Az államháztartás központi alrendszerének januári hiánya 75,4 milliárd forintra teljesült − közölte tegnap a részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A 2014-es büdzsében a hiányt 984,6 milliárd forintban határozta meg a kormány, a januári deficit ennek alapján az éves hiánycél 7,7 százalékát teszi ki. A részadatok szerint a központi költségvetés 166,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 54,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 36,6 milliárd forintos többlettel zártak. Tavaly januárban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 2,5 milliárd forint volt. A januári adatokkal kapcsolatban két fontos eseményt érdemes rögzíteni: egyrészt az áprilisban átvett nonprofit egészségügyi szervezetek finanszírozása, illetve a szeptembertől végrehajtott pedagógus-béremelés dobta meg a központi költségvetési szervek kiadási oldalát. Emellett a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programjai esetében a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret operatív programjainál − az intézményrendszeri átalakulás miatt − a kiadások a hónap utolsó néhány napjában teljesültek, a hozzájuk kapcsolódó európai uniós bevételek elszámolása − az időbeli átfutás miatt azonban csak később, februárban realizálódik. Mindezeken felül jelentős mértékben meghaladták a tavaly januári kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is.
A forint gyengülése okozhat többletkiadást a költségvetésnek, hiszen az idei büdzsét 296 forintos euróárfolyammal tervezték, de ez valószínűleg nem jelent olyan mértékű változást, amit ne lehetne fedezni a tervezett 220 milliárd forintos tartalékból − közölte tegnap a közrádióban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint a forintgyengülés nemcsak a jegybanki alapkamat-csökkentés számlájára írható, jelenrősen hat az árfolyamra ugyanis az ukrajnai politikai események okozta bizonytalanság és az amerikai pénzcsapok elzárása is, a gyengébb forint ugyanakkor kedvező hatással lehet a kivitelre. A költségvetésre sem egyirányú a hatása, hiszen miközben növeli a külszolgálattal kapcsolatos kiadásokat, a bevételeket is növeli például az, hogy az uniós támogatások forintértéke emelkedik a magasabb euróárfolyam miatt. Éppen ezért nincs szükség az idei költségvetés módosítására − tette hozzá Varga.
Az elemzők sem aggódnak az idei költségvetés miatt. Nincs olyan tétel sem a büdzsé kiadási, sem a bevételi oldalán, amelynek teljesülése nagyobb bizonytalanságot okozna − mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A forint árfolyama csak ideiglenesen léphette át az euróval szemben a 310-es szintet, a szakértő szerint a következő hónapokban visszatérhet a 300−310 forintos sávba − ami még mindig magasabb a költségvetési tervben szereplő 296 forintnál, az eltérés azonban nem olyan mértékű, amit ne lehetne kezelni. Ha tartósan a 300−310-es sávban marad az árfolyam, a tartalékok elegendő fedezetet nyújtanak − mondta a szakértő.
Szerző:
