A Xetra rendszer bevezetése gyakorlatilag megszünteti a BÉT értékpapírpiaca elérésének technikai korlátait. A magyar piachoz való közvetlen kapcsolódás − kihasználva az Európai Unió egységes útlevél szabályát − így egyszerű jogi aktussá válik, amelyben a kereskedőcégek a szekciótagi szerződés aláírásával jelzik taggá válási szándékukat. A fentiek hatására új szereplők jelenhetnek meg a magyar piacon, néhány év alatt akár a többszörösére emelkedhet a BÉT-en kereskedő társaságok száma, ami növelheti a magyar értékpapírok iránti érdeklődést.
A likviditás egy piac hatékonyságának, megfelelő működésének egyik legfontosabb fokmérője. Egy piac vagy pénzügyi eszköz akkor tekinthető likvidnek, hogy ha egy befektető − bármely pillanatban − venni vagy eladni szeretne egy bizonyos termékből, megteheti az adott piacon éppen érvényes piaci áron, gyorsan, akár nagy mennyiségben is, alacsony tranzakciós költség mellett.
Egy piac, illetve az azon kereskedett termékek likviditása és a piacba vetett bizalom kölcsönösen meghatározzák egymást. Ennek eldöntésében természetesen segít a piac, termék múltbeli viselkedésének vizsgálata, de legalább ilyen fontos, hogy a befektető bízzon a likviditás jövőbeni fennmaradásában. A korábbi likviditás tehát bizalmat szül, a bizalom pedig jövőbeni likviditást.
A likviditás pontos, számszerű és egyben árnyaltabb jellemzésére a Budapesti Értéktőzsde 2005-ben nemzetközileg elismert módszertanra építve dolgozta ki a Budapesti Likviditási Mértéket (BLM), amely az egyes tőzsdei termékek piaci likviditását különböző dimenziók mentén számszerűsíti. A BLM a likviditás fogalmát a befektetők számára legfontosabb szempontból közelíti meg: számszerűsíti azokat a "rejtett" (implicit) költségeket, amelyekkel egy kevésbé likvid termék esetében szembesülnek a befektetők. Ennek megfelelően minél likvidebb egy értékpapír, annál kisebb lesz a BLM értéke, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb a likviditás ára, vagyis az implicit költségek.
A likviditás számos tényezőtől függ, és ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. A tőkepiaci szereplők egymásrautaltságát, és egyben a likviditás javításának lehetőségeit fejezi ki az ún. likviditási pool fogalma. Ez több szempontból is meghatározó tényezőnek számít a tőzsdék versenyképessége tekintetében. Először, a vállalatok könnyebben és jobb árazással jutnak tőkéhez azokon a piacokon, ahol a befektethető eszközök nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően a kibocsátók az elsődleges bevezetések piacának kiválasztásakor a lehető leglikvidebb piacokat keresik annak érdekében, hogy részvényeik vagy termékeik számára kedvező feltételeket biztosítsanak. Másodszor, több kibocsátóval a piac is vonzóbbá válik, mivel megfelelő kínálatot tud nyújtani a befektetők számára. Harmadszor, több befektető és több tag nagyobb likviditást hoz létre, ami azután további piaci szereplőket vonz a piacra. Végül, mindezek a tényezők kölcsönösen erősítik egymást, és az adatszolgáltatók számát is pozitívan befolyásolhatják, ami a befektetők számának növekedését is segítheti. A magyar piacra valóban hozhat új szereplőket a Xetra rendszer, a gond az, hogy a részvények száma vészesen fogy, a már tőzsdén lévő cégek sztorijai nem elég vonzóak a BÉT-en − mondta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Szerinte sok egyedi problémával küzdenek a magyar cégek, ez hátráltatta eddig is a likviditás emelkedését.
Aki akarta, az eddig is elérte a magyar piacot, így szerintem nem várható a forgalom drasztikus emelkedése. Kisebb, három-öt százalékos forgalomnövekedés elképzelhető, azonban nehéz lesz különválasztani, hogy ebből mennyi a Xetra hatása − emelte ki Kuti.
Szerző: Deák Bálint
