Napi Gazdaság

Rajtra kész a Formula E verseny

Leonardo DiCaprio amerikai színész és a Venturi Automobiles megalapította a Formula E tizedik, egyben utolsó csapatát - Venturi Grand Prix Formula E Team néven - , így jövőre elstartolhat a világ első olyan mezőnye, amelyben kizárólag elektromos meghajtású versenyautók indulnak. A "rajtrácsra" már korábban felsorakozott egyebek közt az Audi Sport ABT és a Richard Branson tulajdonában lévő Virgin Racing is.

Elkapkodták az exkluzív kávézókártyát

Bármi lehet státusszimbólum, ha elég kevés van belőle − ezt mutatja a Starbucks exkluzív ajándékkártyájának sikere. A mindössze ezer példányban kiadott, a luxuscikkkekkel foglalkozó gilt.com oldalon rendelhető kártya pillanatok alatt elfogyott − ahogy egy kommentár fogalmazott, hamarabb, mint ahogy egy kávézóban valaki megrendel egy lattét. Pedig nem volt alkalmi vétel: a 450 dollárba kerülő kártya csak 400 dollárnyi fogyasztást fedez a Starbucksnál, vagyis 50 dollárt csak arra költ a vevő, hogy tárcájában tudhassa a kézzel készített fémlapocskát, amelynek színezése olyan, mintha rózsaszín aranyból készült volna. A várólistán 11 ezren tolongtak, pedig az esélyek eleve kicsik voltak a CNBC szerint, hiszen csak 500 kártya maradt a mezei próbálkozóknak, 400-at azoknak tettek félre, akik már a Starbucks aranykategóriás törzsfogyasztói, százat pedig azok szerezhettek meg, akik észrevették, hogy a szükséges linket véletlenül egy nappal korábban megnyitották egy kis időre.

Hatalmas siker lett a Moncler

Három éve a legnagyobb olasz tőzsdei bevezetés lett abból, aminek a tervét eleinte elég óvatosan fogadták: a luxussportruházatot gyártó Moncler jövő hétfőn úgy debütál Milánóban, hogy több mint 31-szeresen túljegyezték. Az intézményi befektetők kereslete meghaladta a 20 milliárd eurót, a papírok végül a 8,75−10,20 eurós ajánlati sáv tetején kezdik a kereskedést, ami 2,55 milliárd euróra értékeli a céget.

Tel-Aviv, a startupok városa

A gazdasági újságíró nem tud kibújni a bőréből, és amikor éppen turista, akkor is arra kíváncsi, minek köszönheti Izrael üzleti fővárosa, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő, leginnovatívabb városainak egyike. És persze annak is szívesen ered a nyomába, hogy van-e olyan elem, amit könnyen meg lehetne honosítani Magyarországon is. Ilyen lehetne például a wifi-hálózat, amely a tengerparttól kezdve a sugárutakon át a közparkokig szinte az egész várost lefedi és 24 órán keresztül szolgáltat. Tel-Avivban tényleg a földből nőnek ki a start-upok: a szoftverfejlesztők adókedvezményben részesülnek, a város munkavállalási engedélyt járt ki a kormánynál az izraeli start-upnál elhelyezkedő vagy új vállalkozásba vágó külföldieknek. Aligha véletlen, hogy a Google elképesztően "kreatív" keresőprogramját is itt fejlesztették ki, és már nyomában vannak a trónkövetelők: éppen a Google korábbi székhelyét foglalta el a napokban a négy éve alapított SimilarGroup, amely piacvezető akar lenni az internetes honlapok látogatottságát követő, elemző, marketingszempontból kulcsfontosságú szolgáltatók között. A cég stratégiai tervező főnöke, Daniel Buchuk ugyan nem árulta el éves forgalmukat ("nem emlékszem" − fogalmazott), de ügyfeleik között máris temérdek multi található, finanszírozásukról pedig neves kockázati tőkebefektetők gondoskodnak, köztük a legismertebb Josszi Vardi.

Janukovics aláírná az uniós szerződést

Viktor Janukovics ukrán elnöknek szándékában áll szorosabbra fűzni országa kapcsolatait az Európai Unióval, és célja a társulási szerződés aláírása − közölte újságírókkal Catherine Ashton, az EU külügyminisztere kijevi tárgyalásai után, bár arról nem nyilatkozott, hogy erre mikor kerülne sor. Az államfővel folytatott tárgyalásain elsősorban a rövid távú gazdasági kérdésekre koncentrált − ez az, amin többé-kevésbé megbukott Kijev csatlakozása az unióhoz. Az ukrán fél egyensúlyozni kénytelen Brüsszel és Moszkva között, mert számításai szerint ha az EU nem kárpótolja csatlakozása miatt az orosz vámkedvezmények elvesztéséért és hagyományos kapcsolatrendszerének felborulásáért, akkor nem kockáztathatja azt. Mikola Azarov miniszterelnök véleménye szerint az országnak legalább 20 milliárd eurós segítségre volna azonnal szüksége, ha aláírnák a megállapodást, különben összeomlik az ukrán gazdaság.

Egekben a légitársaságok profitja

Rekordszintre ugorhat jövőre a nemzetközi légiközlekedési ágazat profitja a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) felfelé módosított előrejelzése szerint. A genfi székhelyű szövetség már összesen 19,7 milliárd euró nyereséget vár az általa összefogott 240 légitársaságtól − ezek adják a világ légi forgalmának 84 százalékát −, szemben a korábban jelzett 16,4 milliárddal. A prognózis javítását az olcsóbb üzemanyag, a légi utak iránti kereslet növekedése és a költségcsökkentési programok tették lehetővé − közölte az IATA, amely az idei profit-előrejelzését is megemelte 1,2 milliárd dollárral (12,9 milliárdra). A profitmarzsok viszont csökkennek: a jövő évi rekordprofitot várhatóan 743 milliárdos összforgalom mellett éri el az ágazat, míg a 2010-ben elért 19,2 milliárdos nyereség 579 milliárd dollárra rúgó forgalom mellett jött össze.

Samsung: Kína helyett Vietnam

A Samsung Electronics Kínából Vietnamba helyezi át mobiltelefon-gyártásának egy részét, a kétmilliárd dolláros beruházással 2015. februárban elkészülő üzem a dél-koreai cég mobiltelefonjainak több mint 40 százalékát állítja majd elő, hosszabb távon azonban ez akár 80 százalékra is felmehet. A költözés oka ugyanaz, ami egykor Kínába vonzotta a Samsungot: az alacsonyabb munkaköltség. Kínában ráadásul csökkenni kezdett a kereslet, különösen a drágább készülékek szegmensében, ahol főleg a belföldi cégek olcsó termékei jelentenek konkurenciát.

A becsültnél többe kerül a szlovén bankmentés

Továbbra sem kér a külső segítségből Szlovénia, noha a csütörtökön ismertetett stresszteszt eredményeiből kiderült, a korábban becsült összegnél többre, 4,8 milliárd euróra lesz szükség a bajba jutott bankok megsegítéséhez. A ljubljanai parlament 4,7 milliárd eurós segítséget szavazott meg a bankoknak, amit részben az 1,5 milliárd eurós novemberi kötvénykibocsátásból megmaradt közel 1,2 milliárd euróból, valamint egy további 1 milliárd eurós kötvénykibocsátással tervez fedezni az ország.

Jönnek a cseh ágazati adók

A cseh kormánykoalíció pártjai által aláírt koalíciós szerződés mégis tartalmazza az ágazati adók kivetését, továbbá az idén bevezetett magánnyugdíjpillér felszámolását − derül ki a Mladá Fronta Dnes által megszerzett dokumentumból. A koalíciós szerződés azzal számol, hogy teljes egészében felszámolják a 2013 januárjában rajtolt és különösebb népszerűségnek nem örvendő magánnyugdíjpénztárakat − a nyugdíjkasszákban eddig felhalmozott pénz nem vész el; vagy a harmadik nyugdíjpillérbe sorolják át vagy pedig az ügyfelek folyószámlájára írják át. A cseh koalíció számol egy harmadik, ötszázalékos áfakulcs bevezetésével is, ám az ezzel járó bevételkiesést ágazati adók kivetésével kompenzálnák. "A kormánykoalíció 2015-től mérlegeli a hatóságilag szabályozott ágazatokra kivetendő adó bevezetését, melyből éves szinten 4 milliárd korona (mintegy 40−42 milliárd forint) folyna be" − idézte a lap a koalíciós szerződést. A szociáldemokraták választási programjában a bankok, a távközlési és energetikai cégek különadójának bevezetése szerepel, várhatóan e három ágazat vállára rakják a terheket.