Napi Gazdaság

Fontos szinthez érkezett a forint árfolyama

Hétfőn felgyorsult a napok óta tartó forintgyengülés és az euró kurzusa délutánra 303 fölé emelkedett. A 303,10−303,50 közötti sáv már többször − áprilisban és augusztusban − megakasztotta a forintgyengülést, így alapesetben arra lehet számítani, hogy az ellenállás most is kitart. Ugyan más feltörekvő devizák sem teljesítenek fényesen, de az elmúlt két kereskedési napon a forint határozottan kilóg a sorból a negatív oldalon. A devizakereskedőket némileg váratlanul érte a forint gyengülése, mivel nem nagyon találtak olyan konkrét okot, amivel magyarázni lehetne a hirtelen jött 5-6 forintos elmozdulást az euróhoz képest, ráadásul egyre több külföldi elemző kezdett optimistává válni a hazai devizával kapcsolatban, volt olyan is, aki sokéves pesszimizmusát adta föl.

Őstermelők és lízingesek: jön az MNB olcsóhitele

Az MNB finomhangolja a növekedési hitelprogram feltételeit, ennek keretében újabb területek még nagyobb kölcsönhöz juthatnak januártól.

Azt vedd, amit a kormányok szeretnek!

A kormányok nemcsak nálunk, hanem szerte a világban is jóval erőteljesebben szólnak bele a piaci folyamatokba, mint korábban. Az elmúlt években a hazai részvénypiacon érdemes volt elkerülni azokat a szektorokat, amelyek nem tartoztak a kormány kedvencei közé. Kérdéses ugyanakkor, hogy ez a tanács 2014-re is érvényben marad-e.

A bizalmas adatokat nem csak elektronikusan kell védeni

Miközben az elektronikus információvédelem területén nő tudatosság, a cégek jelentős része egyre kevesebb figyelmet fordít a fizikai hordozókon található bizalmas információk védelmére. Ezt a trendet egy magyarországi kis- és középvállalkozások iratkezelési szokásairól végzett felmérés eredményei is alátámasztották.

Megbukott az unió keleti partnerségi politikája

Két kisebb csatát megnyert és egyben súlyos vereséget szenvedett az Európai Unió a vilniusi csúcstalálkozón. Ukrajnát ugyanis valószínűleg elveszíti az unió.

Az ír parlament is átvilágítaná a trojkát

Az Európai Parlamenthez hasonlóan az ír parlament is kíváncsi arra, hogy hibázott-e a trojka, vagyis az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amikor megszorításokat követelt a pénzügyi válság kitörését követően. Írország 85 milliárd eurót kapott a nemzetközi hitelezőktől, amivel sikerült úrrá lenni az államcsőd közeli helyzeten. A segítségnek azonban komoly ára volt, és az írek koránt sincsenek meggyőződve arról, hogy a javasolt mentő csomag volt a helyes megoldás. A recesszióba süllyedt országban 15 százalékos (mára 13,2) lett a munkanélküliség és egekbe szökött az ír államadósság − jóval drámaibb mértékkel, mint ahogy a trojka tervezete jósolta. Eamon Gilmore ír miniszterelnök a napokban értékelte kormánya teljesítményét, megjegyezve, "a kabinet tagjai tudták, hogy a három évvel ezelőtt a trojka által kidolgozott program abban a formában nem működhet, de azt is tudomásul vették, hogy nélküle Írországnak mindössze öthavi pénze maradt". Ezért a programot megváltoztatták, aminek az az eredménye, hogy december közepén Írország visszanyeri függetlenségét.

Záporoztak a minősítések a hétvégén

Rontott Hollandia hitelminősítői besorolásán pénteken a Standard & Poor's (S&P), a korábbi AAA minősítést AA+ stabilra módosították. A döntést azzal indokolták, hogy a holland gazdaság növekedési kilátásai az S&P szerint gyengébbek, mint azt korábban jósolták. Ugyanakkor az S&P nyilatkozata szerint "az ország kevésbé rózsás gazdasági kilátásai megnehezítik a pénzügyi célok elérését", ám a minősítő biztos abban, hogy a kormányzat az államadósság és a hiány leküzdésére összpontosít. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, aki egyben az eurócsoport elnöke is, csalódottságának adott hangot, de nem gondolja, hogy a lépés nyomán rosszabb feltételekkel jut kölcsönhöz az ország. Hollandia így kikerült az országok azon csoportjából, amelyek az eurózónában mindhárom hitelminősítőtől a legjobb kategóriát kapták − ezzel már csak Luxemburg, Finnország és Németország dicsekedhet. Az S&P viszont jobb besorolást adott Ciprusnak, B mínuszra javította hosszú távú szuverén adósságának kilátásait, mert csökkent azonnali kockázata annak, hogy a szigetország nem törleszt. Három év óta ez az első alkalom, hogy Ciprust felfelé minősítik. A Moody's Investors Service a görög államkötvény-besorolást az eddigi "C"-ről két fokozattal "Caa3"-ra javította, és az új osztályzatra stabil kilátást adott. A "C" a Moody's osztályzati módszertanában a legrosszabb adósbesorolás, de az ennél két fokozattal magasabb "Caa3" is még tízfokozatnyira van a már befektetési ajánlású "Baa" sáv aljától, és továbbra is rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket.

Soha ennyi fiatal munkanélküli nem volt az eurózónában

Bár a várakozásokkal ellentétben nem stagnált, hanem 12,2-ről 12,1 százalékra csökkent a munkanélküliség az eurózónában októberben, a 25 éven aluliak immár 24,4 százalékának nincs állása a 17 tagállamban, szeptemberben az arány 24,1 százalék volt. Ez az Eurostat által valaha mért legmagasabb munkanélküliségi ráta a fiatalok körében. A valutaövezetben összességében 61 ezerrel kevesebb álláskereső volt a múlt hónapban, közel harmaduk, 20 ezer Franciaországban került ki a munkanélküliek sorából. Hollande elnök komoly sikernek értékelte, hogy 11,1-ről sikerült 10,9 százalékra csökkenteni a munkanélküliségi rátát, bár az érték még mindig rekord közeli. Olaszországban 12,5 százalékon stagnál az álláskeresők aránya, Spanyolországban viszont annak ellenére 26,6-ról 26,7 százalékra nőtt a munkanélküliség, hogy a spanyol gazdaság nőtt a harmadik negyedévben. A fiatalkorú munkanélküliek aránya szintén emelkedett Spanyolországban, a szeptemberi 56,8 százalékról 57,4-re, míg Olaszországban a fiatalok 41,2, Portugáliában 36,8 százalékának nincs munkahelye. Tavaly októberben a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája 23,7 százalékos volt.

Működik a japán deflációellenes politika

Japánban októberben a várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékkal nőtt az infláció, ami annak a jele, hogy működik a japán deflációs pénzügypolitika. Ez ugyanis már az ötödik egymást követő hónap, amikor emelkednek az árak, és az áremelkedés üteme öt éve nem volt ilyen gyors. A maginfláció − vagyis az energia- és élelmiszerárak változását figyelmen kívül hagyó mutató − 0,3 százalék, ez tizenöt esztendeje nem volt ilyen magas. A Bloomberg szerint az inflációs mutató igazolja Abe Sinzo kormányfő pénzügypolitikáját, amelynek inflációs célja 2 százalék környékén van. Az eurózónában az infláció az októberi 0,7 százalékról novemberben 0,9 százalékra emelkedett az Eurostat pénteki gyorsjelentése szerint. A drágulás mértéke az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohánytermékek körében volt a legnagyobb éves összehasonlításban (októberben 1,9 százalékos volt), ezt követték a szolgáltatások 1,5 százalékkal (a tizedik hónapban 1,2 százalék volt), az ipari termékek ára − az energia kivételével − 0,3 százalékkal emelkedtek októberhez képest, míg az energiaárak 1,1 százalékkal estek az októberi mínusz 1,7 százalék után.