Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai hitelállomány növekedése nem volt túlzott a 2000-s évek elején, s ugyanez igaz az adósságnövekedés terén is. Ami miatt Magyarország mégis jobban kitett volt az elmúlt éveknek, az a megtakarítások rendkívül alacsony szintje − vélekedik Rik Scheerlinck. A K&H Bank vezérigazgatója szerint hazai megtakarítások nélkül a hitelbővülést a bankoknak külföldről kellett finanszírozniuk, ennek volt betudható az elszállt hitel/betét arány. A szakember szerint mintegy két év kell még ahhoz, hogy a hazai hitel/betét mutató 100 százalék közelébe csökkenjen.
Nem igaz az az állítás sem, hogy a hazai bankrendszer túlzottan nyereséges lett volna − hívta fel a figyelmet a bankvezető. Az eszközarányos nyereség a legjobb években, 2005−2006-ban sem haladta meg a 2 százalékot, azóta pedig folyamatosan, messze alulmúlja a régiós versenyországok nyereségességét a magyar bankok teljesítménye. Ennek ellenére folyamatos a külföldi bankok tőkejuttatása az ország bankjaiba − 2011−12-ben 600 milliárd forintot meghaladó volt a tőkeemelés.
Az elkövetkező évek banki kihívásainál látni kell, hogy a szigorúbb szabályozás, a nagyobb tőkeköltség miatt a banki hitelállományok növekedése nagyon nehéz lesz, sőt Rik Scheerlinck a hitelállományok további leépülésétől tart, pedig − miként Huszár Róbert, a bank vállalati üzletágvezetője figyelmeztetett − hazánk az egyetlen régiós ország, ahol a vállalati hitelállomány a gazdasági válság kitörése óta nem tud növekedést felmutatni − az állomány a 2008-as közel 9000 milliárd forintról idén szeptemberre 7000 milliárd forintra olvadt.
Az elkövetkező két évben a kínálati oldalt a szigorodó feltételek, a bankok − veszteségeikből fakadó − megroppant tőkehelyzete, a likviditási nehézségek és a bizonytalan gazdasági kilátások szűkítik. A keresleti oldalon ugyanakkor jól látszik, hogy teljesen hiányzik a beruházási igény − a beruházási szint növekedése ma már stabilan az avultatási szint alatt áll. A bizonytalan gazdasági környezetben az emberek nem kockáztatnak, így viszont nagyon szűk piac marad finanszírozható − az exportra termelő nagy cégek és azok beszállítói azok, amelyek ma még kereslettel bírnak a piacon.
A vállalati hitel/betét mutató a válság előtt 220 százalékon állt − ez normális a vállalati területen. Idén nyárra az arány 165 százalékra szűkült, s jól látható, hogy a vállalati szektor inkább a megtakarítói oldalon aktív, ami szintén azt mutatja, hogy a bizalom hiánya miatt a cégek nem mernek fejlesztésekbe fogni, a pénzüket dolgoztatni. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyébként tőkehiányos országban immár nem csak a külföldi befektetőket, hanem már a hazai cégeket is meg kell győzni arról, hogy érdemes beruházni. A bankoknak igenis érdeke finanszírozni a beruházásokat, s többségük jelenlegi tőkehelyzete − messze magasabb mutatókkal bírnak, mint az elvárt − bőven ad lehetőséget a hitelvolumen növekedésének.
