A Napi Gazdaság információi szerint szerény eredményeket hozott az első, bejelentkezési szakaszban az MNB által támogatott, a MasterCard által finanszírozott, a bankkártya-elfogadó hálózat bővítését célzó pilot projekt. Szeptember közepe óta a felek által kiválasztott régióban, Fejér megyében az elfogadásban érintett pénzintézetek − és az egyik bankfüggetlen elfogadó vállalkozás − a megyei kereskedelmi és iparkamara támogatásával keresik meg a megye kereskedőit/szolgáltatóit és a számukra kedvezményes − az első évben lényegében díjmentes − kártyaelfogadói szolgáltatást kínálnak fel. Miközben a Napi Gazdaságnak nyilatkozó bankok szerint számlavezető vállalati ügyfeleiket bankonként százas nagyságrendben keresték meg, a november végéig tartó bejelentkezési időszakban alig több mint harminc új szerződést sikerült tető alá hozni.
Az adat rosszabb a MasterCard saját kezdeményezésére 2008-ban indított hasonló megoldás eredményénél: ott Debrecen és Győr összesen ezer kereskedőjét keresték meg a kezdeményezéshez partnerül társult bankok képviselői, amely után 80 szerződést sikerült kötni, ez 8 százalékos sikerességet jelentett. Komolyabb felfutásra a mostani projekt keretében már nem igazán lehet számítani, mivel − mint azt a jegybankban is megerősítették − az első, a kereskedők megkereséséről szóló fázis után a második szakaszban a készülékek telepítése lesz soron. Ennek lebonyolítása, adminisztrációja és a tesztelés 2-3 hetet is igénybe vehet, ezért több hitelintézet már csak e hét végéig tud befogadni jelentkezéseket. Szóba került a program esetleges hosszabbítása is, ám sokak szerint a következő hetekben a kártyaelfogadó bankoknak inkább az ugrásszerűen növekvő év végi vásárlási forgalom zavartalanságának biztosítására kellene koncentrálniuk. Ha ez nem volna elég, az interchange-szabályozás változásának januári indulására, valamint a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel technikai hátterének megteremtése is leköti majd a pénzintézetek bankkártya üzletágainak kapacitásait.
A lapunknak nyilatkozó bankok szerint a pilot projekt támogatottsága mind az MNB, mind a kamara irányából megfelelő volt, ám a tapasztalatok szerint a kereskedők érdeklődése csekély volt a program iránt, inkább a pénzintézetek igyekeztek proaktívak lenni. Az érdeklődést az sem erősítette, hogy − az időközben elfogadott szabályozás értelmében − a lényegében költségmentes első év után a jövőre amúgy is csökkenő bankközi jutalék (interchange-díj) okán borítékolhatóan a kereskedők által fizetendő jutalék is mérséklődik majd. (A programba jelentkezőket semmi nem köti, hogy a kedvezményes időszak után is kártyaelfogadók legyenek.)
Korábban már a 8 százalékos eredményt is úgy értékelte a MasterCard, mint annak bizonyságát, hogy a kereskedőket nem a költségek tartják vissza a kártyaelfogadástól, hiszen az ingyenes lehetőség elfogadása sem mozgatta meg őket. A mostani projekt egyik ki nem mondott célja ismét annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy vajon a költségek vagy más tényezők rettentik-e vissza a kereskedőket attól, hogy pos-készüléket engedjenek a boltjaikba. A Budapest Bank Zrt. véleménye szerint a kereskedőknek ugyan fontos az árazás, de nem ez az elsődleges ok, amiért nem igényelnek pos-terminált: a pénzintézet tapasztalatai szerint jelentős részük a készpénzhasználatot preferálja.
Hasonlóan vélekednek az elfogadói piacon jelen lévő, ám a mostani projekthez nem kapcsolódó UniCredit Bank Zrt.-nél is: bár a kereskedők számára fontos, hogy túlzott mértékben ne növekedjenek a banki költségeik a kártyaelfogadói szolgáltatás igénybevétele miatt, ám emellett egy sor egyéb tényező is közrejátszik a döntéseikben. A kisebb kereskedőket rendszerint nehezebb meggyőzni a kártyaelfogadás mellett szóló alapvető érvekkel, azzal például, hogy az impulzusvásárlásnak nevezett hatás miatt (kártyával az ember rendszerint többet költ, mint ha kiszámított pénzzel érkezik a boltba) a kártyás vásárlások hozzájárulhatnak a forgalom növekedéséhez. Ráadásul bizonyos tevékenységi köröknél azért vesz hosszabb időt igénybe a készpénzes fizetések elektronikus csatornára terelése, mert a kereskedőnek nem érdeke a bevétel egy részének kifehérítése. De az is igaz − mondták el a banknál −, hogy sok esetben a kártyabirtokosok ismereteinek bővítésére is szükség van a beidegződések leküzdésére. Erre jó példa, hogy bár a szabályozás szerint ma már minden fővárosi taxiban lehet bankkártyával fizetni, egyelőre alig terjed a kártyás fizetés e szegmensben. Az UniCredit szakértői szerint ez is alátámasztja azt, hogy a bankkártyás fizetések nagyobb térnyeréséhez nem elegendő csupán a kártyaelfogadói költségek csökkentése.
Szerző: Nagy László Nándor
