Napi Gazdaság

A Bundesbank horror-forgatókönyve államcsőd elkerülésére

A német jegybank egyszeri vagyonadó kivetését javasolja az eurózóna államcsőddel fenyegetett perifériaországainak. A Bundesbank januári jelentésében azt írja, hogy egy ilyen különadó megfelel a "saját felelősség elvének", amellyel az adófizető tartozik saját államának, mielőtt más országoknak a szolidaritását kellene igénybe venni. (A jegybank szívósan ellenezte a válságba jutott országoknak összeállított mentő csomagot.) A szerzők tisztában vannak a csak vészhelyzet esetére szóló javaslat kockázataival. Hiszen amennyiben sor kerül a vagyonadó kivetésére, az ugyanannyira idézheti elő a válságot, mint amennyire a kezelésére szolgálna. Ugyanis, ha nem kellő körültekintéssel róják ki, a jómódúak megkísérelnék idejekorán külföldre juttatni vagyonukat a különadó elkerülésére, és az ilyen tőkemenekülés még inkább előbbre hozná az államfinanszírozás összeomlását. Ezért a Bundesbank szerint egy ilyen lépésnek − hangsúlyozottan, csakis küszöbönálló államcsőd esetén − villámgyorsan kell megtörténnie, de csakis azt követően, hogy más eszközök, mint a privatizáció vagy különféle megszorító intézkedések nem vezettek eredményre. Abban az esetben ugyanis a tehetősek kasszához invitálása már inkább találkozna a közvélemény elfogadásával. Mindazonáltal a javaslat szerzői azt is egyértelművé teszik, hogy elsősorban az euróválság eddigi érintettjeit tartják szem előtt, és eszükbe sem jut például Németország esetére alkalmazni, mert a német államháztartás összehasonlíthatatlanul jobban áll, mint a periféria országainak pénzügyei. A német gazdaságkutató intézet (DIW) tavalyi becslése alapján a 250 ezer euró feletti vagyonokra kirótt 10 százalékos adó mintegy 230 milliárd euróval gazdagítaná a kincstárt. Hasonló ötlettel tavaly ősszel a Nemzetközi Valutaalap is előállt − amit a közvélemény felhördülésére azután sietve el is temetett. Cipruson a bajba jutott bankoknál kellett a betéteseknek is hozzájárulniuk a pénzintézet megmentéséhez, ami ugyan eredményesnek bizonyult, de a betétesek bizalma erőteljesen megrendült.

Ukrajna veszélyes gócpont maradt

A konfliktus békés rendezése érdekében vonulok vissza − közölte tegnap a távozó Mikola Azarov ukrán miniszterelnök, akinek a lemondását azonnal el is fogadta Viktor Janukovics államfő. Ezzel párhuzamosan a parlament rendkívüli ülésén megsemmisítette a gyülekezési szabadságot erősen korlátozó, alig két hete megszavazott törvénycsomagot − mindez történt abban a reményben, hogy sikerül megfékezni az egyre terjedő tiltakozásokat. Janukovics elnök már a múlt hét végén felajánlotta a kormányfői széket Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezetőnek, ám az ellenzék nem ment bele a csapdát jelentő kompromisszumba. Ukrajnában ugyanis a tényleges hatalom az államfő kezében van, ezért továbbra is ragaszkodnak az elnök távozásához.

Egyre több a sikeres magyar start-up cég

Két magyar start-up céget is kiválasztott az amerikai zsűri a Tech Match versenyen, amelyre összesen négy országból (Németország, Észak-Írország, Csehország, Magyarország) több mint 100 induló vállalkozás jelentkezett. A megmérettetésre 47 magyar start-up adta be projekttervét, a két magyar nyertes február 3−6. között prezentálhat majd a legjelentősebb, innovációban vezető szerepet betöltő amerikai cégek vezetői előtt. A döntőbe került Be-novative egy informatikai platform létrehozásával támogatja a kollektív kreativitást vállalatokon és szervezeten belül, a Remote-Aid pedig egy új orvostechnológiai műszer, mely új lehetőségeket teremt a terhesgondozásban. Magyarországon az elmúlt öt évben nagy változás történt, dinamikusan növekedni kezdett a start-up vállalkozások száma − mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke az MTI-nek. A hivatal tervei szerint a közeljövőben elkészítenek egy tudományos igényű felmérést a magyar start-up vállalatokról.

Határokon túli hatások − növekedési kihívások a feltörekvő országok előtt

Több feltörekvő piaci gazdaság is hullámvasútra került azóta, hogy tavaly májusban a Federal Reserve bejelentette: csökkenteni fogja eszközvásárlási programjának volumenét. Újfent kiderült, hogy mennyire érzékenyek ezek a gazdaságok a határaikon kívüli változásokra.

A Wizz Airen is lehet tabletezni

A Wizz Air légitársaság mostantól engedélyezi a hordozható elektromos készülékek, például mobiltelefonok, elektronikus könyvolvasók és táblagépek használatát a repülési idő bármely szakaszában, természetesen csak repülési üzemmódban. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség új iránymutatást adott ki ezen készülékek használatára, amit a Magyar Nemzeti Közlekedési Hatóság is elfogadott − mondta Daniel de Carvalho, a Wizz Air szóvivője. Az iránymutatásnak megfelelően az utasoknak meg kell győződniük róla, hogy készülékük repülési üzemmódban legyen attól a pillanattól kezdve, hogy a repülő ajtaját bezárják, egészen addig, amíg el nem hagyják a fedélzetet − tette hozzá Daniel de Carvalho. A légitársaság arra kéri az utasokat, hogy ne használják fülhallgatóikat a biztonsági tájékoztatás alatt.

Óriási veszteségre készül az RBS

A pénzügyi válság kitörése, azaz 2008 óta a legnagyobb veszteségről számolhat be a Royal Bank of Scotland Group Plc (RBS), amely újabb 3,1 milliárd fontot (5,1 milliárd dollár) különít el jogi költségekre és kártérítésekre. A 80 százalékban állami tulajdonban levő brit pénzintézet ezen belül 1,9 milliárd fontot fordít azokra a perekre, illetve bírságokra, amelyekkel mindenekelőtt az USA-ban néz szembe, miután 2005−2007 között összesen 91 milliárd dollár értékben adott el jelzálog-fedezetű értékpapírokat úgy, hogy nem nyújtott róluk elég információt. (Más nagybankok, köztük a Deutsche Bank AG és a JPMorgan Chase & Co már korábban kártérítési megállapodást kötöttek hasonló ügyekben az USA illetékes hatóságaival − írta a Bloomberg.)

Az állam fizethet kártérítést a bedőlt utazási irodák helyett

A magyar állam kártérítési felelőssége is felmerülhet abban az ügyben, amely az 5 Kontinens Utazási Iroda bedőlése miatt indult még 2009-ben. A cég még az utazások megkezdése előtt fizetésképtelenné vált, és hiába volt biztosítási szerződése, az csak a befizetett előlegek és részvételi díjak 22 százalékát fedezte. Az utasok ezzel nem elégedtek meg, bírósághoz fordultak egy kártérítési perben, de a magyar állam ellen is eljárást indítottak, mert állításuk szerint az uniós irányelvet nem megfelelően ültették át a magyar jogba, így az eleve nem tette lehetővé a kielégítő kártalanítást. A hivatkozott irányelv szerint az utazásszervezőnek kellő biztosítékot kell nyújtania, hogy fizetésképtelenség esetén az utasok által már befizetett összegeket visszatérítse, illetve a már elutazott utasokat hazaszállítsa. A magyar jogszabály ezzel szemben nem írja elő a befizetések teljes összegére kiterjedő vagyoni biztosíték nyújtását. Mivel az 5 Kontinens betartotta a jogszabályt, a hiányosságért nem vonható felelősségre, a keresetet a Fővárosi Ítélőtábla elutasította.

Duplázna idén a Waberer's International

A Waberer's Inter­national leánycége, a tavaly 700 ezer euró alaptőkével alapított Eur-Unió Trans Kft. (EUT) veszi át a Waberer's Romania teljes flottájának üzemeltetését, a lépést gazdasági és fuvarpiaci folyamatok indokolták − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a vállalat. A cég szerint nemzetközi fuvarozási szolgáltatásai iránti igény az utóbbi években folyamatosan bővült, a kereslet kielégítésére pedig tavaly több mint 1100 új vontatót és 730 pótkocsit szerzett be, flottája ezzel 3200 járműszerelvényre nőtt. A csíkszeredai kamionpark fiatalítását azonban hátráltatták a gépjárműlízing ottani nehézkes és kedvezőtlen pénzügyi feltételei, ezért költségoptimalizációs okokból célszerű volt a korosodó flottát Magyarországon beszerzett és üzembe állított vadonatúj járművekre cserélni − tette hozzá a vállalat.

Fejfájást okozhat a konszolidált iparűzésiadóalap-megállapítás

A kormányzati adópolitika hosszú ideje ismert célja az adóadminisztráció egyszerűsítése, az adójog alkalmazásának könnyítése. Nem újdonság azonban, hogy ezen változtatások időnként a gyakorlatban szakmai kérdéseket vetnek fel. Tanulságos ilyen szempontból megvizsgálni a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő különadóból származó bevétel kiesésének pótlása céljából életre keltett, korábbihoz képest kedvezőtlenebb iparűzésiadóalap-csökkentési szabályokat.