Magyar bankkártya-adatokat loptak el - megvannak a tolvajok
A rendőrség elkapta azokat a bankkártya-klónozókat, akik eszközeikkel magyar kártyaadatokat loptak, amelyeket az amerikai városban használtak fel illetéktelenek.
Meglepetés az autósoknak - jelentős kedvezményeket adnak a biztosítók
Évről évre azt halljuk, hogy a kgfb-piac már elérkezett a falig, innen már nem lehet lejjebb vinni az átlagdíjakat. Azután elérkezik a \"kampány\" és a piac az átlagdíjak további drasztikus csökkenésével szembesül. A biztosítók ma hirdetik ki díjaikat.
A PSZÁF nem engedi az adómegkerülést
Nem tűri majd a PSZÁF, hogy olyan kapcsolt konstrukciókat alkalmazzanak a biztosítók, amelyek egyetlen célja az adó kijátszása. A szükséges átalakításokra kevesebb mint negyvennyolc órát kaptak a társaságok.
Díjváltási dömping lehet a jövő év elején
A kgfb-törvény módosításával az idén utoljára láthatunk egyidejű díjhirdetést a piacon, hiszen januártól minden biztosító tetszés szerint módosíthat majd díjain − egyetlen feltétel, hogy az érintett tarifát annak életbe lépése előtt 60 nappal meg kell hirdetnie az érintett biztosítónak. A megoldás révén a piaci szereplők sokkal könyebben tudnak majd alkalmazkodni a versenytársakhoz − az eddigi, évi egyszeri díjhirdetés lényegében szerencsejáték volt: ha a biztosító túl magas díjakat hirdetett, kiárazta magát a piacról, ha viszont a versenytársak alá ígért jelentősen, egy éven keresztül \"benyelhetett\" komoly kárveszélyt jelentő ügyfélkört.
Nincs megállás: tovább esik a kgfb-átlagdíj
Évről évre azt halljuk, hogy a kgfb-piac már elérkezett a falig, innen már nem lehet lejjebb vinni az átlagdíjakat. Azután elérkezik a \"kampány\" és a piac az átlagdíjak további drasztikus csökkenésével szembesül − tavaly a biztosítási adó bevezetése ellenére csökkent a nettó átlagdíj a hazai piacon, mert lényegében minden biztosító csökkentette a díjait −, a kampány nyertesei és vesztesei így annak nyomán alakultak ki, hogy ki mekkora díjvágást vállalt be, hogy ügyfeleket nyerjen.
Áttörés előtt az aktív kárrendezés?
Jelenleg négy biztosító kínál aktív kárrendezést a magyar piacon, a többiek szerint egyelőre még nem érett meg a helyzet általános bevezetéséhez.
A KBC eddig 300 milliárdot ruházott be Magyarországon
A K&H Bank tulajdonosa, a belga KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba − emlékeztetett a bank alapításának 25 éves jubileumát köszöntő beszédében Marko Voljc, a KBC Csoport közép- és kelet-európai és oroszországi üzleti egységének vezérigazgatója. A magyar bankot is irányító szlovén szakember szerint a KBC Magyarország iránti elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, hogy az elmúlt évek történései ellenére a KBC továbbra is fő piacaként aposztrofálja Belgium mellett Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát. A KBC a pénzügyi válság kezdetén, 2008 végén a Bécsi Kezdeményezés egyik aktív tagjaként vállalta, hogy továbbra is támogatja a magyar lakossági, kkv-, vállalati és önkormányzati ügyfelek, valamint a magyar állam hitelezését, és likviditási többletét a Magyar Nemzeti Banknál helyezi el. A vállalásnak megfelelően a K&H Bank magyar állampapír-állománya 2008 szeptemberében 700 milliárd forint volt, amely összeg idén júniusban 900 milliárd forintra rúgott.
Stabil a hazai takarékszövetkezeti szektor
A kizárólag hazai tulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézetek megfontolt hitelezési gyakorlatuknak köszönhetően a működésükhöz szükséges pénzforrásokat saját erőből biztosítják, nyereségük pedig itthon marad, az országot gyarapítja − mondta Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a Takarékossági Világnap alkalmából tartott ünnepségen. A szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése az 1640 milliárd forintos mérlegfőösszeg alapján 5 százalék körüli. A takarékok betétállománya meghaladja az 1370 milliárd forintot, a nettó hitelállomány értéke 740 milliárd forintra rúg, ami kiemelkedő, 55 százalékos hitel−betét mutatót kölcsönöz a szekornak. A takarékok sajáttőke-nagysága eléri a 132 milliárd forintot. A takarékoknál van a háztartási forintbetétek közel 20 százaléka, és hasonló a részesedésük a mezőgazdasági hitelezésben és az önkormányzati számlavezetésben is, míg a lakossági hitelek 13 százalékát nyújtják.
Áttör az NFC a kártyahasználatban
A MasterCard új, NFC-alapú fizetési szolgáltatások indulását jelentette be. Az utóbbi években mind a mobilszolgáltatók, mind a készülékgyártók egyre nagyobb figyelmet szenteltek az NFC (Near Field Communication) technológiának, amely többek között lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli, érintés nélküli fizetést. A szolgáltatók által most bejelentett programokban az NFC technológia elfogadói bázisát a MasterCard érintés nélküli rendszere, a PayPass adja. Lengyelországban a kártyacég a T-Mobile, valamint az Orange távközlési vállalatokkal, míg Olaszországban a Vodafone teszi elérhetővé ügyfelei számára az NFC-s fizetést minden MasterCard® PayPass™-képes terminálon. Az érintés nélküli szolgáltatást lehetővé tevő megoldás áttörése látványos: bevezetése óta 41 országban, több mint 500 ezer elfogadóhelyen használhatók a MasterCard PayPass plasztikok. A kártyacég a Berg Insights kutatócég becsléseire emlékeztet, amely szerint 2017-re világszerte több mint 43 millió NFC-képes fizetési terminál működhet − ami azt jelenti, hogy éves szinten közel 50 százalékos növekedés lesz majd ezen a piacon. Európában 2017-re várhatóan a terminálok 78 százaléka lesz képes fogadni az NFC készülékek jeleit.
Citibank: személyi hitel nagyobb célokra
A Citibank új, XXL Személyi Hitel elnevezésű konstrukcióval lépett piacra. Mint azt Jon Wiggins, a Citibank lakossági üzletágának vezetője elmondta, a termékfejlesztésre azért került sor, mert ügyfeleik közül többen jelezték, hogy néhány, nagyobb pénzügyi forrást igénylő tervükhöz bizonyos esetekben több hitelre lenne szükségük. A Citibank XXL Személyi Hitelt ennek érdekében alakították ki, az ügyfelek 3−6 millió forintnyi hitelt igényelhetnek 17,9−19,9 százalék közötti, hitelbírálattól és a szerződéses feltételek különböző szintjeinek teljesülésétől függő kamatszint mellett. Batara Sianturi, a Citibank Magyarország elnök-vezérigazgatója szerint az új személyi kölcsön is beleillik abba a stratégiába, amely szerint olyan termékekkel akar a Citibank Magyarországon megjelenni, amelyek az ügyfelek pénzügyi terveinek megvalósításához úgy járul hozzá, hogy az ügyfél a terméket rugalmasnak, biztonságosnak és kényelmesnek tartja.
