A világon végigsöprő amerikai kémkedési botrány már tavaly rádöbbentette a vállalatokat, hogy ebben az évben informatikai büdzséjükben mindenek elé kell helyezniük az információbiztonságot. Becslések szerint 2013-ban a cégek közel 68 milliárd dollárt áldoztak világszerte erre a célra, de úgy látszik, ez sem volt elég, hiszen minden korábbinál több adat került illetéktelenek kezébe, hatalmas anyagi és erkölcsi károkat okozva.
Érhető hát, hogy az érintettek a legszívesebben hermetikusan elzárnák rendszereiket a világ elől. A Kaspersky Lab szakértői szerint már meg is kezdődött az internet nemzeti szegmensekre bomlása. Az NSA-botrányt kirobbantó Edward Snowden kinyilatkoztatásai után felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint be kellene tiltani a külföldi szolgáltatásokat. Az egyes országok már egyetlen bájtot sem hajlandóak kiengedni hálózatukból. Ezek a törekvések 2014-ben csak egyre erősödnek, és a jogszabályi korlátozások elkerülhetetlenül technikai tiltásokká alakulnak majd. A következő lépésben nagy valószínűséggel korlátozni fogják a külföldről történő hozzáférést egy adott ország adataihoz. Ez a tendencia akár ahhoz is vezethet, hogy a jelenlegi internet összeomlik, és többtucatnyi nemzeti hálózatra esik szét.
Számos népszerű internetes szolgáltatást nyújtó társaság már be is jelentette, hogy további, egyre kifinomultabb intézkedéseket vezet be (például a saját szerverek közötti adatforgalom titkosítása) annak érdekében, hogy megvédje a felhasználók adatait. Ezek kulcsszerepet játszanak majd, amikor a felhasználók választanak a rivális webszolgáltatások közül.
A Snowden által kiszivárogtatott információk bebizonyították, hogy az államok közötti kémkedés egyik célja gazdasági támogatás nyújtása a "baráti" vállalatoknak. Újabban már egyes vállalkozások is rákaptak erre a tevékenységre, s szervezett csoportként működő kiberbűnözőket alkalmaznak, akik testre szabott kémkedési szolgáltatásokat kínálnak.
A felhőszolgáltatóknak is fokozottan kell figyelniük: a kiberbűnözők célkeresztjében sok esetben e szolgáltatók alkalmazottai állnak, hiszen a biztonsági rendszerekben általában ők jelentik a leggyengébb láncszemet. Az adatlopások mellett a támadók érdekeltek lehetnek az információk törlésében vagy módosításában, egyes esetekben ugyanis az adatok manipulálása értékesebb lehet azok számára, akik megrendelik a támadásokat. Különösen a nyilvános szolgáltatásokra kell ügyelni, ugyanis a Dropbox és más adattároló szolgáltatások nem csak a felhasználók körében lesznek egyre népszerűbbek − a bűnözők is ráharapnak. Ebben az évben már olyan támadókra számíthatunk, akik nemcsak a feltört fiókok adataira vadásznak, hanem kártevőket is elhelyeznek álcázott pdf-, kép- és szövegfájlokban. Az ilyen támadási metódusokkal a G Data szakértője szerint főként az üzleti környezetben fogunk találkozni.
A "dolgok internete", azaz a gépek közötti (m2m) kommunikáció sem kerülheti el sorsát. Az ilyen jellegű készülékek száma folyamatosan nő, hiszen egyre több mindennapi használati tárgyat látnak el internetkapcsolattal, a háztartási gépektől kezdve a világítási és fűtési rendszereken át egészen az autókig. Így az önvezető autók koncepciójának terjedésében is a veszély lehetősége rejlik. A mobiltelefon-tulajdonosok sem alhatnak nyugodtan. Legnépszerűbb operációs rendszerként az Android lesz leginkább kitéve támadásoknak.
A kiberbűnözők naptárában a Brazíliában megrendezendő idei futball-világbajnokság az egyik legnagyobb esemény. Az addig tartó időszakban és a vb alatt is extrém mértékben nőhet a célzott csalások, a kártevő- és a spamkampányok száma. Az elkövetők belépőket, olcsó repülőjegyeket, szállást és élő közvetítést kínáló, levélszemétbe ágyazott hamis ajánlatokkal fogják bombázni a focirajongókat. Emellett az elkövetők a személyes adatok eltulajdonítására, valamint a mobilbotnetek létrehozására fognak koncentrálni. Jó hír viszont, hogy a Google operációs rendszerének új verzióiban bevezetett biztonsági mechanizmusok visszaszoríthatják a fizetős sms-ekkel kapcsolatos csalásokat.
Szerző: Napi Gazdaság
