Nagy Nándor László

Csökkenő betétállomány − csökkenő betétvédelem

Napi grafikonok

Kinőhetik a kkv-szektort az nhp-forráshoz jutó vállalatok

Az elmúlt hét elejéig a bankok a növekedési hitelprogram (nhp) első körében meghirdetett 750 milliárd forintból közel 600 milliárd forintot meghaladó keretet hívtak már le, s mivel az utolsó héten még komoly tételek lehívása volt várható, így összességében bőven 90 százalék felett lehet a felhasználás − értesült a Napi Gazdaság. Az viszont továbbra is kérdéses, miként számolhat kétféleképp a bankrendszer és a Magyar Nemzeti Bank azzal kapcsolatban, hogy a hitelek mekkora része szolgált valódi beruházási célt, illetve mekkora részt tett ki a hitelkiváltás. Az nhp második ütemének szeptember 11-i bejelentésekor Balog Ádám MNB-alelnök arról tájékoztatott, hogy akkori visszajelzéseik alapján a nullaszázalékos kamatozás mellett nyújtott refinanszírozási hitelkeret 60 százalékát új beruházások finanszírozására csatornázta tovább a bankrendszer, miközben a hitelintézetek sajtónyilatkozatai rendre 50−60 százalékos hitelkiváltási arányról szóltak. (A jegybank is banki adatokból dolgozott.)

Kormánycélokat írna át az ingyenes készpénzfelvétel

Rendkívül bonyolult módon megoldható, összességében a kormány eddig hangoztatott, a készpénzmentes fizetés elősegítését támogató terveivel szembemenő elképzelésnek tűnik az a fideszes javaslat, amely alanyi jogon havi két alkalommal, a hírek szerint mintegy 150 ezer forintig ingyenessé tenné a bankkártyás készpénzfelvételt.

Összevetésre érettek a banki számlakonstrukciók

Október elejével nagyjából minden hitelintézetnél beárazódik a kondíciós listákba a tranzakciós illeték évközi emelése, azaz a készpénzfelvételnél 3-ról 6 ezrelékre, az elektronikus tranzakcióknál 2-ről 3 ezrelékre növekvő illetékteher. A változtatások alaposan átrajzolják a banki ajánlatokat is − derült ki a Bankráció.hu által a Napi Gazdaság számára kiválogatott adatok összehasonlításából. Gergely Péter, a portál szakértője szerint június közepéhez képest − amikor a nemzetgazdasági miniszter bejelentette a tranzakciós illeték emelését − számottevően változtak meg a banki költségek.

Decemberig eldől: megáll-e a banki kartellvád

Annak, hogy a bankok összehangoltan léptek volna, ellentmond a pénzintézeti képviselők szerint, hogy pénzintézetenként más időben és más mértékben történtek meg a hitelkiváltásra alkalmas kölcsönökkel kapcsolatos kamatlépések - hangzott el a banki végtörlesztési kartellel kapcsolatos tárgyaláson.

A kormány nem hagyta ott a devizahiteles tárgyalóasztalt

Novemberben a kormány a devizahitelesek megmentésére a lehetőségek − köztük a bankszövetség által javasoltak − közül azt a megoldást választja, amelyik a legkisebb kockázattal jár a gazdaságra nézve. A hiánycélt és a devizatartalékot nem veszélyeztetheti a csomag − mondta Orbán Gábor államtitkár.

Decemberig eldől: megáll-e a kartellvád

A maradék tíz pénzintézet képviselőjének beszámolójával folytatódott és öt és fél órán keresztül tartott a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) a banki végtörlesztési kartellel kapcsolatos tárgyalás. A pénzintézeti képviselők szerint a végtörlesztésről szóló − menet közben többször módosított − jogszabály kapcsán minden hitelintézet végzett számításokat azzal kapcsolatban, hogy potenciálisan milyen veszteséget jelent majd számukra az intézkedés és ennek fényében hozták meg saját üzleti döntéseiket. Annak, hogy a bankok összehangoltan léptek volna, ellentmond a pénzintézeti képviselők szerint, hogy pénzintézetenként más időben és más mértékben történtek meg a hitelkiváltásra alkalmas kölcsönökkel kapcsolatos kamatlépések. Ez utóbbit maga a GVH is elismerte, hiszen az eljárás indítását képező vád is arról szólt, hogy az érintett hitelek kamatszintje 0,5−2 százalékkal emelkedett, ami ugyanakkor jelentős eltérés. A jogi képviselők szerint az is csökkenti a kartellvád hitelességét, hogy a pénzintézetek egymással is versenyeztek, hiszen − igaz, különböző aktivitással, de − mindenhol voltak olyan ügyletek, amelyeknél az ügyfél nem a saját bankjánál, hanem más hitelintézetnél lévő devizahitele lecseréléséhez keresett és kapott kiváltó kölcsönt a banktól. Abban a döntésben pedig, hogy az ügyfél melyik hitelintézetet keresi meg hiteligényével, sok esetben épp a kiváltó hitelek kamata közötti jelentős különbség volt a döntő. Érdekesség, hogy a \"vádlottak\" között fogyasztási hitelt nyújtó társaság is van, más pénzintézettel szemben pedig az képezi a vád alapját, hogy a bank épp a vizsgált időben állította le korábbi hitelakcióját.

Banki kartellvizsgálat: a kockázatkezelők döntöttek?

A bankok végtörlesztési kartellezésével kapcsolatos tárgyalás első napján kiderült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a bankok összebeszélését egy korábban a CIB-nél, ma pedig egy másik nagybanknál dolgozó \"védett tanú\" vallomására alapozza. Eszerint a bankok kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársai két alkalommal is üzleti reggeli keretében (lásd keretes írásunkat) vitatták meg a végtörlesztéssel járó kockázatokat. A tanú által említett két alkalom egyike három nappal követte 2011. szeptember 12-ét, amikor Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette a végtörlesztéssel kapcsolatos kormányzati terveket, ám a szabályozás részletei nem voltak nyilvánosak. A második találkozó október 3-án volt, addigra viszont − mivel a törvényt a köztársasági elnök szeptember 26-án aláírta és 29-én hatályba is lépett − számos bank már lépett.

Banki kartellvizsgálat: a kockázatkezelők döntöttek?

A bankok végtörlesztési kartellezésével kapcsolatos tárgyalás első napján kiderült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a bankok összebeszélését egy korábban a CIB-nél, ma pedig egy másik nagybanknál dolgozó \"védett tanú\" vallomására alapozza.