Napi Gazdaság

Csehország: újabb négy év euró nélkül

A következő négy évben Csehország biztosan nem lesz az eurózóna tagja − jelentette be az ország leendő miniszterelnöke, Bohuslav Sobotka egy interjúban. A szociáldemokrata pártból, a kereszténydemokrata pártból és az üzleti szférát képviselő ANO-ból alakuló koalíció mandátuma lejártáig, 2017-­ig várhatóan nem tűz ki időpontot a közös valuta elfogadására. Sobotka szerint nincs értelme erőltetni az eurót akkor, amikor nincs rá kereslet. Az Európai Unióban Csehország ellenzi leginkább az euró bevezetését: a lakosság mindössze húsz százaléka váltaná le a koronát − derül ki a cseh tudományos akadémia tavalyi felméréséből. A cseh központi bank álláspontja az, hogy a koronával könnyebb kivédeni a külföldi válság hatásait, a valuta eladása serkenti az inflációt és élénkíti a cseh gazdaságot. Nincs miért sietni: 0,05 százalékos irányadó kamatlábbal a régióban Csehországban a legalacsonyabbak a hitelfelvételi költségek. Az 5,6 százalékos lengyel és a 3,5 százalékos francia állampapírokkal szemben a tízéves cseh államkötvények hozama 3,8 százalék volt az elmúlt évtizedben.

Szigorítanák a pénzpiaci kereskedést az unióban

Három és fél év előkészítés után végleges formát ölthet az európai értékpapírpiacokat és egyéb pénzügyi instrumentumokat szabályozó MiFiD (Markets in Financial Instruments Directive) keretterv. Egyelőre a végleges szöveg nem ismert, de a Wall Street Journal forrásai szerint a legfontosabb piaci termékeket meghatározó és az azokra vonatkozó kereskedési szabályokat is részletező tervezet elkészült. Elsősorban a robotok által generált "high-frequency trading" kereskedési tranzakciók és a különböző energetikai és mezőgazdasági derivatívák számíthatnak szigorításra, míg az OTF piacokon a vártnál liberálisabb lehet a szabályozás − írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a lap. Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa szerint a tervezet révén hatékonyabb lesz a versenyszabályozás a pénzpiacokon, ez pedig a befektetők érdeke is, hiszen így biztonságosabbá válhat a kereskedés. Különböző európai baloldali pártok képviselői viszont a Wall Street Journal szerint elégedetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy sok strukturális és származékos pénzügyi termék pontos definiálására nem kerül sor a MiFiD-ben, ami így a későbbiekben még kiegészítésre szorulhat. Az ördög majd a részletekben lesz, ott pedig még nem ért véget minden terület szabályozása − nyugtatja az uniós polgárokat Sean Tuffy, aki a Brown Brothers Harriman londoni tanácsadó cég pénzügyjogi szabályozási területéért felel. Szerinte például a szabályozás olyan fontos területekre is ki fog terjedni, mint a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedése.

Kötelező részvényt tartani a Saxo Bank szerint

Kudarcra van ítélve a feltörekvő Ázsia, amelyet a globális pénzügyi válság során a Nyugat megmentőjeként is emlegettek. A világgazdaság szempontjából jó hír azonban, hogy ez a válság végének a kezdetét jelzi − véli Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. Mindezt arra alapozza, hogy a jelenlegi makroadatok arra utalnak, hogy a globális növekedést a válságban végig elfogadható szinten tartó ázsiai növekedés 2014-ben a világgazdaság leggyengébb láncszemévé válik. Az ázsiai országokban a beruházások aránya a GDP-hez képest megdöbbentően magas, 43 százalékos, miközben a növekedés alig 6 százalék. Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint tehát az, akinek a portfóliójából hiányoznak a részvények, csalódni fog idén. A relatív átárazás a részvények és a kötvények esetében ugyanis 2014-ben is folytatódik, mivel a részvények teljes hozama a kötvényekhez képest 1995 óta alatta marad a részvénypiaci kockázati prémiumnak. A szakértő szerint nem szabad törődni azokkal, akik a részvénypiacokon képződő buborékról beszélnek. A Saxo Bank 2014 során 10 százalékos növekedésre számít a globális részvénypiacokon. Három kiemelt értékpapír lehet szerintük a legjobban teljesítők között az idén: a General Electric, a Microsoft és a BNP Paribas.

Nagy baj van a Kegnél

A Keg eladósodottsága tovább növekedett, leginkább az új beszállítói hitelek miatt − tette közzé a gáztározó és gázkereskedő társaság igazgatósága a BÉT honlapján. A váratlanul közzétett, és nem igazán értelmezhető közlemény szerint a cég vezetősége a decemberi hónapban elsősorban a gázellátás területét és az ügyfelek folyamatos ellátásának biztosítását igyekezett stabilizálni. A közleményben arra is felhívják a figyelmet, hogy a cég új vezetése a raktárakban semmiféle tartalékot nem talált, a számlákon nem volt semmilyen tőke a cég alapvető szükségleteinek megfizetésére sem. A további kölcsönöknek köszönhetően biztosítani tudták az lpg-ellátást és -szállítást a vevőknek. Ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy új hitelezők bukkannak fel a felszólításaikkal, követeléseik nagyságrendje százmillió forintos. Noha eddig valós fizetési kötelezettsége nincs a cégnek, az új vezetés javasolja, hogy egy független nemzetközi intézmény végezzen vizsgálatot a Kegnél.

Megint a vevők uralták Európát

Az összes jelentős európai részvényindex számottevő erősödéssel zárta a szerdai kereskedést, és a tengerentúlon is kirobbanóan jó volt a hangulat, hiszen az S&P−500 napközben új csúcsra erősödött, míg a Dow az utóbbi egy hónap legjobb teljesítményét mutatta a nyitás után. A frankfurti tőzsde DAX indexe kétszázalékos szárnyalás után 9734 ponton fejezte be a szerdai kereskedést. A német piac sztárja a Lufthansa volt 4,3 százalékos ugrással, de alig maradt el tőle a K+S. A Bayer 3,2 százalékos drágulással zárt, akárcsak az Allianz. A negatív oldalon a Deutsche Börse volt a sor végén 0,6 százalékos lecsorgással, az Adidas pedig fél százalékkal esett vissza. A londoni tőzsde FTSE indexe 0,8 százalékkal erősödött, ami elsősorban az Anglo American 5,5 százalékos szárnyalásának volt köszönhető. Nagyot erősödött a Burberry Group is, a nap vesztese viszont 4,1 százalékos eséssel a Hargreaver Lansdown lett. Jelentősen visszaesett az Imperial Tobacco Group árfolyama is, míg a Coca-Cola HBC 1,7 százalékot bukott. A francia tőzsde CAC−40 indexe a nap végére 1,35 százalékot javított. Az eurózóna perifériáján a spanyol piac 1,4 százalékkal, a milánói FTSE MIB tőzsdeindex pedig 1,6 százalékkal erősödött a kereskedés végére. Az olasz részvények közül a bankok vitték a prímet, a Banco Popolare de Milano Scarl például 5,1 százalékos szárnyalást mutatott. Jó napja volt az Intesa Sanpaolónak is, mely 3,3 százalékkal erősödött. A Wall Streeten jól indult a szerdai kereskedés, az S&P index napközben új csúcsra emelkedett. Lapzártánkkor a Dow Jones 0,7 százalékkal állt keddi értéke felett, akárcsak a technológiai szektor Nasdaq indexe, míg az S&P 0,55 százalékos pluszban volt.

Közel hat év után fizet újra osztalékot a GM

Csaknem hat év után először fog osztalékot fizetni törzsrészvényei után a General Motors (GM) − jelentette be az autógyár kedden. Ezzel a 2009-ben csődbe jutott társaság újabb lépést tesz a talpra állás felé. A GM március végén fog részvényenként 30 centet kifizetni a tulajdonosoknak, azt követően, hogy legutóbb 2008 júniusában fizetett osztalékot. Akkor 25 cent volt a negyedéves összeg a törzsrészvények esetében. A mostani osztalékot a cég tőkeellátottsága teszi lehetővé, emellett a lépés üzenet értékű, azt jelzi, hogy bízunk a vállalat további nyereségességében − mondta a lépés kapcsán a legnagyobb amerikai autógyár pénzügyi igazgatója. A bejelentés nem volt meglepő, hiszen a cég vezetői a közelmúltban többször utaltak arra, hogy közeleg az első osztalékfizetés, emellett a piac is nyomás alatt tartotta a GM-et, hogy készpénze egy részét juttassa vissza a részvényeseknek.

Kellemes meglepetést okozott a Bank of America

Jelentősen emelkedett a Bank of America negyedik negyedéves profitja, amely így meghaladta az elemzők várakozásait. A cég elsősorban annak köszönhette a javulást, hogy az egy évvel korábbival szemben nem sújtották egyszeri tételek, emellett a hitelminőség is érezhetően javult.

Nagyüzem van a régiós kötvénypiacon az év elején

Az év első két hetében több régiós ország is devizakötvényt dobott piacra, kihasználva a kedvező kondíciókat. Magyarországnak nem sürgős, azonban a jó hangulatban egy januári piacra lépés is lehetséges.

Csúcsra tör a Huawei

Közel 240 milliárd jüan (8700 milliárd forint) a Huawei világszintű árbevétele 2013-ban, ez 8,6 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbi eredményeket. A Magyarországon is jelen lévő kínai távközlési óriásvállalat az elmúlt esztendőre vonatkozó nem auditált pénzügyi jelentéséből az is kiderül, hogy az üzemi eredmény mintegy 40 százalékkal, 29 milliárd jüanra (1050 milliárd forintra) emelkedett.