Leginkább ambivalensnek lehetne nevezni a két, gazdaságilag legnagyobb ázsiai ország, Japán és Kína hozzáállását a genetikailag módosított organizmusokhoz (gmo). Miközben a lakosság általában szkeptikus a módosított élelmiszerekkel kapcsolatban, a kormányok bizonyos keretek között támogatják az ilyen termények termelését és behozatalát. Tavaly májusban okozott utoljára nagyobb fennakadást az a hír, miszerint egy Ázsiába tartó, 25 ezer tonnás amerikai gabonaszállítmány a Monsanto vállalat által kidolgozott, viszont a hatóságok által nem engedélyezett módosított géneket tartalmaz. Japán, ahová a szállítmány nagy része tartott, vissza is mondta a megrendelését.
Az ázsiai fogyasztók általában érzékenyen viszonyulnak a gmo-élelmiszerekhez, ezért nagyon kevés országba érkezik genetikailag módosított, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer, például gabona. A térség ennek ellenére az állati takarmányként felhasznált gmo-szója legnagyobb importőrének számít. Ebből is látszik, hogy a gmo szabályozásának kérdésére nincsenek fekete-fehér válaszok Ázsiában. Japánban a kormány felmérése szerint a lakosság 49 százaléka aggódik a gmo-élelmiszerek biztonsága miatt, ezért a hatóságok óvatosak az ilyen termékek importjával. Ennek ellenére az élelmiszereken csak akkor kell megjelölni, hogy gmo-alapanyagokat tartalmaznak, ha azok a termékben 5 százaléknál nagyobb részben szerepelnek. Egészen a közelmúltig tilos volt gmo-kat termeszteni Japánban, a legfrissebb hírek szerint azonban egy államilag támogatott kutatóintézetben fluoreszkáló selyemhernyók tenyésztésével kísérleteznek. Nem ezek azonban az első módosított élőlények a szigeten, az utak mentén néhány helyen gmo-repce nő, amelyek az olaj előállításához importált amerikai szállítmányokból keveredtek japán földbe. Bár a kínai lakosság is aggódik az élelmiszer-biztonság miatt, Kína veszi a legtöbb génmódosított szóját a világon és saját fejlesztésű rizs- és kukoricafajtákkal is rendelkezik. Ezek a termékek azonban még nem kerültek kereskedelmi forgalomba, éppen a biztonsági vizsgálatok miatt.
Szerző: Csurgó Dénes
