Grúzia és Moldova parafálta az Európai Unió (EU) keleti partnerségi csúcstalálkozóján a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amelyeket a felek a jövő évben ratifikálnak, Ukrajna azonban − bár a további tárgyalásoktól nem zárkózott el − erre nem volt hajlandó. A nagy tanácskozáson az unió vezetői politikusai − köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök − és a keleti partnerségi programban részt vevő hat volt szovjet tagköztársaság képviselői vettek részt. Megjelent Viktor Janukovics ukrán államfő is, akivel feszült légkörű különmegbeszéléseket folytattak, amelyek nem vezettek eredményre. Az ukránok továbbra is kitartanak amellett, hogy tekintettel országuk súlyos gazdasági helyzetére és a Moszkva által rájuk gyakorolt nyomásra, nemzeti érdekeik miatt nem szövetkezhetnek az EU-val, ha az nem hajlandó megtéríteni nekik azokat a károkat, amelyeket ez a szövetség az oroszországi gazdasági kapcsolatokban okozna Kijevnek. Bár hangsúlyozták, hogy a jövőben, akár tavasszal aláírhatják a társulási szerződést, ezt több, az unió számára valószínűleg elfogadhatatlan feltételhez kötik. Lényegében elvárják, hogy az EU túlígérje Moszkva állítólag 15 milliárd dolláros ajánlatát − a RIA Novosztyi szerint évi 27 milliárd dolláros támogatást várnak −, mondjon le Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadon bocsátásának követeléséről, és a tárgyalásokat az oroszok részvételével, egy háromoldalú bizottságban folytassák. Az első két feltételt az unió már korábban teljesíthetetlennek minősítette, a harmadikat, ami Janukovics ötlete és Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatja, egyszerűen felháborítónak tartják. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke nyilatkozták, elképzelhetetlen, hogy az unió és Ukrajna viszonyáról az oroszokkal tárgyaljanak.
Az EU ugyanakkor kénytelen jó képet vágni az ügyhöz, bár gyakorlatilag biztos, hogy a keleti partnerség koronagyémántja, Ukrajna elveszett számára. Barroso Ukrajna és Moldova csatlakozásának jelentőségét méltatta, és csatlakozva az ukrán hintapolitikához, kiemelte, van esély Ukrajna európai kötődésének erősítésére. Ezzel látszólag megmentik a keleti partnerségi programot, amely gyakorlatilag kiüresedett − Ukrajna megnyerésére nincs esély, a program további résztvevői közül Belarusz már az orosz vámunió tagja, Örményország is a Moszkva vezette unióhoz kíván kapcsolódni, így Azerbajdzsán az egyedüli ország, ahol még nem dőlt el, merre billen a mérleg nyelve.
A vilniusi csúcs egyetlen pozitív ukrán vonatkozású eseménye volt, hogy aláírták a nyílt égbolt megállapodást, ami hét éve tartó tárgyalások után lehetővé teszi, hogy az uniós és az ukrán légitársaságok közvetlen járatokat indíthassanak egymás területére.
Szerző: Barabás T. János
