Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Parlament szeptember 10-i módosító javaslataival immár közel végleges formát öltött a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv.
A most meghatározott feltételrendszer erős szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a hitelfelvevő már a figyelemfelhívó reklámokban, illetve a döntéshez szükséges dokumentumok áttanulmányozása során egységes, részletes, számára megfelelő magyarázatokat kaphasson. Előírás lenne, hogy a fogyasztónak minimum 7, de maximum 10 napja lenne az ügylet következményeinek mérlegelésére − a díjmentes elállás lehetőségét akár a hitelszerződés megkötését követő időszakra is alkalmazná a bizottság.
A szabályozás bevezetné az Egységes Európai Adatlapot (EEA), amely egyebek mellett a változó kamatozású termékek esetében tájékoztatná az ügyfelet a változásnak a fizetendő összegekre és a thm-re gyakorolt lehetséges hatásairól − pontosan meg kell majd határozni azt az időtartamot, amelynek során a kezdeti törlesztőrészlet mértéke változatlan marad, valamint meg kell adni, hogy a későbbiekben mikor és milyen gyakorisággal változik a törlesztőrészlet. A jobb megértést segítené, hogy a változó kamatozás esetén példaszámításnak kellene bemutatnia a maximált hitelkamat esetén fizetendő törlesztőrészlet mértékét − amennyiben nincs kamatmaximum, úgy a rendelkezésre álló leghosszabb intervallum, de maximum 20 év legmagasabb kamatszintjét kell tartalmaznia az adatlapnak.
Alapvető fontosságú megvizsgálni és ellenőrizni a fogyasztó hitel-visszafizetési képességét és hajlandóságát a hitelmegállapodás megkötése előtt − az irányelvtervezet szerint e tekintetben messze nem elegendő annak a vizsgálata, hogy az ingatlan forgalmi értéke jelentősen meghaladja-e a fedezetül felajánlott ingatlan értékét. Az irányelv lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy hitelfedezeti korlátot vezessenek be.
Az irányelv teljesen bevett gyakorlatnak tekinti a devizahitelezést, ugyanakkor − mivel a külföldi pénznemben történő hitelfelvétel jelentős kockázatokkal jár − kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az általuk vállalt kockázatokkal. Emellett a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a hitelfelvevőknek a futamidő alatt lehetőségük legyen az árfolyam-kockázati kitettségük mérséklésére. Erre a hitel pénznemének az átállás iránti kérelem napján érvényes piaci átváltási árfolyamon történő átváltását nevesíti is a javaslat. Az uniós irányelv előírná a hitelezőnek, hogy írásban rendszeresen figyelmeztesse a fogyasztót, ha a még fennálló tartozás vagy a rendszeres törlesztőrészletek összege több mint 20 százalékkal eltér a hitelfelvételkori értéktől. (Az EEA-ban fel kell hívni az ügyfelek figyelmét, hogy a törlesztőrészlet 20 százaléknál nagyobb mértékben is emelkedhet.) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az árfolyamkitettség csökkentését szolgáló megoldások rövid leírását. Az irányelv egyéb devizahiteles szabályozás előírását is elfogadja, tiltja ugyanakkor, hogy az egyéb szabályokat a tagállamok visszamenőleges hatállyal alkalmazzák.
A tagállami szabályozás rendelkezhet úgy, hogy a nem fizető adósoknak felszámított díjak csak olyan mértékűek lehetnek, amelyek a hitelezőnek a nemteljesítés miatt felmerült költségeit fedezik, nyereség itt nem képződhet − a díjak tekintetében felső korlátot lehet megállapítani.
Miután a kényszer-értékesítések jelentős következményekkel járnak mind a hitelezők, mind a fogyasztók és esetleg a pénzügyi stabilitás szempontjából is, az irányelvtervezet szerint helyénvaló arra ösztönözni a hitelezőket, hogy már korai stádiumban proaktívan kezeljék a növekvő hitelkockázatot, ésszerű türelmi időt adjanak az ingatlan-végrehajtási eljárás megindítása előtt és az értékesítéskor igyekezzenek a legmagasabb vételárat kapni az értékesített ingatlanért. Ha az ingatlan-végrehajtási eljárás befejeződése után még van fennmaradó adósság, akkor a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk a (családi/magáncsőd) szabályok megalkotásakor, amely gondoskodik a minimális megélhetési feltételek védelméről és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a hosszú távú eladósodottság elkerülése mellett megkönnyítik a hitel visszafizetését.
Napi Gazdaság, Koncz György
