Nem javasol osztalékot a 2007-es nyereségből az OTP igazgatósága, miután a menedzsment az erre szánt pénzt február-márciusban sajátrészvény-vásárlásra költötte. Az OTP adózott nyeresége 30 százalékát, vagyis mintegy 35 milliárd forintot fordíthatott volna idén osztalékfizetésre, ami részvényenként 125 forintnak, az árfolyam kevesebb mint két százalékának felelt volna meg - áll a bank közleményében. Számos részvényes javaslatát meghallgatva a menedzsment azonban úgy döntött, hogy inkább sajátrészvény-vásárlásra fordítja az összeget, mivel az OTP-papírok nyomott árfolyama az általános piaci bizonytalanságra vezethető vissza és nem tükrözi az OTP fundamentális teljesítményét. A február-márciusban bejelentett sajátrészvény-vásárlások során - mint a közleményből kiderül - végül is az osztalékra szánt pénzt költötték el, mivel a Garancia Biztosító eladása még nem zárult le, így a vételár sem folyt még be a kasszába. A menedzsment és az igazgatóság válaszút előtt állt tehát, s úgy ítélte meg, a részvényesek érdekeit jobban szolgálja a sajátrészvény-vásárlás, mint az osztalék.
Bizonyára enyhíti a részvényeseknek az osztalék elvesztése miatti fájdalmát, hogy a menedzsment úgy látja, a Garancia-vételárból nemcsak akvizíciós célra, hanem további sajátrészvény-vásárlásra is futja majd, már ha a részvényesek ehhez felhatalmazást adnak.
A közgyűlési előterjesztések között szerepel a sajátrészvény-vásárlási plafon megemelése - a lex Mol által biztosított lehetőség alapján - húsz százalékra.
Egy újabb sajátrészvény-vásárlás lehetősége fel is villanyozta a befektetőket: tegnap reggel még a bejelentés értelmezése kapcsán bizonytalanság volt érzékelhető, de később a részvényárfolyam meredek emelkedésnek indult, s 3,6 százalékos erősödéssel zárt.
A bank történetében eddig csak egyszer, 2003-ban volt példa arra, hogy az igazgatóság arra kérte a részvényeseket, tekintsenek el az osztaléktól. Akkor az ok a bolgár DSK 2002-es megvásárlásának finanszírozása volt. A menedzsment valóban nincs könnyű helyzetben, hiszen ha olcsó bankot akar vásárolni a térségben, akkor alighanem az OTP-részvényekkel jár a legjobban, de azért nem költheti minden pénzét OTP-papírokra, mert akkor nem lesz miből növekednie. A sajátrészvény-vásárlás mellett szól (bevonásról egyik dokumentum sem tesz említést), hogy ez védelmet jelent egy ellenséges felvásárlás esetén, bár ezzel kapcsolatban - mint az a Mol-történetből kiderült - nem mindig egyezik a menedzsment és a részvényesek álláspontja. Az akvizíció melletti sajátrészvény-vásárlással azonban, amennyiben helyes arányban történik, a növekedés és a védekezés is megfelelő munícióhoz juthat.
A növekedési célok már most ambiciózusak. Különösen ahhoz képest, hogy a közelmúltban több elemző is arra figyelmeztetett, az OTP idén nem lesz képes eredménynövekedést elérni. Ehhez képest a most közzétett 2008-as tervszámok tíz százalék feletti konszolidált adózott eredménynövekedést tartalmaznak. Az anyavállalat hozzájárulása az eredményhez ugyan jelentős marad, a hazai gazdasági környezet miatt azonban a növekedést inkább külföldről várja a menedzsment. A bankcsoport célja, hogy a tavalyi 25 százalékos konszolidált sajáttőke-arányos megtérülés csak enyhén csökkenjen és a tőkemegfelelési mutató haladja meg a 9,5 százalékot. A bruttó hitelállomány Magyarországon öt százalék körül, a külföldi leányvállalatoknál átlagosan ötven százalék körül bővülhet, ami összességében 25 százalékos növekedést jelent. A betétek itthon 2-3, konszolidált szinten tíz százalékkal emelkednek a terv szerint.
A bolgár DSK eredménynövekedése a tavalyi 21 százaléktól csak enyhén maradhat el, Ukrajnában 30 százalék feletti, míg Oroszországban az adózott eredmény 50 százalékos bővülése a cél.
Akvizíciós célpontokról a közgyűlési anyagokból nem derül ki újdonság, így Oroszország mellett (ahol információink szerint Jekatyerinburgra fokuszál az OTP) Kazahsztán és Azerbajdzsán, illetve titkos esélyesként a török bankpiac mozgásait figyelhetik a részvényesek.
Molnár Gergely