati források segítségével −, amelyben a napokban kezdődött el a termelés. A tavalyi nyolc után ma már 71 dolgozót foglalkoztató cég három év alatt 140 fős létszámbővítést is végrehajt. A PCI új mohácsi üzemében többek között fékhengerek, féknyergek és turbóalkatrészek, valamint motortartó elemek és kormányalkatrészek is készülnek a világ vezető autógyárai számára.

A négymilliós álomhatárt közelíti a foglalkoztatottak száma

Tovább javult a munkaügyi összkép Magyarországon: idén július−szeptemberben a 15−74 évesek körében átlagosan 9,8 százalékra szelídült a munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint (az előző havi 9,9 százalékról) − ez egy negyedév alatt 0,5 százalékpontos javulás, illetve 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az idei kilencedik hónapban − az előző havi 6,3 ezres csökkenés után − újabb 5,3 ezer fővel mérséklődött az állástalanok száma, így most 434,2 ezren áll a mutató. A foglalkoztatottaké a hónapban 8,9 ezerrel, 3,99 millió főre nőtt (ez 1992 óta nem látott szintet jelent). Az utóbbi egy évben 54,1 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, állástalanból pedig 23,5 ezerrel talált kevesebbet a KSH. A munkanélküliek 20,4 százaléka − a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő − 15−24 éves kor­osz­tály­ból ke­rül ki, e korcsoport 27,4 százalékos munkanélküliségi rátája két százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál. A 25−54 évesek rátája 8,6 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.

Vezéráldozatokat szedett a jakuzák hitelezése

Három nagy japán banknál is vizsgálódik már az ország pénzügyi felügyelete (FSA) szervezett bűnöző csoportokkal, vagyis jakuzákkal bonyolított tranzakciók miatt. A bankok egyike, a Mizuho Financial Group már korábban elismerte, hogy egyes vezetői tudtával adtak három évvel ezelőtt 200 millió jen (2 millió dollár) kölcsönt jakuzáknak − nagyrészt autóvásárlásra −, ezen a héten pedig a személyes következményeket is bejelentették. A mérlegfőösszege alapján a második legnagyobb japán pénzintézetnek számító Mizuho banki üzletágának elnöke mellett a compliance főnök és a kockázatkezelésért felelős igazgató is távozik november elsejétől − tudta meg a Washington Post −, a csoport elnöke, Jaszuhiro Szato (képünkön) pedig ugyan a helyén marad, de megvonják hathavi fizetését. Rajta kívül még több mint ötven jelenlegi vagy volt Mizuho-alkalmazottat büntetnek kisebb-nagyobb fizetésmegvonással.

Százezer forint fölé megy jövőre a minimálbér

Az első vélemények alapján szokásosan távol esik a szakszervezetek és a munkaadók jövő évi minimálbérre vonatkozó igénye, a legalacsonyabb fizetések azonban várhatóan belépnek a hat számjegyű zónába.

Közeleg a beszámolás ideje

Negyedik alkalommal rendezi meg közösen az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége az INFOTÉR Konferenciát. Az idén november 7−8. között, Balatonfüreden megrendezésre kerülő konferencián az információs társadalom építésében érintett vállalkozások, a közigazgatás és a civil szféra találkozójára kerül sor. Az esemény különleges, mivel mind egy európai uniós költségvetési időszak, mind egy kormányzati ciklus a végéhez érkezik, így a rendezvényen előtérbe kerülnek a jelenleg gőzerővel zajló beszerzések, megvalósítások − mondta Soltész Attila, az INFOTÉR elnöke.