BUX 134265.27 -0,21 %
OTP 42580 0,95 %
header

Napi Gazdaság

02.
21.
00:00

Folyamatosan növekszik a vetőmagok termőterülete

A génmódosított növényekkel szembeni fenntartások, illetve a termesztés tiltása egy piacgazdaságilag is elfogadható értékválasztás: ha az európai fogyasztó nem kér ilyen alapanyagból készült termékből, megteheti, hogy kifizeti a drágább, de mentes terméket − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Raskó György agrárközgazdász. Más kérdés, hogy a többi kontinens polgárait ez nem, az viszont annál inkább érdekli, hogy jó minőségű, elegendő mennyiségben rendelkezésre álló és olcsó élelmiszereket kapjon. Épp ezért nő folyamatosan a gmo-vetőmagok termőterülete globálisan, napjainkra meghaladva a 200 millió hektárt. Összevetésképp: 230 millió hektárt tesz ki az EU 28-ak összes mezőgazdasági területe. Szerinte érdemes tisztázni, hogy a gmo-alapanyagok felhasználásával készült termék nem jelent automatikusan rosszabb minőséget, csak egy vélelmezett, ám tudományosan még nem bizonyított kockázatot, veszélyt. Raskó szerint ha uniós szinten kötelezően előírnák az élelmiszeriparnak, hogy a gmo-alapanyag felhasználásával készített termékeken ezt jelölni kell, akkor a fogyasztó is megalapozott és egyértelmű döntést tudna hozni. Igaz, ekkor a magyar élelmiszeripar is nehéz helyzetbe kerülhetne, mivel a hazai állattenyésztés jelentős része importszójadarát használ. Az EU pedig nem tiltja a gmo-szója, szójadara behozatalát, de az is igaz, hogy a gmo-mentes szóját csak komoly felárral lehet venni Dél-Amerikából, mivel az Egyesült Államokban már nem is használnak hagyományos szójavetőmagot.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
02.
21.
00:00

A National Geographic korabeli fotói

Füzetekben a világ − ezzel a címmel emlékezik meg a bécsi WestLicht galéria a National Geographic folyóirat alapításának 125. évfordulójáról. A fotókkal illusztrált washingtoni magazin 1888 óta előbb Amerikában terjedt el, majd világszerte népszerűvé vált, archívumában 11,5 millió képet őriz, ebből félmillió fekete-fehér vintage. Utóbbiakból válogattak össze kétszázat a március 2-áig tartó osztrák tárlatra, de mivel 1914-től már színes mellékleteket is közöltek, nonstop színes diavetítés is zajlik az 1950-es évekig készült munkákból. Európában most láthatók először ezek az eredeti, korabeli fotográfiák, olyan tematikai súlypontokkal, mint például a nagy expedíciók dokumentációi közül az antarktiszi hajóút (1910−1913), aztán a húszas években a közép-afrikai misszió a széthullóban lévő gyarmatbirodalmakban, a harmincas években pedig a transzázsiai utazások egzotikumai. A magazin szerkesztői először szűkebb pátriájukat, a változatos nemzeti parkokat prezentálták hazai közönségüknek, de hamar sorra kerültek olyan távolabbi úti célok is, mint Peruban a Machu Picchu romjai, a tibeti−kínai határvonal óriás hegyláncolatai, Szicília szigetének mediterrán atmoszférája és így tovább. Az olvasók lakásába csempészték a mélytengerek ismeretlen világát éppúgy, mint az éjszakai erdő aktív életét. A riportsorozatokkal a National Geographic hozzájárult a fotózsurnalizmus megteremtéséhez: 1890 körül a mamutfenyőket irtó kaliforniai erdőmunkásokról számoltak be képekben, a húszas évekből egy kongói törzsfőnök feleségéről vagy egy bejrúti arab cserépárusról, a negyvenes évekből pedig a Yellowstone-parkban családi gépkocsi és fekete medve találkozásáról szóló fotók illusztrálják a magazin sokoldalúságát.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
02.
21.
00:00

Káros vegyszerek a luxus-gyermekruhákban

Számos gyermekruhában talált az egészségre káros anyagot a Greenpeace. Ez önmagában nem lenne meglepő, csakhogy ezek a holmik luxusmárkáktól származtak − ezért is időzítette a zöld szervezet a bejelentést épp a milánói divathétre −, a 27 termék közül 16-ban találtak káros vegyszereket.A vizsgált darabokat kilenc különböző országból vásárolták az aktivisták és összesen hét országban készültek. Magyarországról egy Dolce & Gabbana márkájú szoknya került a Greenpeace laborjába, ebben azonban nem találtak egészségkárosító vegyszert.

Szerző(k):
Napi Gazdaság