A génmódosított növényekkel szembeni fenntartások, illetve a termesztés tiltása egy piacgazdaságilag is elfogadható értékválasztás: ha az európai fogyasztó nem kér ilyen alapanyagból készült termékből, megteheti, hogy kifizeti a drágább, de mentes terméket − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Raskó György agrárközgazdász. Más kérdés, hogy a többi kontinens polgárait ez nem, az viszont annál inkább érdekli, hogy jó minőségű, elegendő mennyiségben rendelkezésre álló és olcsó élelmiszereket kapjon. Épp ezért nő folyamatosan a gmo-vetőmagok termőterülete globálisan, napjainkra meghaladva a 200 millió hektárt. Összevetésképp: 230 millió hektárt tesz ki az EU 28-ak összes mezőgazdasági területe. Szerinte érdemes tisztázni, hogy a gmo-alapanyagok felhasználásával készült termék nem jelent automatikusan rosszabb minőséget, csak egy vélelmezett, ám tudományosan még nem bizonyított kockázatot, veszélyt. Raskó szerint ha uniós szinten kötelezően előírnák az élelmiszeriparnak, hogy a gmo-alapanyag felhasználásával készített termékeken ezt jelölni kell, akkor a fogyasztó is megalapozott és egyértelmű döntést tudna hozni. Igaz, ekkor a magyar élelmiszeripar is nehéz helyzetbe kerülhetne, mivel a hazai állattenyésztés jelentős része importszójadarát használ. Az EU pedig nem tiltja a gmo-szója, szójadara behozatalát, de az is igaz, hogy a gmo-mentes szóját csak komoly felárral lehet venni Dél-Amerikából, mivel az Egyesült Államokban már nem is használnak hagyományos szójavetőmagot.
Szerző: Kiss Melinda
