Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hét elejéig a bankok a növekedési hitelprogram (nhp) első körében meghirdetett 750 milliárd forintból közel 600 milliárd forintot meghaladó keretet hívtak már le, s mivel az utolsó héten még komoly tételek lehívása volt várható, így összességében bőven 90 százalék felett lehet a felhasználás − értesült a Napi Gazdaság. Az viszont továbbra is kérdéses, miként számolhat kétféleképp a bankrendszer és a Magyar Nemzeti Bank azzal kapcsolatban, hogy a hitelek mekkora része szolgált valódi beruházási célt, illetve mekkora részt tett ki a hitelkiváltás. Az nhp második ütemének szeptember 11-i bejelentésekor Balog Ádám MNB-alelnök arról tájékoztatott, hogy akkori visszajelzéseik alapján a nullaszázalékos kamatozás mellett nyújtott refinanszírozási hitelkeret 60 százalékát új beruházások finanszírozására csatornázta tovább a bankrendszer, miközben a hitelintézetek sajtónyilatkozatai rendre 50−60 százalékos hitelkiváltási arányról szóltak. (A jegybank is banki adatokból dolgozott.)
Az nhp II.-nél egyértelműbb a helyzet: a pénzintézetek a keret 90 százalékát új beruházás finanszírozására kötelesek fordítani, hitelkiváltásra forrást csak az a bank nyújthat ügyfelei részére, amelyik vállalja, hogy egy egységnyi hitelkiváltásra kért MNB-refinanszírozás mellé 9 egységnyi új (beruházási) hitelt is kihelyez. Módosult az első körhöz képest a jegybanki forrás elosztásának módja is: a meghirdetett keretből a megkötött hitelszerződések után kérhető a refinanszírozási forrás, azaz az MNB nem kvóta alapján, hanem \"érkezési sorrendben\" nyújtja a bankoknak a továbbra is nullaszázalékos kamat mellett elérhető forrást. A program igyekszik honorálni az nhp I.-ben jól teljesítő hitelintézeteket azzal, hogy az igényelhető maximális hitelösszeget az adott bank 2013. szeptember 30-án fennálló, azaz már az nhp I. eredményeit is tartalmazó kkv-hitelállományának mértékében maximálták.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
Az elkészült, módosított terméktájékoztató több kérdést is tisztáz. Ezek közül a legfontosabb változás az nhp I.-hez képest, hogy az MNB már nem ragaszkodik ahhoz a kitételhez, amely szerint az olcsó jegybanki forrás nyomán maximum 2,5 százalékos kamatozás mellett hitelt kapó vállalkozásnak az igényléshez hasonlóan a visszafizetés teljes időszakában is az uniós kkv-definíción \"belül\" kell maradnia. Ez számos olyan közepes cég fejlesztéseit gátolta volna meg, amelyek a tervbe vett bővítéssel például átlépték volna a 250 főben maximált kkv-keretet. Az új szabályozás csak azt egyértelműsíti, hogy annak a cégnek van lehetősége jelentkezni a programba, amelyik 2013. augusztus 31-én megfelelt a kkv-kritériumoknak.
| I. pillér (új hitel) | II. pillér (hitelkiváltás) | |
| Beruházási hitel | 3,8 | 1,3 |
| Forgóeszközhitel | 3,6 | 1,6 |
| Forrás: Forrás: MNB |
Nem történt viszont meg a bankok által várt áttörés a forgóeszköz-finanszírozás terén: lapunk információi szerint az átdolgozott nhp II. terméktájékoztatójában is maximum egyéves futamidőre igényelhetnek jegybanki forrásból tőkepótló finanszírozást a vállalkozások. Korábban volt olyan ötlet, amely hosszú lejáratú, keretjellegű hitelmegoldás alkalmazásával legalább két-három éves átlagos futamidőre tolta volna ki a forgóeszköz-finanszírozás lehetőségét, a jegybank azonban azon az állásponton volt, hogy ez számos visszaélésre adna lehetőségét, ráadásul a cégek mindennapos likviditási gondjainak megoldásától aligha várható, hogy teljesül a program fő célja, a gazdaság élénkítése. Ráadásul − hívják fel a figyelmet a szakemberek − szinte bizonyos, hogy az nhp nyomán a kiegészítő területeken, például épp a forgóeszköz- vagy az önerő-finanszírozás terén, a kereskedelmi bankok számottevő árazási versenye alakulhat ki. A jegybanki statisztikák jól mutatják, hogy az olcsó forrás lehetősége már pusztán megjelenése okán alkalmas volt a kamatszintek csökkentésére.
