Molnár Gergely

Nemsokára fizet az Egis

Januári éves közgyűlésének döntése értelmében hamarosan megkezdi a 2006-2007-es üzleti éve utáni osztalék kifizetését az Egis gyógyszergyár. A részvényenként 120 forintos osztalék kifizetésének kezdőnapja május 13., az osztalékra az jogosult, aki a május 5-ei fordulónapon a részvény tulajdonosa. Akinek még nincs Egis-részvénye, de szeretne osztalékot, annak legkésőbb az április 28-ai tőzsdezárásig kell vásárolnia. Az Egis-osztalék után a magánszemélyek tíz százalékkal adóznak.

Változásokat sürget az állampapírpiacon az MNB

Bár a kötvényhozamok az elmúlt hetekben emelkedtek, a márciusban jelentkező állampapír-piaci likviditási problémák jelenleg is fennállnak - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című, tegnap bemutatott kiadványában. Király Júlia, a jegybank alelnöke a kiadvány kapcsán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, szükség lenne az állampapírpiac működési hatékonyságának fejlesztésére. Mint emlékezetes, február utolsó napjaiban és március elején az állampapír-piaci hozamok jelentősen emelkedtek, ezzel párhuzamosan az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete, a swap-spread szokatlanul nagy mértékben nőtt. A jelentés megállapítása szerint az állampapírpiac normális működésének leállásában technikai és fundamentális okok is szerepet játszottak. Önmagában az a tény, hogy március elején a globális pénzpiacokon minden kockázatosabb eszköz felára nőtt és az állampapírpiacok likviditása visszaesett, nem magyarázza az itthon történteket, hiszen a magyar hosszú hozamok nagyobb mértékben emelkedtek, mint az eurózóna egyébként érintett kockázatosabb országaiban és a feltörekvő országokban. A globális folyamatok mellett a jegybank szerint még hat különböző tényező játszott szerepet a jelentős hazai hozamemelkedésben. Ezek között szerepel a hazai nyugdíjpénztárak folyamatos portfólióátrendezése (állampapírból a részvények irányába). Egy másik tényező a hazai intézmények és elsődleges forgalmazók azon gyakorlata, hogy részben a swappiacon fedezik állampapír-pozícióikat, s a swap-spread tágulása a pozíció zárására, vagyis kötvényeladásra kényszerítheti őket. Január-februárban a piaci szereplők egy része a swap-spread szűkülésére számított, s ilyen irányú spekulatív ügyleteket kötött, az ezzel ellentétes piaci folyamat viszont ezeket kiütötte, ismét csak kötvényeladást indukálva. A piac hirtelen kiszáradása és a jelentős hozamemelkedés a jegybank szerint a hazai gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátásaival és a külső adósság magas szintjével is magyarázható, valamint, nyilván ettől nem függetlenül, azzal, hogy a külföldi piaci szereplők a jelentősen megemelkedett hozamok láttán sem jelentek meg vevőként a piacon. Az MNB megállapítása szerint az állampapírpiac és a forint-kamatswappiac erősen szegmentált. Az államkötvények másodpiacán az elsődleges forgalmazók a fő árjegyzők, és az ÁKK aukcióin is ők szerepelnek, vagyis egy külföldi vagy belföldi végbefektető rajtuk keresztül vásárolhat állampapírt. A kamatswappiacon ezzel szemben londoni befektetési bankok jegyeznek árat, s a forgalom zömét is ők bonyolítják. Az állampapírok elsődleges forgalmazói közt nem található külföldi bank, ők nehezen teljesíthetőnek találják a nemzetközi gyakorlatban is szigorúnak számító belépési feltételeket. Ezért az államkötvény- és a kamatswappiac közötti kapcsolat gyenge, aminek a márciusi piaci felfordulások kialakulásában is szerepe lehetett.

Az ING nem a magyar olajrészvényt ajánlja

Internetes hírforrások szerint a Mol-részvényekre vonatkozó célárát a korábbi 30 ezer forintos szintről 23 100 forintra csökkentette az ING. A holland társaság regionális olajipari elemzésében a nagyobb készletekkel és kitermeléssel rendelkező cégeket ajánlja a befektetőknek a csak vagy túlnyomórészt finomítási tevékenységet végzőkkel szemben. A Molra adott ajánlásuk ennek megfelelően tartás, hasonlóan a lengyel PKN-hez és a cseh Unipetrolhoz. A lengyel Lotost viszont az előző vállalatoknál szerényebb kitermelési tevékenysége ellenére is vételi minősítéssel látták el, ami a jelenlegi alacsony árazásnak és az ehhez képest kedvező növekedési kilátásoknak köszönhető. A régiós favorit az OMV és a román Petrom; az osztrák részvény célárát 56,5 euróra emelték (a piaci ár 45,3 euró). Eladási ajánlást kapott a nagyon drágának minősített horvát INA és a Rompetrol, bár az elemző megjegyzi, hogy váratlan fejlemények (például felvásárlás) akár később igazolhatják is az ezeknél kialakult magas árazást.

Rontott a magyar piac besorolásán a Morgan Stanley

A Morgan Stanley rontott a magyar és a török részvénypiacra vonatkozó ajánlásán, elsősorban a megnövekedett politikai kockázatokra hivatkozva. Az amerikai befektetési bank a korábbi felülsúlyozásról egyenlő súlyozásra csökkentette e két piac minősítését pénteken, vagyis a befektetőknek azt javasolják, hogy ezen részvények aránya ne legyen nagyobb, mint a követett indexben elfoglalt súlyuk. Magyarországgal kapcsolatban a cég úgy látja, hogy a koalíció szétesése miatt megváltozhat az ország gazdaságireform-készsége. A török piacért pedig a már ismert fejlemény, a kormányzó párt betiltására irányuló törekvés okán aggódik a New York-i befektetési bankház. Lengyelország viszont szerinte az idei, mintegy 15 százalékos esés után már vonzóvá vált, ezért felülsúlyozás ajánlást kapott. A Morgan Stanley szerint attraktív árazások és az átlagosnál magasabb eredménynövekedési dinamika szól a lengyel részvénypiac mellett. A húsz legnagyobb lengyel tőzsdei cég átlagosan 11,6-os P/E-vel forog az MSCI EMEA index 12,6-os P/E-jével szemben.

Tíz százalék felett növekedne az OTP

Az OTP bankcsoport adózott eredménye idén tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a társaság tervei szerint. A részvényeseknek azonban le kell mondaniuk az idei osztalékról, a bank ugyanis az erre szánt mintegy 35 milliárd forintot sajátrészvény-vásárlásra fordította.

Gyógyszerrészvényt a befektetőknek!

A Raiffeisen április 1-jei keltezésű elemzésében indokolatlannak tartja a BÉT-en szereplő két gyógyszerrészvény mélyrepülését. Herczenik Ákos úgy látja, most kell hosszú távra vásárolni a papírokból: a Richtert 36 ezer alatt, az Egist 18 ezer körül nyugodtan meg lehet venni az elkövetkező egy-két hónapban. Bár gyors fölpattanásra sem a nemzetközi tőzsdei hangulat, sem a dollár tekintetében nem számít, de úgy látja, hogy hosszú távra vásárolni kifejezetten alkalmasak a mostani árfolyamok. Az elemző a Raiffeisen új rövid és hosszú távú dollárárfolyam-prognózisának átdolgozása miatt aktualizálta modelljét, aminek eredményeképpen mind a két cégre alacsonyabb célár adódott. A Richterre ugyan az orosz export elszámolásának megváltozása miatt a korábbinál kevésbé hat a dollárárfolyam változása, de a cég kitettsége még így is 27 százalék. A társaság nyeresége 2012-ig átlagosan évi 8,1 százalékkal nőhet. A Richterre adott célár 44 060 forint (korábban 45 866), ami 30 százalékos felértékelődési potenciált jelent. Az Egisszel kapcsolatban az elemzés kiemeli, hogy gyógyszeripari cégtől szokatlanul alacsony, 11,8-as P/E (a részvényár és a 2008-as várható részvényenkénti eredmény hányadosa) és 1,2-es P/BV (a részvényár és a részvényenkénti könyvérték hányadosa) értékeken forog. A célár itt 24 200-ról 22 560 forintra csökkent, ami 28 százalékkal magasabb az aktuális árnál. A két részvény árfolyama tegnap is csökkent, egyre kedvezőbb belépési árat kínálva a befektetőknek.

Már vége is a recessziónak?

Meglepő véleményt fogalmazott meg a TrimTabs elemzőcég az amerikai gazdasággal kapcsolatban: szerintük nem most kezdődik, hanem már vége is van a fél éve tartó recessziónak. Szerintük az egyetlen ok, ami miatt még nem terjedt el széles körben az a nézet, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, az, hogy hónapokig, akár évekig eltart a hivatalos szerveknek, amíg meg tudják állapítani, hogy a visszaesés elkezdődött - írja a Concorde. A TrimTabs gyakran hangoztatja, hogy módszerei mennyivel jobban mutatják a gazdaság állapotát, mint bárki másé - és főleg a kormányé -, azonban azt meg kell hagyni, hogy tavaly ősszel igen kiváló időzítéssel (október 15-én) fordult át ajánlásuk shortba az amerikai piaccal kapcsolatban. Az akkori short ajánlásukat március 23-án változtatták semlegesre, majd egy héttel később óvatosan optimistára (50 százalék long). Jelenleg arra látnak némi esélyt, hogy a gazdaság már ki is lábalt a recesszióból, vagy legalábbis arra készül. Ezt két adatra alapozzák. Az egyik az amerikai államkincstár által közölt adóelőleg-levonások, amiből a valós foglalkoztatottságra lehet következtetni. Ennek alapján valójában az amerikai gazdaság márciusban már nem csökkent, a hivatalos adatokból viszont ez még jó ideig nem fog kiderülni, mivel a statisztikai hivatal "visszamutató módszerrel dolgozik, ami általában lemarad a gazdasági fordulópontokról". A másik adatuk egy általuk összeállított internetes munkahely-keresési index, amely szerintük már januárban elérte a mélypontját, és az utóbbi négy hétben 1,2 százalékot emelkedett, holott "ha a gazdaság összeomlóban lenne, akkor ez az indikátor mint a kő zuhanna, pont mint tette 2000-ben és 2001-ben". Ahhoz, hogy az optimizmusuk fokozódjon, még arra lenne szükség, hogy az amerikai vállalati részvény-visszavásárlás érezhetően növekedjen, de már most is úgy gondolják, hogy "amint a pánikoló befektetők ráébrednek, hogy az elnyúló recessziótól való félelmeik nem reálisak, az amerikai indexek nagyon gyorsan kilőhetnek".

Pénzügyi informatikában erősít a Freesoft

A Freesoft megállapodást kötött a bankinformatikai szoftverekkel és hardverforgalmazással foglalkozó BankSoft Kft. megvásárlásáról. A mintegy 400 millió forint árbevételű BankSoft tulajdonosai, a Freesoft korábbi akvizícióiból ismert módon, új kibocsátású Freesoft-részvényeket kapnak majd. Az új szerzemény EBITDA-ja mintegy 70 millió forint, vagyis az akvizíció értéke megfigyelők szerint 300-350 millió forint között alakulhat. Ebből kiindulva kevesebb mint százezer új Freesoft-részvény kibocsátásával lehet számolni az akvizíció megvalósulásakor, mivel az igazgatóság a tőzsdei ár 90 százaléka alatt nem bocsáthat ki új részvényt. A teljes zárásra a BankSoft folyamatban lévő cégbírósági beadványának bejegyzése után kerül sor. Vaspál Vilmos, a társaság elnöke szerint az akvizíció révén a Freesoft a pénzügyi szektorban is meg tud jelenni szolgáltatás- és termékportfóliójával. Az elsődleges cél a portfóliók egyesítése és az árbevétel, illetve a jövedelmezőség javítása - tette hozzá. Az akvizíció nyomán a társaság éves árbevétele a várakozások szerint meghaladhatja a 11 milliárd forintot.

Osztalékot fizet a TVK

A tavalyi rekorderedményből részvényeseinek is juttat a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Nyrt. A társaság tegnap hozta nyilvánosságra április 17-i éves közgyűlésének előterjesztéseit, amelyből kiderül, hogy az igazgatóság részvényenként 369 forint osztalék kifizetését javasolja a részvényeseknek. A társaság tavalyi adózott nyeresége a magyar számvitel szerint 25 milliárd 594 millió forint, ennek 35 százalékát, 8 milliárd 963 milliót osztanak ki a részvényeseknek. Az összeg nagy része, 8,5 milliárd forint ebből a Molnak jut, amely közvetlenül és - a Slovnaft nyolcszázalékos részesedésén keresztül - közvetetten 95 százalékos tulajdonosa a tiszaújvárosi cégnek. A TVK árfolyama öt százalékkal, 5350 forintra emelkedett a bejelentés után.