Napi Gazdaság

Nem csak hazafiság miatt lehet vonzó a pesti tőzsde

A tervek szerint december 6-án debütál az új Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), mely egy sor újítást hoz, viszont továbbra is védelmet élvez a befektetők pénze. Az új időszámítás alatt a korábbinál is jobban megéri majd a cégeknek a budapesti tőzsdére bevezetni részvényeiket, hiszen a befektetői kör bővüléséből profitálhatnak.

Vegyes érzéseket keltett a CIG jelentése

A CIG Pannónia Életbiztosító 271 millió forintos nyereséget ért el az év első kilenc hónapjában a magyar számviteli szabályok szerint, míg a nemzetközi IFRS szerinti konszolidált, nem auditált adatok alapján 337 millió forintos veszteséggel zárták az első háromnegyed évet. Ez utóbbi 2,704 milliárd forintos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, ami összhangban áll a vezetőség várakozásával − áll a gyorsjelentésben. A magyar biztosító 2013 első kilenc hónapjában 557 millió forint biztosítástechnikai eredményt ért el, amely − összehasonlítva a megelőző év azonos időszakával − mintegy 2,779 milliárd forintos pluszt jelent. A biztosítási piac helyzetében viszont nincs javulás, és ez a CIG Pannónia teljesítményére is rányomja bélyegét − olvasható a jelentésben. A bruttó díjbevétel a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva közel 18 százalékkal csökkent. Az eredmény javulását így a folyamatos költségracionalizálásoknak köszönheti a cég.

Javult az árrés és az EBITDA a Masterplastnál

Csökkent a Masterplast nettó nyeresége a harmadik negyedévben. Az adózott eredmény 1,1 millió euró lett, szemben az egy évvel korábbi 1,2 millió euróval. Ez utóbbi adat a tűzkár nélkül értendő, hiszen azzal együtt tavaly veszteséges volt a Masterplast harmadik negyedéve.

Már három százalék alatt jár a dkj-hozam

Megtorpant a 300 forintos szint közelében a forint gyengülése. A kedd esti 299,50 körüli értékek után szerda reggel már 299 közelében forgott az európai közösség devizája. Ekkor egy dollár 222,5, egy font 353,7, egy svájci frank 242,6, míg a japán jen 2,2351 forintot ért. A borús nemzetközi hangulat ellenére a forint délelőtt erősödött és 298 közelébe is süllyedt a jegyzése. Délutánra azonban ki is fulladt az átmenetinek bizonyuló erősödés, így lapzártánk környékén ismét egy picivel 299 felett forgott az euró. A többi deviza jegyzése is visszatért a reggel tapasztalt szintekhez, így nagy mozgás nem volt szerdán. Szűk sávban mozgott az euró/dollár kereszt is ezen a napon. Napközben ugyan egy picit leszúrt 1,34-alá a keresztárfolyam, ez azonban csak egy pillanatra jelentett izgalmat, mivel a keresztárfolyam gyorsan visszatért a napközben jellemző 1,340 és 1,345 közötti értékre.A másodlagos állampapírpiacon viszont volt mozgás, főleg a hosszabb lejáratoknál. A különböző hozamok a stagnáló 12 hónapos kivételével csökkentek. A rövidebb oldalon 5−9 bázispontos visszaesés volt, míg az állampapíroknál 7−21 bázispont között volt a visszaesés. A diszkontkincstárjegyeknél (dkj) így már a hat hónapos csupán 2,96 százalékos átlagos hozamot adott, míg a legtöbbet 6,47 százalékkal a 15 éves állampapír fizette.

Nagyot bukott az OTP a gyorsjelentés előtt

Számottevő gyengüléssel zárta a szerdai kereskedést a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, mely elsősorban a bankpapírok 2,6 százalékos esésének köszönhette a gyenge teljesítményt. A forgalom sok részvény esetében átlagon felüli volt a negatív hangulatban.

Utolsó tőzsdei évét zárta az Egis

Több mint 19 éve, 1994. július 25-én vezették be az Egis részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére, de könnyen lehet, hogy a huszadik évfordulót már nem tudják megünnepelni a befektetők. A társaság fő tulajdonosa rohamléptekben tart a kiszorítás, majd a tőzsdei kivezetés felé, ami után alighanem zárt társasággá alakul a magyar gyógyszergyártó. A sajtó és az elemzők számára tartott szokásos negyedéves tájékoztatón ugyan konkrét időpont nem hangzott el a távozás várható időpontját illetően, de a menedzsment érzékeltette, lehet, hogy ez volt az utolsó ilyen találkozás. Poroszlai Csaba gazdasági igazgató ismertette a most zárult üzleti év eredményeit: a társaság árbevétele és eredménye is rekordszintre emelkedett, részvényenként 2622 forint volt az adózott nyereség.

Nem bír a megújulókkal az E.On

Az E.On AG veszteségei növekedtek a harmadik negyedévben, az egész éves profitja pedig várhatóan a céltartomány alsó határánál mozog majd − jelentette be Németország legnagyobb energiaszolgáltatója. A cég a július és szeptember közötti időszakban 440 millió eurós veszteséget könyvelt el, 326 millióval többet, mint egy évvel korábban, bevétele pedig 12,5 százalékkal, 24,694 milliárd euróra csökkent. Az első kilenc hónapban az E.On nettó nyeresége 2,9 százalékkal, 2,919 milliárdra esett vissza; a vállalat szerint az első három negyedév teljesítménye egyezik a várakozásaikkal, de továbbra is nehéz gazdasági környezetben működnek. A rossz környezet határozza meg az idei egész éves profitot is, az üzemi eredmény a korábban várt 9,2−9,8 milliárdos tartomány helyett 9,2−9,3 milliárd euró között mozog majd.

Létrejöhet a világ legnagyobb légitársasága

Az amerikai igazságügyi minisztérium korábban még ellenezte, most azonban engedélyezte az American Airlines és a US Airways egyesülését. A minisztérium a piaci verseny védelme érdekében augusztusban bíróságra vitte az ügyet, de a légitársaságok által tett engedményeknek köszönhetően most mégis megegyezés született a kérdésben. Az egyesült légitársaság a washingtoni Ronald Reagan Nemzeti Repülőtér forgalmának 69 százalékát adta volna, de a megállapodás értelmében végül 44 induló járatról lemondott a többi piaci szereplő javára. Az American Airlines név alatt összeolvadó két légitársaság további hat amerikai repülőtéren kényszerült hasonló engedményre. Bennfentesek szerint az igazságügyi minisztérium döntésétől függ, hogy a feladott helyek mely versenytársakhoz kerülnek, de azokra vélhetően a diszkont-légitársaságok pályáznak a legnagyobb eséllyel. Az elemzők úgy vélik, hogy a most bejelentett egyesülés elkerülhetetlen volt, miután korábban már a Delta és a Northwest, valamint a United és a Continental is összeállt.

Félig tele van a brit pohár

Hosszú ideje most először nem kell optimistának lennünk ahhoz, hogy úgy lássuk, a pohár félig tele van − nyilatkozta Mark Carney, a Bank of England (BoE) elnöke a bank szerdai inflációs jelentése utáni sajtótájékoztatón. Valóban van oka örömre a brit döntéshozóknak, a szigetországban ugyanis a harmadik negyedévben a munkanélküliség 7,6 százalékra apadt az előző negyedéves 7,8 százalékról, ezzel négy éve a legalacsonyabb szinten van és 1997 óta a leggyorsabb ütemben csökken az állástalanok száma. A váratlan javulás miatt a munkanélküliségi ráta sokkal előbb elérheti a BoE által meghatározott 7 százalékos küszöböt, ameddig 0,5 százalékon tartja az alapkamatot. A jegybank augusztusban, amikor ezt az iránymutatást is közzétette, úgy számolt, ezt a szintet leghamarabb 2016-ban éri el a brit gazdaság, az új munkaerő-piaci adat fényében azonban nem kizárt, hogy már jövő év végén eléri a küszöbértéket. Ezzel természetesen megindult a spekuláció, hogy mikor emelhet kamatot a jegybank, Carney azonban igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, a 7 százalékos ráta nem von automatikus kamatemelést maga után, és a BoE nem sieti el a szigorítást.