Aligha lesz bármilyen különbség a svájci−magyar gazdasági kapcsolatokban az alpesi országban a bevándorlás korlátozásáról tartott népszavazást követően. Svájc nyitott gazdaság, így továbbra is elemi érdeke, hogy az üzleti életben ez megmaradjon − mondta lapunknak Papp Áron, a HSU Zürich svájci−magyar kamara társelnöke. A nyitottságot jól jellemzi, hogy Németország 53 milliárd eurós külkereskedelmi forgalmat bonyolít Svájccal, miközben Berlin és Peking között 75 milliárd euró a forgalom éves szinten. Papp szerint a népszavazáson, ahol 50,3 százalékkal nyertek a bevándorlási kvótát támogatók, a lakosság részéről egyfajta korrekciós igény merült fel. A berni kabinet 2002-ben évi 8 ezer főre becsülte az Európai Unióból érkező munkavállalók számát, miközben az elmúlt tíz év átlagában a statisztikák 80−100 ezer fős beáramlást regisztráltak. Az alpesi ország ezért nagy valószínűséggel 80 ezer főben határozza majd meg a kvótát, így gyakorlatilag alig sérül a szabad munkaerő-áramlás elve, miközben a népszavazás eredményét is végrehajtja a kormány. Erre még három éve van Svájcnak.
Svájc a befektetési kapcsolatok tekintetében is fontos partnere Magyarországnak, a svájci tőke állománya mintegy 2,95 milliárd eurót tett ki 2012-ben, ez a teljes Magyarországon befektetett külföldi működőtőke csaknem 4 százaléka. A Svájccal meglévő külkereskedelmi forgalom tavaly elérte az 1,25 milliárd eurót, az országba irányuló magyar export folyamatosan növekszik. A magyar munkavállalók bár növekvő, ugyanakkor viszonylag csekély számban vállalnak munkát az országban. Míg 2011-ben csaknem 8 ezer, 2012-ben közel 12 ezer magyar dolgozott Svájcban a berni magyar nagykövetség szerint.
Szerző: Wiedemann Tamás
