Napi Gazdaság

Izrael−EU megállapodás a Horizont 2020-ról

Izrael és az Európai Unió olyan politikai formulát talált, amely lehetővé teszi a zsidó állam számára, hogy részt vegyen uniós programokban. Az EU még nyáron elvi nyilatkozatban erősítette meg, hogy nem ismeri el Izrael részének az 1967-es háborúban megszállt területeket. Ennek következménye, hogy közösségi forrásból nem finanszírozható egyetlen olyan program sem, amely a megszállt területeken lévő izraeli cégeknek, oktatási intézményeknek vagy ott élő egyéneknek szól. A mostani kompromisszum lényegében annak rögzítése, hogy egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet... Vagyis az izraeli kormány minden megállapodáshoz egy záradékot csatol, amelyben kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a korlátozást, míg az EU azt deklarálja, hogy az irányelv az uniós álláspontot tükrözi. Ezzel lehetővé válik, hogy Izrael részt vegyen a 80 milliárd euróból gazdálkodó Horizont 2020 k&f programban. Izrael az egyetlen nem uniós tagállam, amelynek felajánlották a teljes jogú részvételt.

Volt egyszer egy terv − a magánbankok megszüntetéséről

A hitelpénzrendszer kilengéseinek mérséklésére válaszul született a Chicago-terv, amelynek fő eleme a magánbankok pénzteremtési jogának megszüntetése volt. A terv kidolgozói úgy vélték: a hitelállomány és a pénzállomány szétválasztása révén sokkal kontrollálhatóbbá válnak a hitelállomány hirtelen változásai által előidézett gazdasági ciklusok. Manapság a tervről alig esik szó.

Kereskedelmi szövetség: jár a vasárnapi bérpótlék

Kötelező bérpótlékot fizetni a bevásárlóközpontok boltjaiban vasárnap dolgozóknak − szögezte le Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Inforádióban. A főtitkár azt követően nyilatkozott, hogy nyilvánossá vált a Kúria ennek látszólag ellentmondó ítélete. Vámos György azt mondta: "a Kúria valóban kimondta, hogy a rendeltetése folytán a kereskedelemben nem jár a vasárnapi pótlék, csak az az apróság maradt ki a híradásokból, hogy olyan ügyről van szó, amely a 2012 előtti joganyagot vizsgálta, ráadásul egy 2010-ben tett panaszbejelentés alapján, amely eljutott a legfőbb bírói testület szintjéig". A régi munka törvénykönyve még aszerint tett különbséget a vasárnapi pótlék kifizetésének kötelezettségéről, hogy rendeltetésszerűen működik-e a cég a pihenőnapon vagy sem. A munka törvénykönyve azonban tavaly megváltozott, és bár benne maradt, hogy a rendeltetésszerű foglalkoztatás esetén nem jár az 50 százalékos bérpótlék, de bizonyos esetekben − így a kereskedelemben is, a munka törvénykönyve külön megjelöli − elrendelhető vasárnap, kötelező jelleggel a munkavégzés, viszont ki is kell fizetni a bérpótlékot − mondta a főtitkár.

Nem a magas díj tartja távol a kereskedőket a pos-tól

A Napi Gazdaság információi szerint szerény eredményeket hozott az első, bejelentkezési szakaszban az MNB által támogatott, a MasterCard által finanszírozott, a bankkártya-elfogadó hálózat bővítését célzó pilot projekt. Szeptember közepe óta a felek által kiválasztott régióban, Fejér megyében az elfogadásban érintett pénzintézetek − és az egyik bankfüggetlen elfogadó vállalkozás − a megyei kereskedelmi és iparkamara támogatásával keresik meg a megye kereskedőit/szolgáltatóit és a számukra kedvezményes − az első évben lényegében díjmentes − kártyaelfogadói szolgáltatást kínálnak fel. Miközben a Napi Gazdaságnak nyilatkozó bankok szerint számlavezető vállalati ügyfeleiket bankonként százas nagyságrendben keresték meg, a november végéig tartó bejelentkezési időszakban alig több mint harminc új szerződést sikerült tető alá hozni.

Költségvetési érdek lenne az illetékmentes kártyás fizetés

Túl gyengének bizonyult a nemzetgazdasági tárca a lapunk által már többször sürgetett (Napi Gazdaság, 2013. szeptember 2.) javaslatának a végigvitelében, hogy jövőre ne terhelje 3 ezrelékes tranzakciós illeték a bankkártyás vásárlásokat. Hiába szerepelt a megoldás a tárca terveiben, az adótörvényekben − jelen állás szerint − nem szerepel ez a könnyítés.

Cameron szigorítaná a migrációt Európában

A Financial Timesban megjelent esszéjében a bevándorlás európai szabályozására szólít fel a brit miniszterelnök, aki tart az újabb migrációs hullámtól. Andor László szerint ez csak hisztériakeltés, míg Győri Enikő bízik abban, hogy az uniós szabályokat betartják a britek.

Nem szórná feltétel nélkül az ingyenpénzt az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) új hosszú távú finanszírozása (LTRO) csak azoknak a bankoknak juttatna forrást, melyek vállalják, hogy a vállalatok hitelezésére fordítják a pénzt − írja a Reuters német sajtóhírekre hivatkozva. Az újabb tender lehetőségére többször utaltak a vezető európai politikusok, a hírre az euró erősödött, a perifériaországok kötvényhozamai pedig csökkentek.

Megszorítás az ára az IMF-hitelnek Szerbiában

A tervezetthez képest drasztikusabb megszorításokra lesz szükség jövőre ahhoz, hogy Szerbia újabb hitelmegállapodást köthessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A költségvetési bizottság szerint fontos, hogy a 6,6 százalékos idei hiányhoz képest alacsonyabb, 7,1 százalék helyett 6−6,5 százalékos deficitcélt tűzzön ki a kormány 2014-re, bizonyítva ezzel a reformok iránti elkötelezettségét. A 300 millió eurós megtakarítást az állami szektor béralapjának és létszámának csökkentésével, a szolidaritási adó kiterjesztésével és az adóbehajtás hatékonyságának növelésével lehetne elérni. Belgrád hivatalosan még nem kért segítséget az IMF-től, az egyeztetések azonban hónapok óta zajlanak, Lazar Krstic pénzügyminiszter szerint elővigyázatossági szerződést szeretnének. Szerbiának 2016-ig legkevesebb évi 5 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja kiadásait. Az IMF szakértői várhatóan december elején érkeznek Belgrádba, hogy a kormánnyal közösen megoldást találjanak a súlyosan deficites nyugdíjrendszer, az állami vállalatok és a bankrendszer helyzetére.

A teljes lett kormány lemondott a múlt heti tragédia miatt

Valdis Dombrovskis lett kormányfő szerdán bejelentette lemondását, ezzel a kormány felelősséget vállalt 54 ember haláláért, akik a múlt héten beomlott szupermarket alatt vesztették életüket. A miniszterelnök szerint a majdani új kabinetnek teljes felhatalmazásra lesz szüksége a parlamenttől. Korábban a lett elnök gyilkosságnak nevezte a balesetet és azt sürgette, hogy külföldi szakértők bevonásával vizsgálják ki a történteket. Dombrovskis szerdán másfél órán keresztül tárgyalt az elnökkel, azt követően jelentette be a kormány lemondását, azonban nem tudni, hogy azt elfogadják-e. Szóvivője szerint a lépés oka, hogy politikai felelősséget vállaljanak a tragédia miatt. Dombrovskis 2009-ben jutott hatalomra Lettországban, azóta a költségvetési hiány csökkentésével, adóemelésekkel igyekezett kikormányozni az országot a gazdasági válságból. Sokak szerint neki köszönhető, hogy a balti állam elkerülte az államcsődöt, részben emiatt kétszer újraválasztották.