A tőzsdei bevezetés elsődleges célja egy társaság számára a forrásbevonás, hiszen ezzel a módszerrel úgy lehet tőkét bevonni hosszú távra és finanszírozni a cég növekedését, hogy közben nem fenyeget az eladósodás veszélye. Így a kamatfizetés sem terheli rövid távon a vállalat büdzséjét, az osztalékfizetést pedig jobban igazíthatja későbbi, nagyobb bevétellel kecsegtető időszakokra.
A tőkebevonás lehetőségei között több előnye is van egy tőzsdei bevezetésnek, melyek közül a legnagyobb talán az, hogy egy marketingajándékot kap a kibocsátó azzal, hogy napi szinten foglalkozik vele a sajtó − emelte ki Csáky Attila, az UniCredit Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Szerinte egy magyar cég értelemszerűen Magyarországon kapja a legnagyobb figyelmet, ezért sok hazai vállalkozásnak egy lehetőség a tőzsdei bevezetés.
Érdemes észben tartani, hogy egy-egy nagyobb hazai társaság könnyen a budapesti parkett "üdvöskéjévé" válhat, míg egy jelentősebb nemzetközi tőzsdén a jóval szélesebb (és jellemzően nagyobb cégeket tömörítő) kibocsátói bázisból sokkal nehezebb kiemelkedni. A láthatóság szempontjait szem előtt tartva a kisebb magyar cégek számára pedig gyakorlatilag az egyetlen reális alternatíva a hazai piacon való megjelenés.
A BUX vagy BUMIX indexbe való bekerülés korántsem elérhetetlen cél egy hazai kibocsátó számára. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények és kötvények kibocsátói, valamint a befektetők a kereskedési rendszer cseréjének legnagyobb nyertesei. A BÉT jelenleg is meghatározó szerepe a magyar értékpapírok másodpiaci kereskedésében várhatóan tovább növekszik, amihez az új kereskedési infrastruktúra is hozzájárul. A növekvő forgalom a piac egészének méretét és hatékonyságát is növelheti már középtávon is, aminek elsődleges haszonélvezői az értékpapírok kibocsátói és az értékpapírokkal kereskedő befektetők lesznek.
Közkeletű tévhit, hogy a tőzsdék csak a legnagyobb cégeknek valók. A BÉT adatai ékesen rácáfolnak erre: az 52 részvénykibocsátóból 30 kis- és középvállalkozás (kkv). A 2011-es évet tekintve a BÉT-en jegyzett kkv-k átlagos éves árbevétele meghaladta a 7,3 millió eurót; átlagos mérlegfőösszegük a 112 millió eurót; átlagos alkalmazotti létszámuk pedig 53 fő volt. A kis- és középvállalkozásoknak tehát még egy nem kkv-kra specializálódott tőzsdén is egyértelmű létjogosultságuk van.
Csáky Attila úgy véli, hogy a BÉT jelenleg is a nemzetközi vérkeringésben van, a Xetra nem elsősorban a nemzetközi kisbefektetőknek, sokkal inkább a közvetítőknek nyújthat új lehetőségeket. A szakember várakozásai szerint a Xetra kereskedési rendszerrel olyan új szereplők jelenhetnek meg a magyar piacon, akik új kereskedési technikákkal többlet likviditást tudnak biztosítani, ami főként nagy kapitalizációjú cégek esetében jelentkezhet.
Mindenkinek az a célja, hogy egy jól működő tőkepiacon minél több cég méresse meg magát, a tőzsde szépsége éppen a transzparencia, az, hogy ezek a cégek nap mint nap nyilvánosan szerepelnek a piacon − emelte ki Csáky. Az UniCredit ügyvezető igazgatója szerint elviekben bárki számára nyílt a tőzsdei bevezetés lehetősége, de a gyakorlatban 30 millió eurós piaci kapitalizáció lenne szükséges egy sikeres hazai bevezetéshez, ami alól persze lehetnek kivételek. A cég életében a tőzsdei bevezetés lehetősége már egy viszonylag érett fázist jelent, ezt még megelőzik egyéb tőkebevonási lehetőségek − hangsúlyozta.
Szerző: Beke Károly
