Szerdán kora reggel a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD vezetői megállapodtak Németország történetének harmadik nagykoalíciójáról. Angela Merkel kancellár (CDU) szavaival a megállapodás három pilléren nyugszik: stabil pénzügypolitikán, a jólét megőrzésén és a szociális biztonságon. Az első érdekében garantálják, hogy nem vesznek fel újabb kölcsönöket, mindezt úgy, hogy nem is emelnek adókat. A foglalkoztatottság bővítése és a jólét megőrzése érdekében 23 milliárd eurót fordítanak új projektekre az infrastruktúra és az oktatás/kutatás területén. Ezeknek a beruházásoknak a kis- és közepes vállalatokat kell ösztönözniük, továbbá javítani a fiatalok foglalkoztatottságán.
Az SPD-nek sikerült keresztülvinnie a kötelező minimumbér bevezetését, ez azonban csak fokozatosan valósul meg, 2017-től válik általánossá. Viszont hétmillió munkavállaló örülhet, ők többet visznek majd haza, köszönhetően a 8,50 eurós órabérnek. Másik szociáldemokrata "vívmány" a kettős állampolgárság, a jövőben a Németországban született fiataloknak nem kell 23 éves korukig nyilatkozniuk, hogy inkább megtartják-e szüleik állampolgárságát, avagy felveszik a németet. Az egyik legvitatottabb programpont az útdíj. Bár jövőre törvényjavaslattal kell előállni a bevezetésére, egyelőre nem találták meg az életképes modellt, amelynek két feltételnek kell megfelelnie: nem ütközhet az EU-joggal és nem jelenthet extra terhet a német autósoknak. Ezt szakértők a koalíció gyenge pontjának tekintik, amiről még sok, szenvedélyes vitát folytathatnak. Viszont a teherautók autópályadíját kiterjesztik az alsóbb rendű utakra is.
Bár megfigyelők igen nagy esélyt adnak a nagykoalíciónak, mérget majd csak akkor lehet rá venni, ha a 470 ezer fős SPD-tagság is áldását adja rá december elején, és viszonylag sok az elégedetlen szociáldemokrata. A CDU/CSU esetében a vezetőség jóváhagyása kell. Személyi kérdésekkel csak azt követően foglalkoznak, ha a pártok elfogadták a koalíciós megállapodást − egyelőre csak annyi biztos, hogy Angela Merkel áll majd a kormányrúdnál.
Szerző: Fóti Tamás
