Napi Gazdaság

Nem maximálják a tervezési munkadíjakat

Január elsejétől az építész- és mérnöki tervezési díjak munkadíjtartalmára minimum- és maximumkorlátokat szabott volna meg egy közzétett kormányrendelet-tervezet, amely a beharangozás ellenére mégsem lépett hatályba − tudta meg a Napi Gazdaság a Magyar Építész Kamarától. Ha a tervezett rendelet szerint alakulna a díjszabás, akkor egy 40 millió forint kivitelezési értékű családi házra legalább 2,4 millió forint tervezési díjat kellene fizetnie a megrendelőnek, de a mérnök négymilliónál nem kérhetne többet a rajzokért. Dulácska Zsolt, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja elmondta, a minimum és maximum tervezési munkadíjak megállapítása mellett párhuzamosan továbbra is él az a szabályozás, amely a kamara által ajánlott műszaki tervezési szolgáltatásokat és az ahhoz tartozó ajánlott díjakat  tartalmazza. Az irodák alapvetően tervezéssel és lebonyolítással foglalkoznak, amikor is az ajánlott díj alapja a tervezendő építmény építési értéke és bonyolultsági foka szerint történhet. A díjak százalékos megállapítását német mintára vezették volna be, Bulgáriában is ez a rendszer működik.

Az MNB visszavonta egy takarékszövetkezet engedélyét

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett határozatában visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az Országos Betétbiztosító Alap kártalanítja a betéteseket. A visszavonásra azért volt szükség, mert a takarékszövetkezet gyenge likviditási helyzete − a korábbi hatósági intézkedések ellenére − tovább romlott, s fennállt a veszély, hogy az intézmény nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A célzott beavatkozás a takarékszövetkezet működésének egyes elemeibe már nem lett volna alkalmas a pénzügyi egyensúly helyreállításához. A MNB előzőleg, 2013. november 5-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez és átadta az intézménynek a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. Az MNB e vizsgálata során a takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységében és likviditási helyzetében számos problémát tárt fel, amelyek részben irányítási hiányosságokkal függtek össze. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet közel 13 ezer betétes ügyféllel rendelkezik.

Az Ab hétfőn tárgyalja a devizahitelesek ügyét

Az Alkotmánybíróság (Ab) következő, január 27-i ülésén kezdi tárgyalni a devizahitelesek ügyét, azaz a  kormány devizahitelesekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát − közölte honlapján a testület. Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban jelezte, hogy a devizahiteles ügyben a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szüksége lesz a testületnek. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének kérdését veti fel, valamint azt, hogy utólag, jogszabály-módosítás vagy jogalkotás révén megváltoztatható-e a szabályozás. Utóbbit az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése indokolhatja, ami a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

Csepreghy Nándor: Nincs veszélyben az útépítési vállalkozók pénze

Egyelőre nem ég a ház amiatt, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben felfüggesztett több uniós társfinanszírozással megvalósuló útépítéssel kapcsolatos kifizetést − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy a közbeszerzési pályázatok során Magyarország kizárta a mobil aszfaltkeverő egységek alkalmazását, s azt várta el, hogy a pályázat nyertese rendelkezzen egy gyáregységgel az épülő útszakasz ötven kilométeres körzetében. Ahogyan a többi ország, úgy Magyarország is azért épített ilyen elvárást a tenderekbe, mert biztosítani akarta a megfelelő aszfaltminőséget − tette hozzá Csepreghy.

Nonprofit alapú monopóliumra készül a kormány

Nonprofit jelleggel működtetett állami monopólium megvalósítása a kormány célja a közműszolgáltatások területén − mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Hegmanné Nemes Sára. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy a kabinet nem mondott le a Budapest Airport visszavételéről, ám a reptérszerződés újratárgyalása a következő kormányzati ciklusra marad. A Dunaferr-rel kapcsolatos tárgyalásokkal, valamint egyes közszolgáltató cégek visszavételével összefüggésben elmondta, bízik benne, hogy azok hamarosan pozitív eredménnyel zárulnak.

Három város harcol a Volkswagen-gyárért

A Volkswagen (VW) új autógyárat tervez építeni Lengyelországban − adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A belső döntés már megszületett a több mint félmilliárd eurós beruházásról, csak a VW felügyelőtanácsának jóváhagyására várnak a nyilvános bejelentéssel. Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes már hetek óta tesz utalásokat egy ilyen beruházásra, de a befektető nevét nem volt hajlandó kiadni. Az új üzemben a konszern Crafter típusú áruszállítóit gyártanák − évente 70 ezret −, amelyeket eddig a Daimlerrel kooperációban állítottak elő, a megállapodás azonban 2016-ban lejár és nem tervezik meghosszabbítását. A német lap értesülései szerint a lengyelországi VW-központban, Poznanban épülne fel az új gyár. Ott már van egy gyára a VW-nek, ahol Caddy és T5-ös modelleket gyártanak és van egy városi buszokat előállító üzeme is. A város vonzerejét növeli erős beszállítói hálózata, amellyel már évek óta együttműködik a konszern. A varsói Puls Biznesu viszont úgy értesült, hogy a beruházás helyszíne még nem dőlt el végleg, és Poznan mellett szóba jöhet Wrzesnia és Stargard Szczecinski is. Mindhárom város szeretné megszerezni a gyárat, amely mintegy 2000 embernek adna munkát.

Ellentmondások a palagáz körül

Az Egyesült Államokban a jelek szerint kezdenek kevésbé csábítónak tűnni a hatalmas palagáz- és olajkészletek. Míg 2011-ben még több mint 30 milliárd dollárt fektettek az ágazatba, addig 2012-ben ez 7 milliárdra, tavaly pedig 3,4 milliárdra zsugorodott. Drasztikusan visszaesett a kitermelés, szakértők szerint megkérdőjeleződhet a teljes projekt a nemzetközi befektetők kivonulása után. Az osztrák Der Standard idézi Werner Zittelt, a fosszilis tüzelőanyagok kutatóját, aki elmondta, még a jó palamezőnek számító területeken is, mint Bakken vagy Fayatteville, egyre sűrűbben kell újabb fúrásokba kezdeni, hogy mérsékeljék az ipari szennyezést. A német szakértő az Európai Parlament szakbizottsága meghallgatásán környezeti és gazdasági okokból egyaránt óva inti Európát a palagáz, illetve palaolaj kitermelésétől. Az Európai Bizottság a héten közzétett energiacsomagjában is megfogalmazott ajánlásokat, amelyek a palagáz kitermelésének olyan technológiáira vonatkoznak, amelyek környezeti károkat okozhatnak.

Meglepően jó az eurózóna PMI-je

Az eurózóna beszerzésimenedzser-indexe (PMI) 32 hónapos csúcson van, ami felülmúlja az elemzői várakozásokat, és alátámasztja a tagállamok gazdasági fellendülését. A feldolgozóipar és a szolgáltatás közös indexe a tavaly decemberi 52,1-ről 53,2-re javult. Ezúttal nemcsak a német index, de a francia is jobb a vártnál. Míg a német PMI 32 hónapja nem állt ilyen magasan, 56,3 ponton, addig a francia − bár továbbra is recessziógyanús − de a hanyatlás üteme lassúbb, mint decemberben volt, 1,8 ponttal, 48,8-ra esett. Az eurózóna gazdaságának magánszektora hét egymást követő hónapban mutat növekedést, 2011 júniusa a leggyorsabb ütemben. Az új rendelések mértéke is a hatodik hónapja mutat gyarapodást, bár az üteme decemberhez képest most nem változott. A foglalkoztatottság viszont 2011 decembere óta nem bővül, az egyetlen pozitív hír, hogy az elmúlt egy esztendőben jelentősen kevesebb munkahely szűnt meg.

Megugrott tavaly a román áramkivitel

Románia 2013-ban 4,7 terawattóra (twh) elektromos áramot exportált a környező országokba, elsősorban Bulgáriába, Szerbiába és Magyarországra, miközben importja alig 2,7 terawattórát tett ki − derül ki az egyesített európai villamosenergia-átviteli hálózat (ENTSO-E) adataiból. A kivitel a belső fogyasztás 8,5 százalékának felel meg. Tavaly az év utolsó hónapjaiban jelentősen csökkent a folyók vízhozama a régióban, Romániában azonban a vízerőművek termeléskiesését kompenzálták a szélerőműparkok és a hőerőművek, miközben a belső fogyasztás 5 százalékkal, 55,6 twh-ra mérséklődött. A romániai áramkereskedőknek jól jött, hogy a paksi erőmű egyik blokkja karbantartás miatt három hónapig nem üzemelt, miközben a szlovéniai atomreaktor is leállt novemberben hasonló okok miatt. Mindez az árak 15 százalékos emelkedéséhez vezetett az áramtőzsdén, a HUPX és a román piac, az OPCOM közötti árkülönbség 9−11 euró volt megawattóránként. A romániai zöld erőművek összkapacitása már tavaly június végén meghaladta a 3000 megawattot, ami a cernavodai atomerőmű két blokkja teljesítményének kétszerese.