Napi Gazdaság

Kaput nyit a gmo-knak Oroszország

Oroszországban június 1-jével lép hatályba a genetikailag módosított organizmusokat (gmo) tartalmazó élelmiszerek regisztrációjának rendszere, amellyel párhuzamosan tesztelik ezek biztonságos voltát. Támogatói szerint ez végre kiemeli a homályból a génmódosított vetőmagok illegális importját, míg ellenzői szerint szélesre tárja a kaput a gmo-kat tartalmazó élelmiszerek előtt. Jelenleg tilos a gmo-k behozatala Oroszországba, a gyakorlatban azonban egyre szélesebb körben használják ezeket − írta a Russia Beyond the Headlines (RBH). Laboratóriumi vizsgálatok nélkül gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy melyik vetőmag genetikailag módosított, a növénytermesztők pedig azt veszik, amelyik a legjobb terméseredményt hozza. Arkagyij Zlocsevszkij, az orosz gabonaszövetség elnöke szerint már mintegy 400 ezer hektáron termelnek módosított kukoricát és szóját. A Greenpeace, amely heves ellensége a gmo-nak, 16 orosz vállalat élelmiszereiben és rengeteg importált termékben is felfedezte ezeket.

A cseh milliárdos a politikát választotta

Andrej Babis, Csehország második leggazdagabb embere visszavonul valamennyi vállalata vezetéséből, hogy a politikának szentelje magát, miután Bohuslav Sobotka kinevezett miniszterelnök felajánlotta neki a pénzügyminiszteri posztot az új cseh kormányban. Babis vagyonát 2 milliárd dollárra becsülik, ő alapította az Agrofert, az ország legnagyobb élelmiszer-, műtrágya- és vegyipari kereskedelmi konglomerátumát. Döntését azzal indokolta, hogy el akarja kerülni az érdekellentétnek még a látszatát is. Miniszteri kinevezése a hónap végére várható.

A szakadék felé tart az ukrán gazdaság

Az ukrajnai politikai válság kimenetele még kétséges, de máris láthatók fenyegető gazdasági hatásának első jelei. A hrivnya már négyéves mélypontra esett az utóbbi hetekben, és az ukrán kötvényhozamok is elszálltak.

Rontott a horvát osztályzaton az S&P

Az elhúzódó recesszióra és a vártnál lassúbb fiskális konszolidációra hivatkozva egy fokozattal, BB-re rontotta Horvátország hosszú lejáratú adósságbesorolását a Standard & Poor's pénteken. Az új besorolás kilátása stabil. Az indoklás szerint az adriai ország 63 milliárd dolláros gazdaságának 2008 óta nem sikerült kitörni a recesszióból, a GDP 64 százalékára rúgó államadósság pedig a piaci források folyamatos emelkedését eredményezi. A zágrábi kormánynak egyelőre nem sikerült kihasználni az uniós csatlakozás előnyeit, belső motor hiányában érdemi gazdasági növekedés idén sem várható, az 5 százalékot meghaladó költségvetési hiány és a jelenleg 21,6 százalékos munkanélküliség csökkentésére tett kétségbeesett kísérleteknek sincs kézzelfogható eredménye. A hitelminősítő intő jeleit látszólag figyelmen kívül hagyták a befektetők, a 2023-ban lejáró horvát adósságpapírok hozama két bázisponttal, 5,81 százalékra mérséklődött pénteken. A horvát kormány 44 milliárd kuna (7,88 milliárd dollár) hitelt venne fel az idén, hogy fedezni tudja a lejáró adósságait és a kölségvetés 16 milliárd kunára rúgó hiányát.

Fellélegezhetnek a fapadosok

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint összeegyeztethető az uniós joggal, ha a légitársaságok a feladott poggyász után extra költséget számítanak fel. A konkrét esetben a Vueling spanyol fapados légitársaság egy utasának két bőrönd után 40 eurót számlázott ki az online vásárolt repülőjegyre, mire az utas panaszt emelt. A spanyol fogyasztóvédelmi hatóság igazat adott neki és 3000 euróra büntette a Vuelinget, amely azonban nem hagyta magát és bíróságra vitte az ügyet. Ezt követően a madridi bíróság fordult az EU luxemburgi bíróságához, azt tudakolva, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a spanyol törvény tiltja a légitársaságoknak, hogy külön pénzt kérjenek a feladott poggyászért. Yves Bot főtanácsnok elutasítja tehát a spanyol tilalmat, de megjegyzi, hogy a légitársaságoknak egyértelműnek kell lenniük az általuk felszámított költségekről, az online jegyvásárláskor világosan fel kell kínálniuk az ügyfél számára az elfogadás vagy elutasítás lehetőségét. Az európai bírákat ugyan nem kötelezi saját főtanácsnokuk véleménye, de az ügyek négyötödében követik azt. Az ítélet néhány hónapon belül születhet meg; szakértők szerint nem kétséges, hogy a bíróság is hasonló állásponton lesz, vagyis nem sodorja veszélybe a fapados légitársaságok üzleti modelljét. Egyes cégek forgalmának akár 30-40 százalékát is kiteszik az extra szolgáltatások, például a feladott poggyász, a helyjegy vagy az elsőbbségi beszállás után felszámított külön költség.

Összevont pert kap a nyakába a Goldman Sachs

A Goldman Sachsnak összevont perben kell felelnie a 2008-as pénzügyi válság előtt eladott jelzáloghitel-fedezetű (CDO) befektetési termékeiért. A bíróság döntése kellemetlenül érinti a céget, amelynek kétmilliárd dollár értékben értékesített, Hudson Mezzazine nevű, utóbb óriásit bukott terméke sok befektetőt vitt padlóra. A szándékos csalást emlegető befektetők csoportját a Dodona hedge fund vezeti. A Goldman el akarta kerülni, hogy a felperesek ügyét összevonva kezelje a bíróság, arra hivatkozva, hogy a 2010 óta zajló ügy túlságosan bonyolult, szerteágazó, nem lehet együtt kezelni a jogeseteket. A bíró azonban éppen azt emelte ki, hogy égbe repítené a költségeket, ha engedné, hogy a CDO-k ügyében indított kereseteket mind egyenként tárgyalják és fölöslegesen terheljék vele az igazságügy rendelkezésére álló forrásokat. Az összevont eljárás megkönnyíti a felperesek dolgát, hogy nagyobb összegű kompenzációt kapjanak alacsonyabb költséggel. Az ügyfelek azzal vádolják a Goldmant, hogy úgy adta el a szintetikus fedezett portfóliót, hogy tudta, milyen kockázatokat rejt, és titokban shortolt is a termékkel, vagyis árfolyamesésre játszott.

Privatizációval csökkentik az olasz adósságot

Megnyitotta az utat a privatizáció újabb hulláma előtt az olasz kormány: a pénteken jóváhagyott rendeletek értelmében piacra kerülhet az első kettő a részleges magánosításra váró kilenc vállalat közül. A 100 százalékban a kincstárügyi minisztérium ellenőrzése alatt álló olasz posta 40 százalékára keresnek vevőt, ez 4−4,8 milliárd eurót hozhat a konyhára − idézte Enrico Letta kormányfőt az ANSA hírügynökség. A másik kiszemelt a szintén a kincstár kezében levő polgári légiforgalmi irányító, az ENAV − ebből 49 százalékot adnak el, amitől egymilliárd euró bevételt vár az államkassza. Idén további privatizációkat is be akarnak indítani, mindez pedig Letta szerint lehetővé teszi, hogy apadni kezdjen az elmúlt hat évben folyamatosan növekvő államadósság. A bevételeket teljes egészében erre fordítják − derül ki a kormányfő szavaiból. Ez némileg ellentmond annak a tavaly novemberi bejelentésnek, amely szerint a privatizációból befolyó összeg felét szánják a GDP több mint 130 százalékára rúgó adósság mérséklésére, a másik felét pedig az állami vállalatok mögött álló hitelintézet, a CDP feltőkésítésére költik.

Davos az optimistáktól volt hangos

Sikerült eloszlatni az eurót övező bizalmatlanságot − hangsúlyozták Davosban az eurózóna vezetői. Az ECB elnöke szerint nem lesz kegyelem a stresszteszten elbukó bankoknak, de az életképesek dolga könnyebb lesz a jövőben. A magyar uniós biztos a válság máig ható szociális következményeire figyelmeztetett.

Régi és új kockázatokra is figyelmeztettek a Világgazdasági Fórumon

Jobb év lesz 2014, mint az előző volt, de bizonyos kockázatokra különösen oda kell figyelni − röviden ez a konszenzus látszott kialakulni a 44. davosi Világgazdaság Fórumon megszólaló gazdasági és politikai döntéshozók között