A magyar kgfb-piacon az átlagdíj két év alatt 34 százalékkal esett, ennek okán érdekes kettősség figyelhető meg: egyrészt az ügyfelek 2-3 ezer forintért már korántsem biztos, hogy váltanak majd, ám − hiába csökken az autóhasználat s ezzel együtt a kárgyakoriság is − ilyen átlagdíjak mellett az üzletág nyereségessége igencsak kérdéses. Aligha meglepő, hogy a biztosítók az elmúlt években egyre inkább a szolgáltatási oldal felé igyekeznek terelni az ügyfeleket, a tendenciát a MÁV ÁBE csődje és az azzal járó kifizetési problémák megsegítették: az elmúlt években a biztosítót váltóknak egyre inkább számít, hogy amelyik biztosítóval szerződést kötnek, annak rendben legyen a renoméja − néhány ezer forintot megér egy biztonságosabbnak gondolt társaság ügyfelének lenni.
Az igazi váltást, a szolgáltatásminőség alapú értékelés még hangsúlyosabbá válását ugyanakkor az okozná, ha a választott biztosító nem csak az általunk okozott kárt rendezné, hanem a nekünk okozott kár esetében is eljárna és elszámolna a károkozó biztosítóval. Ezt a gyakorlatot itthon aktív kárrendezésként ismerik, Európa számos országában bevett gyakorlat, s jövőre Romániában is kötelező lesz.
Magyarországon eddig négy társaság (Allianz, Generali, Signal, Uniqa) kötött aktív kárrendezési megállapodást, ám a tételes elszámolás más biztosítókkal igen nehézkes volt − számos esetben csak perekkel lehetett elfogadtatni a társbiztosítókkal az akitív kárrendező biztosítók kalkulációit.
Újdonságként az idei kampányban a Groupama Garancia is előrukkol egy aktív kárrendezéses termékkel. A \"Kárexpressz\" szolgáltatás újdonsága, hogy ellentétben a \"négyek\" megoldásával, megkötésének nem lesz feltétele, hogy a biztosított cascoszerződést is kössön: az igen komoly, baleseti és műszaki asszisztencia szolgáltatás mellett kínált aktív kárrendezés szolgáltatás éves díja 4490 forint lesz − számolt be Máhig Attila, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója.
A lapunk által megkeresett biztosítók megosztottak a termékkel kapcsolatban. Aligha meglepő, hogy a szolgáltatást egyébként is nyújtó társaságok kedvezően ítélik meg az aktív kárrendezés jövőjét. Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási osztályigazgatója szerint komoly érv lehet a szolgáltatás mellett, hogy az ügyfél a gyors anyagi kártalanítás mellett kényelmes ügyintézést kaphat attól a biztosítótól, amelyikben megbízik, hiszen maga választotta partnerül. Az Allianz is támogatja az aktív kárrendezés magyarországi bevezetését, mert ezzel minden biztosító érdekeltté válna a minőségi szolgáltatás nyújtásában − érvel Horváth Andrea, a társaság nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese is, hangsúlyozva, hogy a biztosító továbbra is megtartja ezt a jól működő kiegészítő módozatát, ahol évi 2400 forintért nyújtják a kényelmi szolgáltatást. A megoldás révén − mondta a szakember − az ügyfélnek nem kell esetenként hetekig várni, amíg a javításra megérkezik a károkozó társaságának engedélye.
A többiek közül a legmarkánsabb véleményt talán Tóth Sándor, a Köbe ügyvezető igazgatója fogalmazta meg. Ahogy mondta: a jelenlegi formában működő, \"számoljunk el egymással a másik magas kárrendezési költségén\" típusú megoldás az egyesület számára nem alternatíva. Az aktív kárrendezéssel szemben foglalt állást Tóth István, az Union nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja is, aki szerint a szolgáltatásnak nincs hozzáadott értéke az ügyfélre nézve, ráadásul meglátásuk szerint nemhogy gyorsítaná, épp ellenkezőleg, lassíthatja a kárrendezés folyamatát.
Bár néhány európai országban megfelelően működik az aktív kárrendezés, itthoni bevezetésének nem híve a K&H Biztosító sem. Kaszab Attila nem életágért felelős vezérigazgató-helyettes szerint ugyanis a piac összességében felelősen, megbízhatóan és korrekt színvonalon működteti a kgfb kárrendezési rendszerét, az ügyfelek lényeges jogai és érdekei összességében teljesülnek. Nyitottabb Ertl Pál, a Waberer Biztosító képviselője. A társaság − mint mondta − a piaci versenyben partneri viszonyra törekszik, így azokkal a biztosítótársaságokkal, amelyek az aktív kárrendezés mellett teszik le a voksot, szívesen megvizsgálják az együttműködés lehetőségét.
- Az Aegon a piacvezető lakásbiztosító, így aligha meglepő, hogy számukra elsősorban a lakásos ügyfelek megtartása, illetve megszerzése lesz a cél.
- A Genertelnél jellemzően megmarad a tavalyi kedvezménystruktúra, ugyanakkor bevezetnek olyan kedvezményeket, amelyek az ügyfél jellemzőit közelebbről is képesek leírni − pl.: foglalkozás, családi állapot.
- A Köbénél új kedvezmény lesz a tízéves tulajdonviszonyt díjazó tulajdonlási kedvezmény, ahol a tíz évnél régebbi azonos gépjárműhöz tartozó tulajdonosokat igyekeznek majd megszólítani. A társaság új kiegészítővel is készül, ennek részleteit ugyanakkor még nem hozták nyilvánosságra.
- A K&H Biztosító idén nem alakítja át jelentősen a kedvezménystruktúrát s új kereskedelmi kedvezményt sem vezet be − alapvetően a jelenleg is elérhető kedvezményrendszert viszik tovább 2013-ra.
- A Posta Biztosító a 30-as korosztálynak és a szenioroknak (55+) kínál a korábbinál jelentősebb kedvezményt, de a korábbinál jobban járnak az állami vállalatok munkavállalói is.
- Az Unionnál a 2013. évi kötelező biztosításokra is kiterjesztik a SuperShop programmal való együttműködést: a program részeként már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után is adnak SuperShop pontokat ügyfeleiknek.
- A Waberer Biztosítónál új kedvezmény a casco-együttkötés, a jármű gyártmányára és korára adott kedvezmény.
