Lettország január 1-jével az eurózóna tagja lett. A lettül eirónak írt euró váltja le a nemzeti valutát, a latot, ami korlátlan ideig beváltható a közös pénzre a rigai központi bankban. Észtország 2011-es belépése óta Lettország az első új csatlakozó, ezzel a balti országok közül csak Litvánia nem teljesítette a belépéshez szükséges feltételeket. Az eseményt nagyszabású ünnepségek kísérték, de össznépi lelkesedésről nem beszélhetünk: az utolsó felmérések szerint a lettek közel 60 százaléka ellenzi a nemzeti valuta feladását. A lapok beszámolói szerint hosszú sorok álltak a bankokban és a pénzkiadó automatáknál − voltak, akik az automatikus banki beváltás elől "menekítették" ki számlájukról latjaikat, és voltak, akik siettek mielőbb euróvá tenni azokat.
Andris Vilks pénzügyminiszter szerint nem meglepő az emberek idegenkedése a változástól, amikor szüntelenül alaptalan félelmeket keltenek bennük, hogy óriási drágulást okoz az euró bevezetése, elszabadul az infláció és ki tudja még milyen negatív következményei lesznek − írta a LETA hírügynökség. Emellett negatív hatása volt az eurózónát az utóbbi években sújtó viharoknak is. A miniszter azonban bízik benne, hogy a hangulat tavasszal meg fog változni, ahogy az emberek tapasztalják, félelmeik alaptalanok voltak. Észtország példáját idézte, ahol kezdetben szintén meglehetősen alacsony volt az euró támogatottsága, mostanra azonban mintegy 70 százalékra nőtt.
A hangulatváltozást elősegítheti, hogy bár a GDP szintje alacsony, növekedése a prognózisok szerint impozáns lesz. Az Ernst & Young szerint idén 4,2, jövőre 5,2, 2016-ban pedig 5 százalékkal bővül a lett gazdaság. Ebben komoly szerepet játszik az euró bevezetése, ami segíti az export növekedését, könnyebbé teszi a hitelhez jutást és erősíti a belső piacot is. Az Ernst & Young idén és a két következő évben 2,4 százalékos inflációval számol − ez magasabb az eurózóna átlagánál. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely nemrégiben javította az ország hitelkilátásait stabilról pozitívra, valószínűleg 24 hónapon belül emeli a jelenleg BBB plusz besorolását, amennyiben stabil és erős marad a gazdaság növekedése. Az S&P az idei és a két következő évre 4-5 százalékos GDP-bővülésre számít. Emlékeztetett arra, hogy az ország a 2009-es közel 10 százalékról 2013-ban 1,5 százalékra szorította le a büdzsé hiányát, és ha a kormány folytatja eddigi költségvetési politikáját, a vártnál gyorsabban csökkenhet az államadósság is.
Szerző: Barabás T. János
