Rendkívül bonyolult módon megoldható, összességében a kormány eddig hangoztatott, a készpénzmentes fizetés elősegítését támogató terveivel szembemenő elképzelésnek tűnik az a fideszes javaslat, amely alanyi jogon havi két alkalommal, a hírek szerint mintegy 150 ezer forintig ingyenessé tenné a bankkártyás készpénzfelvételt.
A fő problémát az okozza, hogy a készpénzfelvétel alanyi joggá alakítása miatt minden bizonnyal megugrik majd a készpénzhasználat, márpedig ennek társadalmi költségei − miként az MNB korábbi tanulmánya jelezte − éves szinten százmilliárd forintos felesleges kiadást jelentenek a nemzetgazdaságnak. A pótlás, az őrzés, a szállítás költségein túlmenően az a legnagyobb kockázat, hogy a készpénzhasználat növekedésével exponenciálisan növekszik a feketegazdaság. Ezen az online pénztárgépek sem segítenek, hiszen jól tudható, hogy a kereskedőknél/szolgáltatóknál nem a fiktív (értsd, az adóhatósághoz el nem jutó) számlák segítségével, hanem sokkal inkább a nyugtaadás elmaradása révén dívik a számlamentes fizetés. A Napi Gazdaság régóta hangoztatja, hogy a költségvetés sokkal többet érhetne el azzal, ha illetékmentessé tenné a bankkártyás fizetést − lemondva évi kevesebb mint 6 milliárd forintnyi tranzakciós illetékbevételről −, hiszen így mindenkinek elemi érdeke lenne a plasztik használata, az ilyen tranzakciók pedig nem maradhatnának rejtve az adóhatóság elől. Ezzel szemben − hívják fel a figyelmet szakértők − a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel még arra a szintén politikai támogatást sem nélkülöző újfajta gyakorlatra sem jelent majd megoldást, amely arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy fizetésüket készpénzben kérjék munkáltatóiktól.
Bár Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint olyan jogszabályt akarnak alkotni, amely megtiltja majd a bankoknak, hogy az ingyenes készpénzfelvétel költségét ráterheljék a fogyasztókra − például a számlavezetési költség növelésével −, az ellenőrzés lényegében lehetetlen. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy egy ilyen intézkedés nyomán a bankoknak csökkenő bevételeik mellett még kevesebb lehetőségük marad arra, hogy például a megemelt tranzakciós illeték ellenére továbbra is illetékmentesen biztosítsák a kártyás vásárlások lehetőségét. Az illeték átterhelésével pedig ismét a készpénzmentesítés társadalmi céljának teljesülése kerülne távolabbra.
