A magyar állam kártérítési felelőssége is felmerülhet abban az ügyben, amely az 5 Kontinens Utazási Iroda bedőlése miatt indult még 2009-ben. A cég még az utazások megkezdése előtt fizetésképtelenné vált, és hiába volt biztosítási szerződése, az csak a befizetett előlegek és részvételi díjak 22 százalékát fedezte. Az utasok ezzel nem elégedtek meg, bírósághoz fordultak egy kártérítési perben, de a magyar állam ellen is eljárást indítottak, mert állításuk szerint az uniós irányelvet nem megfelelően ültették át a magyar jogba, így az eleve nem tette lehetővé a kielégítő kártalanítást. A hivatkozott irányelv szerint az utazásszervezőnek kellő biztosítékot kell nyújtania, hogy fizetésképtelenség esetén az utasok által már befizetett összegeket visszatérítse, illetve a már elutazott utasokat hazaszállítsa. A magyar jogszabály ezzel szemben nem írja elő a befizetések teljes összegére kiterjedő vagyoni biztosíték nyújtását. Mivel az 5 Kontinens betartotta a jogszabályt, a hiányosságért nem vonható felelősségre, a keresetet a Fővárosi Ítélőtábla elutasította.
A magyar testület azonban az Európai Bírósághoz fordult azzal kapcsolatban, hogy megfelelően ültették-e át a nemzeti jogba az irányelvet, és ha nem, úgy kártérítési felelősséggel tartozik-e az állam, a végzésben megjegyezve, az irányelv eredménykötelezettséget tartalmaz, vagyis a cél az utas kártalanítása, ideértve a befizetett összeg visszaadását és a hazahozatalt − ami azt jelenti, hogy az átültetett nemzeti szabályozásnak is ebből kell kiindulnia. Ha a törvény ilyen esetben csak részlegesen biztosítja az utazásra befizetett összegek visszatérítését, az ellentétes az irányelvvel. Az uniós jog által megkövetelt teljes körű visszatérítés helyett csak részlegest ír elő a nemzeti szabályozás, ami megalapozhatja Magyarország kártérítési felelősségét, vagyis az ügyben az ítélőtábla elmarasztalhatja az államot.
Szerző: F. Szabó Emese
