Két hónapja dúl a politikai vihar Ukrajnában, hiába ajánlották fel a miniszterelnöki széket az ellenzéknek, a tüntetők Viktor Janukovics elnök távozásához is ragaszkodnak. Közben az államfő programot dolgoztat ki a külföldi befektetők számára vonzó körülmények teremtéséről, azokat nyilván elgondolkoztatják a világ televízióit bejáró képsorok Kijev lángokban álló központi teréről.
A válság közel négy éve a legalacsonyabbra taszította a nemzeti valuta, a hrivnya árfolyamát. Az utcai összecsapások kezdete, december eleje óta a hrivnya árfolyama 3 százalékkal, 8,44-ra esett a dollárral szemben. A Financial Times szerint az elmúlt 12 hónapban az árfolyam 4 százalékkal gyengült, s ennek csaknem fele a múlt héten következett be − egyértelműen mutatva a gazdaság reagálását a politikai eseményekre. Nem immúnis a kötvénypiac sem: az év vége felé lejáró ukrán állampapír kamata csaknem 3 százalékkal, 9,3 százalékra ugrott, de még a 2023-ban esedékes kötvény hozama is több mint fél százalékkal nőtt, 8,52 százalékra. Vagyis a piacok arra számítanak, hogy a mostani tragédia hatása hosszú évekre meghatározza az ukrán gazdaság helyzetét. A moszkvai rádió szerint azonban a zuhanás közel sem olyan drámai, mint amilyen bekövetkezett tavaly, mielőtt Oroszország beleegyezett, hogy 15 milliárd dolláros hitelt nyújt Kijevnek. A szakértők szerint amennyiben az ukrán kormány valóban megkapja ezt a pénzt, elkerülheti az államcsődöt, és az állampapírok hozama viszonylag stabil maradhat. Természetesen ha a politikai helyzet romlik, és a kormány elveszti uralmát az események fölött, Moszkva úgy dönthet, hogy késlelteti az átutalásokat, amíg a helyzet tisztázódik, s ezzel megnőne a csőd veszélye.
A kormány még a tüntetések újabb hulláma előtt reagált a gazdasági kilátások romlására: a napokban elfogadott idei költségvetési törvényt módosítva − a 2013-as 3,2 után − az eredeti 3,6-ről a GDP 4,3 százalékára emelte a költségvetési hiány várható összegét. Mint a Reuters megjegyezte, ez még mindig messze van a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi, 7,75 százalékos prognózisától. A mérleg javításához szükséges megszorító intézkedésekre pedig a jelen helyzetben gondolni sem lehet.
A kormány ennek ellenére hivatalosan arra számít, hogy idén sikerül 3 százalékos gazdasági növekedést elérni az orosz gazdasági segítségnek és a harmadával csökkentett gázárnak köszönhetően. Az első 3 milliárd dollárt gyorssegélyként decemberben megkapták, és még ez év elején számítanak a hátralevő 12 milliárdra − közölte az Interfax-Ukraine szerint Mikola Azarov miniszterelnök.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint az új orosz szövetség átmenetileg kisegíti az országot, s a bruttó hazai termék a tavalyi 0,8 százalékos csökkenés, vagyis a recesszió után idén 1,5 százalékkal nőhet − ennyire számít a Moody's Investors Service is −, azonban a következő években ez egyre lassul a szükséges reformok elmaradása miatt.
Szerző: Barabás T. János
