Napi Gazdaság

Háromlépcsős szűrőrendszer a Pioneer 1507 ellen

A Pioneer 1507 típusú génmódosított kukoricára is vonatkozik az a háromlépcsős szűrőrendszer, amelyet a gmo-származékok kizárására alkalmazunk − mondta lapunknak a Biohungaricum Agrár-környezetvédelmi Mintagazdaság ügyvezetője. Szántosi Attila hangsúlyozta, a kukoricatermesztéssel is kiemelten foglalkozó szarvasi vállalat előbb gmo-mentességi tanúsítványt és tételspecifikus bevizsgálási igazolást kér a vetőmag előállítójától, majd pedig laboratóriumi körülmények között a Biohungaricum is további kontrollnak veti alá a felvásárolt terményt. A vizsgálatokat 10-20 tonnás gyártási tételenként szúrópróba-szerűen végzik, ennek a költsége mindössze 100 euró (30 ezer forint) alkalmanként. Évente egyszer mindegyik típust tesztelik, de lehetőség szerint inkább kétszer-háromszor. A gmo-mentesség elemi érdeke a Békés megyei mintagazdaságnak, amely a Magyar Biokultúra Szövetség tagjaként kiáll a Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett zéró tolerancia mellett.

Az Auchan a harmadik elektronikai forgalmazó

Jellemzően nem kerít nagy feneket a fejlesztéseinek az Auchan Magyarországon, most azonban erős kommunikációs háttér mellett vezette be a piacra új, prémium kategóriás (saját márkás) elektronikai termékkínálatát. A nagy gyártói márkák mellé pozicionált Qilive jelentős árelőnyt kínál. Most nyolc referenciamodellel indult a kereskedelmi lánc (4 tablet, 3 okos telefon és egy sportkamera), ám a tervek szerint még idén 600-ra kívánja bővíteni a szortimentet.Az Auchan Magyarország Kft.-től eddig sem állt távol az elektronikai saját márka. Az első áras termékek közé sorolható a Selecline vagy a szezonális elektronikai termékeket tömörítő Laser. Ám ezek műszaki tartalma nem olyan erős, mint az újonnan bevezetett márkáé.A kereskedelmi lánc ambiciózus terveket táplál az új termékcsaláddal szemben. Idén 100 ezer eladott darabszámot szeretne elérni, és ezzel a jelenlegi 8-11 százalékról szinte minden kategóriában 12 százalékra kívánja növelni az elektronikai szegmensben a piaci részesedését. A cég ezzel a harmadik legnagyobb elektronikaicikk-forgalmazó a Media Markt és az Euronics mögött.

Változatlan magyar-svájci kapcsolatokra számítanak

Aligha lesz bármilyen különbség a svájci−magyar gazdasági kapcsolatokban az alpesi országban a bevándorlás korlátozásáról tartott népszavazást követően. Svájc nyitott gazdaság, így továbbra is elemi érdeke, hogy az üzleti életben ez megmaradjon − mondta lapunknak Papp Áron, a HSU Zürich svájci−magyar kamara társelnöke. A nyitottságot jól jellemzi, hogy Németország 53 milliárd eurós külkereskedelmi forgalmat bonyolít Svájccal, miközben Berlin és Peking között 75 milliárd euró a forgalom éves szinten. Papp szerint a népszavazáson, ahol 50,3 százalékkal nyertek a bevándorlási kvótát támogatók, a lakosság részéről egyfajta korrekciós igény merült fel. A berni kabinet 2002-ben évi 8 ezer főre becsülte az Európai Unióból érkező munkavállalók számát, miközben az elmúlt tíz év átlagában a statisztikák 80−100 ezer fős beáramlást regisztráltak. Az alpesi ország ezért nagy valószínűséggel 80 ezer főben határozza majd meg a kvótát, így gyakorlatilag alig sérül a szabad munkaerő-áramlás elve, miközben a népszavazás eredményét is végrehajtja a kormány. Erre még három éve van Svájcnak.

Támogatáshoz juthatnának a kisebb repterek

Kedvező változást hozhat a magyarországi regionális (például a debreceni, a sármelléki, a péri) repterek életében is az Európai Bizottság legújabb iránymutatása, amely szerint a tagállamok támogathatnák az ilyen légikikötőket, illetve légitársaságokat. A szubvenciót azok a repterek élvezhetnék, ahol évente hárommilliónál kevesebb utas fordul meg − ezt egyik regionális reptér sem lépi túl Magyarországon. Az Airport Debrecen Kft. például 2012-ben 50 ezer, 2013-ban 130 ezer utast fogadott, idén pedig 150 ezer utassal számolnak − mondta a Napi Gazdaságnak Herdon István ügyvezető igazgató. (A debreceni repteret üzemeltető cég 25 százalékos tulajdonosa a város, 75 százalék pedig a Xanga-cégcsoport kezében van).Az infrastrukturális beruházások mellett a cégek működésének támogatására is lehetőség nyílna − tíz év átmeneti időre −, hogy ezeken a reptereken is kialakuljon egy életképes üzleti modell. A regionális reptereknek saját bevételükből kell finanszírozniuk a légiirányítási, az őrzés-védelmi, az utasbiztonsági feladatokat, ami jelentős terhet jelent számunkra, de ezekben az állam részben szerepet vállalhatna − magyarázza Herdon István, hozzátéve: ezért már korábban is lobbiztak. A schengeni határőrizet miatt a debreceni reptérnek rendszeresen fejlesztéseket kell végrehajtania, ami további terhet jelent számukra. Néhány száz millió forintos, minden repteret megillető, transzparens támogatással jelentős, a turizmusnak és a nemzetgazdaságnak fontos eredményeket lehetne elérni − állítja az ügyvezető. A szubvenciót azok a repterek élvezhetnék, ahol évente hárommiliónál kevesebb utas fordul meg.

Nincs veszélyben az idei költségvetés

Az önkormányzatok magasabb összegű támogatásával és az uniós pályázatok finanszírozásával magyarázta a szaktárca a 75,4 milliárd forintra rúgó januári hiányt.

Erős start volt Ferihegyen

Minden eddiginél jobban kezdődött az év a Budapest Airport Zrt. (BA) számára. Az első hét héten nem kevesebb mint 850,45 ezer utas fordult meg a terminálokon, ami 7,1 százalékos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest − közölte a ferihegyi repülőteret működtető társaság. Az említett bővülés kétszerese annak a 3,2 százalékos növekedési rátának, amit a Repülőterek Nemzetközi Szövetsége (Airports Council International, ACI Europe) erre az évre prognosztizál Európára. Budapesten egyes légitársaságoknál két számjegyű forgalomnövekedés áll a statisztikák mögött. A telítettség, vagyis az egy járaton eladott ülőhelyek aránya 2,4 százalékkal javult tavalyhoz képest. A növekedés motorja a keleti piacokon található, és különösen dinamikus Oroszországban és Törökországban. Nagy kereslet mutatkozik a repülőjegyek iránt mind a diszkont-, mind a hagyományos szektorban, ami összefüggésben van a gazdasági növekedéssel, hisz a légi közlekedés − a növekvő jegyeladásokkal − nagyon gyorsan reagál a GDP-növekedésre − fogalmazott Jost Lammers, a BA vezérigazgatója.

A Mol volt a tőzsde kerékkötője

Gyengüléssel zárt csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde, a BUX index egyszázalékos mínuszban, 18 097 ponton fejezte be a napot. A 7,8 milliárd forintos forgalom elmaradt az átlagostól.A vezető részvények közül elsősorban a Mol volt okolható a pesszimista hangulatért, az olajpapír 3,5 százalékkal, 13 310 forintig esett. A jövő héten várható gyorsjelentéssel kapcsolatban komoly veszteségre számítanak az elemzők, most készülnek a konszenzusok, ez okozhatja a Mol-papírok vesszőfutását. Az OTP közben 0,2 százalékkal, 4148 forintig kapaszkodott fel, míg a Magyar Telekom két forinttal lett olcsóbb, így 343 forinton kötötték vele az utolsó üzletet. A Richter árfolyama fél százalékkal emelkedett, a gyógyszerpapír 4050 forintot ért. A kis papírok közül a BTel 3,7 százalékkal drágult a nap végére, így 1020 forintba került, a PannErgy viszont 9,8 százalékot zuhant a gyorsjelentés után. Rossz napja volt a Synergonnak is, amely 3,95 százalékos esést mutatott.A forint a nap első felében tovább gyengült, kétéves mélyponton is járt az euróval szemben, az új lokális csúcs 314,80 körül alakult ki. Délutánra erőre kapott a magyar deviza, a nap második felében 311,79-nél állt az euró jegyzése, ami fél százalékkal alacsonyabb a szerdainál. A forint a dollárral szemben 227,41-ig erősödött, míg a svájci frank 255,41 forintba került.A magyar állampapírok másodpiacán alig mozdultak a hozamok, a hosszú futamidők esetében még enyhe csökkenés is volt. Végül a referenciaértékek 3 százalék és 6,72 százalék között szóródtak. A csütörtöki aukció viszont gyengén sikerült, 50−70 bázisponttal emelkedtek a hozamok a két héttel korábbihoz képest, bár így is sikerült a tervezettnél 15 milliárddal több kötvényt kibocsátani.

A Cabero újabb üzemcsarnokokat épít

Újabb beruházásokat tervez Kaposváron a múlt év nyarán letelepedett német érdekeltségű Cabero Kft. − tájékoztatta az önkormányzat tegnap az MTI-t. A kiadott közlemény idézi Laurentino Cabero-Meindlt, az ipari hűtőberendezéseket és hőcserélőket gyártó vállalat ügyvezetőjét, aki szerint két új üzemcsarnok építését tervezik. Az egyik egy 4,5 milliárd forint értékű beruházás, amit még az idén elkezdenének, és ha elkészül, 200 új dolgozónak adnak munkát. Az ügyvezető szerint az üzemben folyamatos a gyártás, két hét alatt 120 tonna fémlemezt dolgoznak fel és a hatékonyabb termelés érdekében a mágocsi lemezfeldolgozó cégüket is áttelepítenék Kaposvárra. A cég a jelenlegi 63 dolgozó mellett újabbakat, elsősorban mérnököket is felvenne − olvasható a közleményben.

Még nem egyeztet Brüsszel az itthoni hatósági árakról

Magyarországgal még nem kezdődött meg a közműdíjak központi árszabályozásának fokozatos kivezetéséről szóló, az Európai Bizottság által javasolt kétoldalú egyeztetés − közölte az MTI egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli tisztviselőre hivatkozva. Günther Oettinger energiaügyi biztos tavaly levélben fordult az érintett országok kormányaihoz, amelyben amellett érvel, hogy a hatósági árak nem biztosítják a megfelelő befektetési szintet a szektorban, és ennek árát hosszabb távon vagy a fogyasztók, vagy az adózók fizetik meg.